Az arab országok töredékére csökkentették a palesztinok támogatását

A palesztinok pénzügyi forrásainak elapadásához a koronavírus-járvány és az Öböl-menti országok Izraellel kötött békéje is jelentősen hozzájárult – számol be a The Jerusalem Post.

Az Új Arab című újság és a palesztin pénzügyminisztérium adatai szerint Ramallah március óta nem kapott támogatást arab országoktól, a külföldi segélyek 50%-os csökkenése mellett. Ramallah összes bevétele az idén körülbelül 70%-kal csökkent.

A palesztin kormány finanszírozása az év első hét hónapjában a felére csökkent a külföldi segélyek tekintetében, a 2019-es 500 millió dollárról 255 millió dollárra 2020-ban, miközben az arab segély ugyanebben az időszakban 85%-kal esett vissza – a 2019-es 267 millió dollárról 38 millió dollárra az idei évben.

Riyad Al-Maliki palesztin külügyminiszter sajtótájékoztatón igyekezett magyarázatot adni a finanszírozás hirtelen visszaesésének okaira. Azt állította, hogy

„az arab országok többsége nem tartotta be az arab csúcstalálkozók határozatait, amelyek 100 millió dolláros pénzügyi biztonsági hálót biztosítanak a palesztinoknak az amerikai és izraeli szankciókkal szemben”.

Ez a pénzügyi helyzet a koronavírus-járvány közepette következett be, akkor, amikor Izrael békét kötött az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy „arra kérte a gazdag arab országokat, ne fizessenek a palesztinoknak” – állítja az Új Arab (Al-Araby Al-Jadeed).

„Nem tudjuk, hogy ez a koronavírus-járvány pénzügyi következményeinek eredménye volt-e, vagy az Egyesült Államok kérésének, ahogy Trump elnök mondta” – mondta Al-Maliki.

„De az eredmény ugyanaz. Sajnos az arab csúcstalálkozó döntéseit nem hajtották végre” – tette hozzá a politikus.

Lepattantak a palesztinok az Arab Ligáról

Az Arab Liga leszavazta azt a palesztin előterjesztést, amely elítéli a kétoldalú kapcsolatok normalizálásról szóló megállapodást Izrael és az Emírségek között.

A pénzügyi válság, valamint az arab és a külföldi segélyek visszaesése arra kényszerítette a Palesztin Hatóságot, hogy növelje belföldi hitelfelvételét és új bevételi források után kutasson.

Tavaly júniusban európai parlamenti képviselők alapos vizsgálatot kezdeményeztek arra vonatkozólag, hogy az európai adófizetők pénze hogyan kerül a palesztin terroristák kezébe, egyúttal ragaszkodtak ahhoz, hogy meg kell szüntetni minden olyan törvényi kiskaput, amelyen keresztül a pénz kiáramolhat.

Az EU évente több százmillió eurót juttat a Palesztin Hatóságnak. Körülbelül 50 millió eurót ad át negyedévente a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek, amely olyan szervezeteket finanszíroz, mint az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai, amely öngyilkos merényleteket hajtott végre Izraelben.

„Nem támogathatjuk a terrorizmust uniós forrásokból; amíg vannak uniós források, ez nem történhet meg” – mondta Várhelyi Olivér, az EU szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa. „Személyesen fogok meggyőződni arról, hogy ez így legyen”.

Vége a palesztin vétó korszakának?

Izrael állam megalakulása óta a palesztin vétó volt az, mely leginkább befolyásolta az arab országok és a zsidó állam kapcsolatát.