A pénteken bejelentett izraeli-bahreini egyezmény vegyes reakciókat váltott ki a Közel-Keleten.
Ahogy lapunk is beszámolt róla: ezen a héten az Egyesült Arab Emírségek példáját követve Bahrein is megállapodott Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról. Míg Donald Trump amerikai elnök „újabb történelmi áttörésnek” nevezte az eseményt, az arab és perzsa világban ennél jóval megosztottabb válaszok születtek — hasonlóan a múlt hónapban történt egyezményhez.
A folyamatok jól mutatják azt a törésvonalat, amely két táborra osztja a régiót.
A Jerusalem Post összefoglalója szerint az egyik csoport elsősorban Irán és Törökország körül körvonalazódik, míg a másik oldalon Szaúd-Arábia és Egyiptom áll szövetségeseikkel együtt.
Kuvait
Az ország ugyan szintén a Perzsa-öbölhöz tartozik, eddig a múltban ellenségesebb magatartást tanúsított Izrael felé, mint Bahrein vagy akár az Emírségek. Az állam helyzetét különlegessé teszi, hogy Irak mellett Iránnal is határos. Az 1990-es iraki invázió óta pedig inkább semleges szerepet tölt be a régióban — szemben akár Katarral, amely jelentős ambíciókkal bír.
Katar
A katari sajtó figyelmét jelenleg leginkább a dohai tárgyalások kötik le, amik az afgán kormány és a tálibok közötti párbeszédnek adnak otthont. Az állam kettős szerepet tölt be a régióban: egyrészt évek óta a Hamászhoz hasonló szélsőséges csoportoknak ad otthont, miközben felelősségteljes szereplő fényében igyekszik feltűnni nemzetközi színtéren.
Mivel Afganisztánt illetően jelentős szerepet játszik, Izrael épp nem jelent első számú aktualitást az országban. Ugyanakkor mindkét területen igyekszik láthatáron maradni: együttműködik az Izraellel ellenséges Törökország és Irán vezetőivel, valamint Gáza is foglalkoztatja.
Kuvait az Al-Jazeera nevű híroldalon keresztül igyekezett Bahreinre nyomást gyakorolni, miközben Washington felé részben azt kommunikálta, hogy támogatja a kapcsolatok moderációját.
Irán
Nem sokaknak okozott meglepetést Irán reakciója a bahreini döntést követően. A perzsa állam vezetői dühös nyilatkozatban ítélték el az arab államot, ahogy korábban az Emírségek lépését is. Az Iránhoz köthető Palesztin Iszlám Dzsihád nevű szervezet például azzal vádolta Bahreint, hogy „bábuvá” vált az USA kezében.
Irán még a jemeni hutikat is feltüzelte, akik a médiában árulásnak nevezték a békeegyezményt. Továbbá fenyegetéseket is megfogalmaztak a békülésre hajlandó résztvevők felé.
Palesztin Hatóság
A palesztin vezetés állítólag máris visszahívta manamai nagykövetét a bahreini eseményt követően, és a Hamászhoz hasonlóan szintén árulásnak minősítette az állam lépését.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a héten egy másik csalódás is érte a palesztinokat, miután az Arab Liga leszavazta azt a palesztin előterjesztést, amely elítélte volna a kétoldalú kapcsolatok normalizálásról szóló megállapodást Izrael és az Emírségek között.
Törökország
Az Izraellel fenntartott kapcsolatok helyreállításának egyik legnagyobb ellenzője Törökország. Külügyminisztere a bahreini egyezményt azonnal elítélte a nyilvánosság előtt.
A török sajtó egyúttal hangsúlyozta, hogy a bahreini ellenzék sem támogatta a békekötést. Ezzel pedig újabb kísérletet tehetett a török vezetés arra, hogy Iránhoz és Katarhoz hasonlóan új szálon építsen kapcsolatot Bahrein ellenzéki csoportjaival.
Egyiptom
Törökországtól eltérően Egyiptom üdvözölte az egyezményt, és Abdel Fattah el-Sziszi elnök fontos lépésként értékelte azt. Mindez nem okozott diplomáciai meglepetést az ország részéről, ami kiemelt szereppel bír a régióban. Tágabb vonatkozásban Egyiptommal összeköthető Izrael és Szaúd-Arábia is — ez utóbbi pedig Bahreinnel is közeli kapcsolatot tart fent, és azonos álláspontot képvisel több kulcsfontosságú kérdésben (például Líbiát illetően).
Az Emírségek mellett pedig Görögország is Egyiptommal áll szorosabb kapcsolatban — annak érdekében, hogy a Földközi-tengernél jelentkező török ambíciókat is ellensúlyozni legyen képes.
Törökország szerepét amúgy is többen ellenszenvvel követték az elmúlt években. Például azt követően, hogy a líbiai polgárháborúban illegális fegyvereket juttatott Tripoliba. Valamint a Mohamed Murszi, 2013-ban leváltott egyiptomi vezetőhöz kötődő Muszlim Testvériséget is máig támogatja Egyiptom, amit Sziszi nem néz jó szemmel.
A Bahrein és Izrael közötti egyezményre adott válaszok ismét remek illusztrációt jelentenek a régióban fennálló hatalmi játszmákat illetően.
A héten ismét láthatóvá vált: míg többen pozitív lépésként tekintenek a zsidó állammal való békekötésre, Irán és Törökország egyre inkább Izrael és az öböl menti államok elszigetelésére törekszik.