Cháim Cházin a zsidó újév alkalmával minden évben elzarándokolt Umánba, mielőtt végleg áthelyezte volna otthonát az ukrajnai városba – a Jewish Telegraphic Agency helyszíni riportja.
Cházin zenei producer volt Izraelben, a rövid látogatások Umánba spirituális feltöltődést jelentettek számára.
„Szentség érezhető Umánban, spiritualitás és a gyökerekhez való visszatérés” – mondta a hétgyerekes apuka.
Sok ezer vallásos zsidóhoz hasonlóan Cházin is azért látogatott Ros Hásánákor Umánba, mert ott van sírja a híres haszid mesternek, a 18. század végén élt Náchmán rabbinak, a breszlovi haszid mozgalom első és egyben utolsó vezetőjének.
Mielőtt a koronavírus miatt az ukrán hatóságok lezárták volna a határokat a sírhoz igyekvő zsidók előtt, minden évben mintegy 30 ezer zarándok töltötte a zsidó újévet a rabbi sírhelyének helyt adó városban. Cházin és felesége Liát, illetve gyermekeik azon 70 család közé tartoznak, amelyek számára Umán már nem pusztán zarándokhely. Az év nagy részében igen nyugodt ez a mintegy 80 ezer lakost számláló ukrajnai város. Cházin szerint itt könnyebb megélni, mint Izraelben.
„Izraelben állandóan a bürokráciával kellett küzdenem, az adóhatóságokkal való alkudozás, a kései fizetések és a fizetési felszólítások állandóak voltak. Ukrajna ebben a tekintetben jóval egyszerűbb. Ez nem egy bürokratikus ország”
– mesélte Cházin.
Ma Umánban mintegy 200 izraeli származású zsidó lakik életvitelszerűen. Cházin catering szolgáltatást nyújt az oda zarándoklóknak, emellett néhány ingatlant is tulajdonol, melyeket bérbe ad zarándokoknak és van egy szállodája is. A zarándokok nem költenek sokat. Egy zarándok általában 50 és 100 dollár között költ naponta egy átlagos, négy-hét napos tartózkodás során, és bár az összeg jó részét szállásra és étkezésre fordítják, az év közben érkező zarándokok elegendő bevétellel látják el a Cházinhoz hasonló helyi szolgáltatókat.
Egy olyan országban, ahol az átlagos éves fizetés körülbelül 6000 dollár, a nyugati viszonylatban csekély jövedelem elegendő ahhoz, hogy az Umán állandó zsidó közösségének tagjai kényelmesen élhessenek, és megengedhessenek maguknak bizonyos kényelmi lehetőségeket, amelyeket kevés más ukrán zsidó közösség élvez. Van egy állandó izraeli rabbijuk, egy mohel, aki körülmetéléseket végez, és egy kóser hentes is. Működik egy általános iskola a fiúknak, valamint egy másik a lányok számára, illetve egy zsidó óvoda.
Az étkezést illetően az umáni zsidók szokatlanul nagy választékkal szembesülnek, köszönhetően a mintegy 10 kóser étteremnek. A helyi zsidók számára bármi rendelkezésre áll, az olasztól a jemeni fogásokig. A közösségnek van egy élelmiszerboltja is, kóser hússal és tejtermékekkel.
A zarándoklat annyira fontos a breszlovi haszid irányzat néhány követője számára, hogy idén mintegy 1500-an rohamozták meg a határokat az augusztus 29-én érvénybe lépett beutazási tilalom ellenére. Az izraeli és ukrán egészségügyi tisztviselők felszólították a zarándokokat, hogy idén maradjanak távol Umántól, arra figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben a hely egy újabb hullám epicentrumává is válhat.
A fesztivál, ahogy egyesek nevezik, nemcsak a haszid zsidók, hanem a fesztiválozni vágyó világi zsidók látókörébe is bekerült. A breszlovi mozgalom vezetői inkább az eufóriát és az örömöt hangsúlyozzák, ellentétben a többi ortodox irányzat intellektualizmusával.
A vegyes közönségnek köszönhetően Umánban a zsidó újév idején egy hétig tartó fesztiválhangulat van, nem ritka a drog és az alkohol sem az utcákon.
A zarándokok jelenléte a többségi társadalommal nem súrlódásmentes. Az antiszemitizmus növekedése évek óta beárnyékolja a ortodox zsidó jelenlétet Umánban. A zarándoklat elleni tiltakozások nem ritkák, csakúgy, mint a petíciók és a médiában megjelent rágalmak. Néhányan, köztük a szélsőjobboldali Szvoboda párt aktivistái és támogatói rasszista alapon ellenzik; mások gyakorlati okokból, mondván, hogy a nagyszámú zsidó jelenléte szükségtelen felfordulást okoz.
Bizonyos esetekben a feszültség erőszakká válik, a zsidók és a helyiek között gyakran dulakodások törnek ki. Az ilyesmi amúgy ritka Ukrajnában, Umánban azonban rendszeresen előfordul, számos zarándoktól lopják el pénztárcáját, mobiltelefonját vagy más tulajdonát. Hasonló rablótámadás legutóbb a múlt héten történt egy helyi szupermarket előtt.
A város több zsinagógájában is történt vandalizmus. Provokációnak tekinthető, hogy a helyiek egy nagy keresztet emeltek egy tó közelében, ahol a zarándokok rituális fürdőt vesznek, a keresztet a zsidó látogatók megrongálták.
A 46 éves Jákov Dáján rabbi öt éve a közösség vezető rabbija, feleségével és hét gyermekével érkezett Umánba. Családja 2018-ban költözött vissza Izraelbe, mert azegyik lányának speciális oktatásra volt szüksége.
„Hála Istennek nincs rossz dolgunk, de az élet itt sem könnyű” – mondta Dáján a Jewish Telegraphic Agency-nek.
„Sokan nem látnak minket szívesen. Gyakori az antiszemitizmus, és az utóbbi időben a koronavírus miatt az itteni kórházak nem hajlandók kezelni bennünket. Emiatt aggódom”.
Néhány umáni szálloda nem hajlandó szobákat bérbe adni zsidó zarándokoknak, azután, hogy előfordult, hogy egyesek grillezni kezdtek a szállodai szobákban, szemetet dobtak ki az ablakokból vagy ehhez hasonló rongálásokat követtek el.
Chazin szerint azonban a helyi zsidó közösség békésen együtt él a város többi lakójával a zarándoknapoktól eltekintve. Hozzátette, hogy a turisták nem megfelelő viselkedése korábban gyakoribb volt, azonban spirituális vezetők és helyi zsidók figyelmeztetésének köszönhetően ma már nem történnek hasonló esetek.
Chazin, szüleinek köszönhetően, ukrán útlevéllel is rendelkezik, hiszen ők még a kelet-európia országban születtek és csak néhány évtizede települtek Izraelbe. Az Umánban élő zsidók többsége útlevéllel ugyan nem, de tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hiszen Ukrajna bárkinek ad ilyet, aki bizonyítani tudja, hogy több mint 100 ezer dollár értékű befektetést eszközölt ukrán ingatlanban vagy üzleti vállalkozásban. Átmeneti tartózkodási engedélyt még ennél is olcsóbban lehet megszerezni.
A múlt hónapban Alexander Cebrij umáni polgármester a Facebookon közzétett üzenetében arról panaszkodott, hogy az izraeliek 500 dollárért vásárolnak tartózkodási engedélyt korrupt bevándorlási tisztviselőktől.
Cebrij, a 46 éves volt autókereskedő, akit 2015-ben választottak polgármesternek, nyílt kritikusa a zarándoklatnak, amelyet a következő havi önkormányzati választások előtt a második ciklusáért folytatott kampányának középpontjába helyezett. Attól való félelmében, hogy a zarándokok egészségügyi kockázatot jelentenek a koronavírus-járvány idején, Cebrij a múlt hónapban tábort vert a zsidó származású Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi irodája előtt, követelve a zarándoklat betiltását.
Az umáni polgármesteri hivatal által végzett közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy „Umán lakóinak 94%-a ellenzi a hagyományos zsidó újévi zarándoklatot, jóllehet magukkal a zarándokokkal nincs különösebb bajuk”.
A polgármester számításai szerint a város zarándoklatból származó éves bevétele mindössze évi 270 ezer dollár. Önmagában a takarítási költségek több mint egyharmadát emésztik fel a bevételnek, a víz és a karbantartásra fordított összegeket nem számolva.
| Izrael a koronavírus-járvány miatt az ukrajnai Umanban tartott zsidó újévi zarándoklatok korlátozását kérte – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Jerusalem Postnak adott, csütörtökön megjelent interjúban – írja az MTI.
Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna nagyon büszke erre az összejövetelre, és mindent elkövet vendégeinek fogadása érdekében, de idén, a COVID-19 okozta válság miatt korlátozni kell a beutazók számát az Ukrajnában élők és a beutazók biztonsága érdekében. Izraelben az utóbbi hetekben az ultraortodox pártok körében komoly elégedetlenséget szült, hogy Roni Gamzu professzor, az ország járványügyi biztosa arra kérte Kijevet: idén ne engedjék be az izraeli zarándokokat annak érdekében, hogy a szorosan egymás mellett, nagy tömegben rendezett vallási összejövetelek után ne romoljon tovább az eleve súlyos izraeli járványügyi helyzet. Az ultraortodox politikai nyomásra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bizottságot hozott létre, amelynek feladata a 12-es kereskedelmi tévé beszámolója szerint az umani zarándoklat egészségügyi szempontból elfogadható feltételeinek kidolgozása és megteremtése, hogy a jelenleg már Ukrajnában tartózkodó mintegy kétezer zarándokhoz legalább még ezren csatlakozhassanak. „Ukrajnának és Izraelnek rendkívül erős politikai, katonai, diplomáciai és társadalmi kapcsolatai vannak. Sok izraeli származik eredetileg Ukrajnából, és ez minden bizonnyal fontos szerepet játszik a két ország jó kapcsolatában” – hangsúlyozta Zelenszkij a lapnak. A két ország közös kihívásának nevezte, hogy mindkét helyen katonai konfliktusok közepette kell boldogulni, s mindkét országban jelen van a félretájékoztatás, továbbá súlyos a járványhelyzet. Emellett az ukrán elnök szerint van mit tanulniuk Izraeltől a kiberproblémák kezelésében is. Zelenszkij kijelentette, hogy zsidó származása miatt soha nem érték hazájában antiszemita megjegyzések, sem a kampány során, sem azóta, hogy elnökké választották. „Az ukrán embereket nem érdekli, hogy elnökük zsidó, keresztény vagy muszlim, mindaddig, amíg az ukrán nép érdekeit védi” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Az izraeli-ukrán kapcsolatok fejlesztése érdekében a repülőjáratok járványt követő teljes helyreállítását említette, a katonai, hírszerzési és védelmi együttműködés erősítését, valamint az innováció és a csúcstechnológia terén a két ország vállalatai és kutatóközpontjai közötti koordinációt. |