Irán még idén új fordulóponthoz juthat a nukleáris fegyverkezésben – állította névtelenül egy amerikai tisztségviselő a sajtónak. A Jerusalem Post szerzője azonban cáfolta a hírt.
A hétvégén egy neve elhallgatását kérő amerikai szakértő a Reutersnek beszélt arról, hogy Irán 2020 végéig nukleáris fegyverrel rendelkezhet. A tisztségviselő ráadásul hozzátette: ebben Észak-Korea lehet a perzsa állam segítségére.
Ezzel szemben Yonah Jeremy Bob, a Jerusalem Postban megjelent írásában úgy véli, hogy
Irán hosszú távon valóban nukleáris fenyegetést jelent — ezért tartja rajta szemeit az USA és Izrael. Ugyanakkor szerinte ettől a közeljövőben nem kell még tartani, hiszen ezt az izraeli hírszerzés forrásai is többször cáfolták.
Az elemző szerint idén több mindennek is történnie kellett volna ahhoz, hogy ez a félelem beigazolódjon. Egyrészt ez akkor lett volna lehetséges, ha Irán nem hagyott volna fel a nukleáris kötelezettségei megszegésével májusban. Továbbá akkor, ha az Iráni Iszlám Köztársaság — korábbi fenyegetéseinek megfelelően — 20 vagy 60 százalékra emelte volna az urándúsítás szintjét, szemben a jelenlegi 5 százalékkal.
A szerző egyúttal megjegyzi, hogy Ali Hamanei ajatollah legfőbb iráni vezetőnek rendelkezésére állna elegendő alacsony dúsítású urán néhány atomfegyver előállításához, ha úgy kívánná. De eddig nem kívánta.
Ahogy Yonah Jeremy Bob is emlékeztet, az Irán és Észak-Korea közötti nukleáris együttműködés hosszú múltra tekint vissza, ezért elméletileg lehetséges, hogy Phenjan titokban segített Teheránnak abban, hogy nukleáris atomtöltetet képes legyen szállíthatóvá tenni valamelyik ballisztikus rakétáján.
Azonban több amerikai, izraeli és más külső szakértő is megerősítette, hogy a két ország közötti együttműködés jelentősen megtorpant, miután Irán úgy döntött, hogy saját technológiai utat választ a céljai eléréséhez.
2019 decemberében az izraeli hadsereg (IDF) hírszerzői úgy becsülték, hogy Irán 2021 vége előtt semmiképp nem lesz képes arra, hogy egy ballisztikus rakétára nukleáris töltetet szereljen fel. Mégis 2020 nyaráig a legnagyobb félelemként élt annak a lehetősége, hogy a perzsa vezetés titkos helyeken is fejlesztéseket végez, amiről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség figyelmét folyamatosan igyekszik elvonni.
2020 nyarán viszont csaknem egy tucat kulcsfontosságú iráni létesítményt ért rejtélyes támadás. Volt, ami becslések szerint egy évvel is visszavethette a centrifuga-fejlesztéseket.
Például, mint írtunk róla, július 2-án a natanzi nukleáris létesítményben tört ki tűz, bár hivatalos közlések szerint a működés nem állt le. A helyszínen olyan nukleáris tevékenységet folytattak, amelyet egyértelműen tilt a nemzetközi atommegállapodás.
Majd pedig egymás után történtek titokzatos incidensek stratégiai fontosságú iráni üzemekben.
Yonah Jeremy Bob egyúttal emlékeztet arra, hogy az izraeli Moszad igazgatója, Josszi Kohen már 2019 szeptemberében azt állította, hogy a zsidó állam birtokában vannak a titkos létesítmények térképei.
Az előző hónapban pedig az izraeli hírszerzésért felelős miniszter, Eli Kohen mondta azt a Jerusalem Postnak: „Mindenről tudunk, ami Iránban történik”.
A szakértő szerint ezt bizonyítják a nyári támadások is. Mindezek ellenére az is biztos, hogy Hamenei ajatollah több új — köztük számos földalatti — létesítmény felépítésére adott utasítást, de ezek a munkálatok akár évekig is eltarthatnak.
A Jerusalem Post szerzője szerint nem kizárt, hogy a Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztségviselő egy politikai játszma részeként fenyegetett hétvégén azzal, hogy Irán még idén nukleáris fegyverhez juthat.
„Az USA próbál támogatást szerezni a fegyverembargóhoz, ahogy Donald Trump elnök közeledik a novemberi választásokhoz. És valóban sok oka van annak, hogy valaki támogassa a közel-keleti káoszért felelős Iszlám Köztársasággal szembeni fegyverembargó ötletét,
de az atomfegyver azonnali megszerzése nem tartozik ezek közé”
— összegezte véleményét az elemző.
