Kedden kezdődik a 75 éves ENSZ első online térben tartott általános közgyűlése. A 193 tagország mindegyikének csak egy-egy képviselője vehet részt fizikailag is a tényleges ülésen, és ez is csak olyan valaki lehet, aki jelenleg is az Egyesült Államokban tartózkodik – írja a The Times of Israel.
Mindenki más, így a mintegy 160-170 államfő, a virtuális térben követheti az ülést vagy mondhatja el beszédét. „A sikeres diplomáciához személyes találkozók szükségesek, sajnálom, hogy idén erre nincs lehetőség” – mondta António Guterres ENSZ főtitkár.
Ennek ellenére számos virtuális megbeszélés lesz a legkülönbözőbb témákban, mint a klímaváltozás vagy a líbiai, illetve libanoni konfliktusok.
Arra bizonyosan számítani lehet, hogy beszédet mond majd Donald Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök, e két országban haltak meg a legtöbben a koronavírusban. Szintén beszédet mond majd Hszi Csi-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csak egy hét múlva mond majd beszédet.
A vírus mindent visz
A hétfői bevezető megbeszélések után, a kedden tartott általános ülésen az országok vezetői jellemzően elért eredményeikről beszélnek illetve ostorozzák ellenfeleiket.
Az idei ülés fő témája azonban minden bizonnyal a mostanra már világszerte mintegy 960 ezer áldozatot követelő koronavírus lesz.
„Amikor egy éve New Yorkban találkoztunk, senki nem gondolta volna, milyen kihívásokkal néz majd szembe a világ 2020-ban” – mondta Volodimir Zelenszki ukrán elnök videóüzenetében a hétfőn tartott megemlékezésen.
Kedden elsőként Brazília elnöke, utána az Egyesült Államok elnöke beszél. Brazíliában 136 ezer, Amerikában több, mint 200 ezer áldozata van a vírusnak.
Mindkét vezetőnek komoly kihívásokkal kell megküzdenie. Brazíliában a vírus kezelése mellett az Amazon vidékének fejlesztése vált ki nemzetközi figyelmet, az Egyesült Államok pedig leginkább az Irán elleni szankciók kérdésében osztja meg a nemzetközi közvéleményt. Ez utóbbival kapcsolatban éppen vasárnap jelentette be a washingtoni vezetés, hogy a 2015-ben felfüggesztett Irán elleni ENSZ-szankciókat ismét érvénybe léptetik, további nyomást gyakorolva ezzel az országra.
Az amerikai elnök előzetesen riportereknek annyit már elmondott, hogy „kemény üzenete van Kína számára”, ahonnan a vírus elindult. Az amerikai kormány már régóta támadja a kínai kommunista pártot a vírus elterjedésének megakadályozása kérdésében.
A Fehér Ház ugyan nem ismertette Trump beszédének tartalmát, de annyi valószínűsíthető, hogy abban szó lesz az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek illetve Bahrein közti békemegállapodásról csakúgy, mint a Szerbia és Koszovó közti gazdasági együttműködésről is.
Trump kormányzása alatt elért eredményként bizonyára azt is megemlíti majd, hogy sikerült rávenni a NATO tagországokat, hogy teljesítsék vállalásukat és GDP-jük 2%-át fordítsák védelmi kiadásokra, csökkentve ezzel a katonai szövetségre helyezett nyomást.
Az ENSZ méltatja az ENSZ-t
Egyhangúlag fogadta el helyi idő szerint hétfő este az ENSZ 193 tagállama azt a nyilatkozatot, amelyben a világszervezet létrejöttének 75. évfordulója alkalmából „globális összefogást” szorgalmaznak a világot érintő kihívásokkal szemben.
A nyilatkozat szerint ritkán volt nagyobb szükség a globális összefogásra, mint most, amikor a világ olyan megpróbáltatásokkal néz szembe, mint a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és az erőszakos szélsőségesség.
A dokumentum méltatja az ENSZ-et, mint a világ egyetlen olyan szervezetét, amely képes arra, hogy összefogja a bolygó összes országát, reményt adjon megannyi embernek, hogy jobb lesz a világ és elhozhatja azt a jövőt, amelyre mindannyian vágyunk.
A második világháború borzalmai után az ENSZ azért jött létre, hogy az elkövetkező nemzedékeket megóvja a háború pusztításától – emlékeztetnek a tagállamok az ENSZ alapokmányában lefektetett fő célra. Az elfogadott dokumentum felidézi a szervezet sikereit és kudarcait, és a tagállamok ígéretet tettek, hogy a világjárvány után olyan világ jön majd létre, amely egyelőbb a mostaninál, összefog és megóvja a bolygót.
Kudarcként említi a deklaráció, hogy a világban egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek, szegénység, éhezés, fegyveres konfliktus, terrorizmus, bizonytalanság, klímaváltozás és betegségek hada sújtja a világ több részét is. Sajnálattal állapítja meg az ENSZ-nyilatkozat, hogy a legfejletlenebb országok ismét elkezdtek leszakadni, a gyarmatosítást nem sikerült teljesen megszüntetni, és emberek az életüket kénytelen kockáztatni, hogy menedéket keressenek.
