A nevét kevesen ismerik, pedig ő tervezte a szegedi zsinagógát, mellette számos bérpalotát és középületet a Tisza-parti városban — írja a a Szeged.hu.
A szegedi Klauzál téren csütörtökön délután nyílt meg a Baumhorn Lipót tervezte épületeket bemutató szabadtéri kiállítás.
Egyebek mellett ő tervezte az 1903-ban elkészült szegedi zsinagógát, és mellette a Monarchia területén emelt további huszonöt hasonló rendeltetésű épületet.
Ezek közül kiemelkedik a fővárosban található Páva utcai, valamint a temesvári és az újvidéki zsinagóga.
A szegedi zsinagóga az ország második, és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája – mondta el a kiállítás megnyitón Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője. A zsinagóga tervezési folyamatában közvetlenül részt vett az akkori helyi rabbi, Löw Immanuel is.
A kivételes építész éppen százhatvan éve született és százhúsz éve tervezte meg a szegedi zsinagógát – mondta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója. Utalt arra, hogy korántsem véletlen, hogy a valaha egy régióhoz tartozó Szeged, Temesvár és Újvidék zsinagógáit Baumhorn tervezte.
Nem kizárólag zsinagógatervező volt az építész – erre már Schulz Péter, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke hívta fel a figyelmet.
Noha a kupolás-tornyos zsinagóga típusát ő honosította meg Magyarországon.
A szakember szerint eljött az ideje, hogy Szeged épített örökségének olyan darabjaira irányuljon a figyelem, amelyek ezt korábban nem kapták meg.
A kiállítás kurátora, Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész arról beszélt, hogy Baumhorn Lipót Lechner Ödönnél tanulta szakmáját, így nem véletlenül csatlakozott tanára magyaros szecessziós törekvéseihez. A kiváló építész különösen az első világháborút megelőző egy évtizedben tervezett sok szegedi épületet, így egyebek mellett
- Wagner Lipót bérpalotáját,
- Wagner Gusztáv palotáját,
- a Dugonics téren található Forbát Leó bérpalotáját,
- a Kölcsey-udvar négyemeletes bérpalotáját
- és a Szeged-Csanádi Takarékpénztár palotáját, a mai OTP-bank épületét.
Felkapottságára és foglalkoztatottságára jellemző, hogy huszonhat zsinagóga mellett a Monarchia négy meghatározó városában – Budapesten, Szegeden, Temesváron és Újvidéken – közel ötven palotát, bérpalotát, bankszékházat és középületet tervezett.
A Klauzál téren megnyílt kiállítás rendezője Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Szegedi Zsidó Hitközség és Szeged önkormányzata volt.
