A fehérorosz ellenzék képviselőinek őrizetbe vétele a nemzetközi normák elfogadhatatlan megsértése – közölte kedden a NATO főtitkára Brüsszelben. Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt nemzetközi szankciókat kért Aljakszandr Lukasenka elnök és az ellenzék elleni megtorlásokban részt vevő fehérorosz vezetők ellen.
Jens Stoltenberg a balti államok külügyminisztereivel és a lengyel diplomácia vezetőjével folytatott telefonbeszélgetést, akikkel a fehéroroszországi helyzetet és a Navalnij-ügyet vitatta meg.
„A főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a NATO figyelemmel kíséri a fehéroroszországi eseményeket, és felszólította fehérorosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, így a szólásszabadságot és békés tiltakozáshoz való jogot is” – közölte kedden az atlanti szövetség sajtószolgálata.
Stoltenberg ismételten óvott attól, hogy mondvacsinált ürügyekkel csapjanak le békés tüntetőkre. Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz politikusok állításaitól eltérően a NATO nem hajt végre mozgósítást a térségben.
A holland külügyminisztérium felszólította a minszki vezetést, hogy haladéktalanul helyezze szabadlábra a politikai foglyokat és szüntesse be a deportálásokat – közölte a Twitteren Stef Blok, a tárca vezetője, miután tárgyalt fehérorosz kollégájával, Uladzimir Makejjel.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter a Twitteren „megdöbbenését” fejezte ki a fehérorosz ellenzék tagjai „zaklatásának és őrizetbe vételének politikája miatt”.
Szankciókat sürget az ellenzék
Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt nemzetközi szankciókat kért Aljakszandr Lukasenka elnök és az ellenzék elleni megtorlásokban részt vevő fehérorosz vezetők ellen.
„Az országomnak, a nemzetemnek és a népemnek segítségre van szükségre” – mondta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében videókapcsolat segítségével elmondott beszédében az ellenzéki vezető, támogatást kérve a békés fehéroroszországi átmenethez.
„Arra van szükségünk, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljanak erre a rendszerre, erre a hatalomba reménytelenül kapaszkodó vezetőre” – mondta Cihanouszkaja. „Ellenzéki vezetők ellen koholt vádak alapján indítanak eljárást, megfélemlítik, megfenyegetik vagy kiűzik őket az országból.”
„Emberek százait vetették börtönbe, rabolták el, verték meg. Ez nem lehet norma Európában” – hangsúlyozta a Litvániába menekült 37 éves politikus, aki a hivatalos végeredmény szerint több mint 10 százalékkal a második helyen végzett jóval Lukasenka mögött az augusztus 9-i elnökválasztáson.
A vitatott tisztaságú választás után naponta tüntetnek Fehéroroszországban, legalább 7000 embert vettek őrizetbe.
Rik Daems, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke szerint Fehéroroszország a jelek szerint túllépett azon a ponton, ahol a fehérorosz nép már nem fél megvédelmezni a jogait. „Véleményem szerint ez nem destabilizálásra irányuló erőfeszítés, hanem változásra történő felhívás” – mondta.
A belarusz vezető, akit független megfigyelők szerint csalással választottak meg, azt ígérte, hogy hajlandó új választást tartani, előtte azonban szeretne néhány alkotmányos reformot végrehajtani – írja a Szabad Európa.
Lukansenka a Govorit Moszkva orosz rádiónak nyilatkozva kedden leszögezte, hogy kész folytatni az integrációt Oroszországgal. Lukasenka az interjúban hangoztatta, azért nem tárgyal a tanáccsal, mert nem tudja, „kik ezek az emberek”, és nem tartja őket ellenzéknek. Az elnök szerint a tanács javaslatai katasztrófát jelentenének elő a fehérorosz népnek”.
Inkább széttépte az útlevelét
Fehéroroszország tárgyalásokat folytat Ukrajnával a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács két tagjának, Ivan Kravcavnak és Anton Radnenkavnak a kiadatásáról. Ezt Aljakszandr Lukansenka fehérorosz elnök kedden közölte.
A fehérorosz állami média kedden közölte, hogy a fehérorosz hatóságok elfogták a fehérorosz-ukrán határon Marija Kalesznyikava ellenzéki vezetőt, két társának, Kravcavnak és Radnenkavnak pedig sikerült átszöknie Ukrajnába.
A belarusz hatóságok egy nap hallgatás után ismerték el, hogy feltartóztatták Marija Kalesznyikavát a határon
– adta hírül a Szabad Európa belarusz szerkesztősége. Ellenzéki források azt állítják, hogy Kalesznyikava és két társa nem önszántából akarta elhagyni az országot, hanem a karhatalom emberei rabolták el és kísérték a határra őket. Egyes források szerint Kalesznyikava direkt széttépte az útlevelét, hogy ne tudják kiutasítani az országból.
Mindhárom fehérorosz ellenzéki tagja a Koordinációs Tanácsnak – Kalesznyikava ráadásul a testület elnökségi tagja is -, és mindhárman hétfőn tűntek el, nem reagáltak a telefonhívásokra. Előzőleg a Koordinációs Tanács sajtóosztálya azt közölte a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a két ellenzéki Kijevből érintkezésbe lépett a szervezettel.
Orosz-szerb-fehérorosz hadgyakorlat kezdődik
Paval Latuska, a Koordinációs Tanács elnökségének tagja egy lengyel televíziónak nyilatkozva kifejtette azt a véleményét, hogy november 5-én, Lukasenka 2015-ben kezdődött ötödik mandátumának lejártakor példa nélküli nemzetközi jogi helyzet következik be, amikor az országnak nem lesz törvényesen megválasztott vezetője.
„Egyértelmű nyilatkozatot várunk az Európai Uniótól, mit tud az EU ajánlani a fehérorosz népnek, amely a demokratikus fejlődés útján áll, vagy napokon belül arra lép”
– mondta az ellenzéki vezető.
Orosz és szerb katonák is részt vesznek a Fehéroroszországban tartandó közös hadgyakorlaton – jelentette kedden a RIA orosz hírügynökség a minszki védelmi minisztériumra hivatkozva. A jelentés szerint az orosz és szerb katonák szeptember 10. és 15. között érkeznek Fehéroroszországba.
