Forrnak az indulatok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló változások körül, néhány balliberális értelmiségi pedig erősen próbálja a diskurzust betolni a zsidóutcába.
A színházak körüli felhajtás nem teljesen új dolog a magyar kultúra történetében. 1923 januárjában a Vígszínház egy előadása közben fiatal ébredők pisztolyt rántottak, és lövöldözni kezdtek. Az incidens során senki sem sérült meg, mivel a zavargók a mennyezetet vették célba. A támadók tettükkel Ben Blumenthal, egy máramarosszigeti származású amerikai-zsidó vállalkozó személye ellen akartak tiltakozni, aki 1920 végén megvásárolta a színházat: személye ellen a következő év során gyakori tiltakozások és tüntetések zajlottak a nacionalista kultúrát képviselők oldaláról.
Az ekkor még a Bajcsy előnevet nem használó Zsilinszky Endre arról írt a Szózat hasábjain, hogy a szerkesztőségbe a Deák-téri evangélikus templomból ment be, ahol az amúgy erősen antiszemita Raffay Sándor püspököt hallgatta: de még a prédikáció is csak arra emlékeztette, hogy Ben Blumenthal a Vígszínház igazgatója. A két épület szerinte „két világ, amely egymással harcban áll, mely közül az egyik, a templom, a védekező, a másik, a színház, a támadó”. Zsilinszky lapja máshol „jelmezekbe bújt szíriaiaknak”, „nazális eresztöltelékeknek” nevezte a Vígszínház tulajdonosát és körét.
Bangha Béla jezsuita páter hasonlóan azon morfondírozott publicisztikájában, hogy „milyen jogon is nevezheti valaki kultúrintézménynek a Vígszínházat?” Kérdéséhez hozzátette, hogy Blumenthal szerinte Kisfaludy Károly szobrának ledöntését tervezi, hogy a maga szobrát rakja annak helyére, és „ismét magyartalanná, nemzetietlenné, idegenlelkűvé varázsolja ezt a megátkozott várost”.
Szabó Dezső pedig kifejezte reményét, hogy „Ben Blumenthal [és] Ben Vázsonyithal . . . összes fajrokonaikkal gyors iramban Künn Blumenthal [és] Künn Vázsonyithal” lesznek. (Vázsonyi héber neve történetesen tényleg Benjámin volt, bár ezt Szabó valószínűleg nem tudta). A fővárosi keresztény párt 1921 januárjában javaslatot is tett a törvényhatósági gyűlésen, hogy a Vígszínházat vonják ki visszamenő jelleggel az idegen tőke térnyerése alól.
Blumenthal a támadások ellenére nagy reményekkel kezdett magyarországi munkájába. Egy lap „nyájas yankee-nek” nevezte, aki jött, szétnézett és bevásárolt. Hogy miért? „Mert sehol a világon annyi tehetséges embert nem láttam, mint itt”. Az ország az amerikai vállalkozó szerint „világraszóló talentumokkal” van tele. A helyi tehetségek már kevéssé voltak lelkesek. Jászai Mari valami ilyesmire utalt, mikor azon töprengett, hogy „megismertem a magyart. Semmi értékes tulajdonsága nincs, mint hogy tehetségesnek születik, de ezzel vége”. Lángeszek és szentek születtek s „égtek el ezen a szemétdombon”.
Oláh Gábor naplójában kénytelen volt beismerni, hogy sok zsidó színész igenis jó: „Szégyellem magamat fajom nevében, hogy nincsenek magyar színpadjainkon óriás alakok, hatalmas jellemek, korlátlan szenvedélyek”.
Ezzel azonban egyedül volt. A Nemzeti Újságnak az volt a baja Király Ernő operettszínésszel, hogy „palástolhatatlan faji karaktere”, „túlságosan fejlett fülkagylója” van. „Nem tehet róla”, tette hozzá lekezelően a lap, hiszen zsidó. Persze nem csak a zsidó színművészettel volt baja a nemzeti sajtónak.
A világhírű Karel Čapek cseh szerző darabja, az R. U. R. – mely először használta a robot szót – nem nyerte el az ébredők tetszését, és ezért tüntettek ellene, mondván: „Nem tűrjük, hogy cseh szerző darabját előadják magyar színpadon”, nevezetesen a Vígben. Szabó lapja, az Élet és Irodalom 1923-ban „székely kunyhóban, székely rögökön, egyszerű székely emberekben kitermő egyetemes emberi tragédiát” akart látni.
Ennek tükrében ironikus volt Bodor Aladár jobboldali író és újságíró megjegyzése, hogy „a színművészetben” a „fő kifejezni való . . . a faj . . . Magyar színpadon csak tiszta magyar fajú színészt érezhetünk magunkénak”. Bodor példaképp Jászai Marit hozta fel. A színésznő persze kevéssé érezte magának ezt az irányt. A fehérterror alatt tüntetőleg zsinagógába is járt, Hevesi Simon rabbihoz, akinél megérdeklődte, hogyan kell helyesen mondani a héber „éli” szót, mert nem akarta akcentusával zavarni a szertartást.
Jászai a nemzeti sajtó fő ellenfelének, a Weisz Mórként született Szomorynak volt a korábbi szeretője, ő alkotta meg számára a Szomory nevet részben eredeti nevének betűiből. Szomory darabjait hasonlóan évekig nem adták le, ami a magyar identitású szerzőt szörnyen bántotta: „Ez magyar munka . . . amit, mert zsidó vagyok, nem akartak . . . Lehet-e élni így, kérdem?” – szörnyülködött a konzervatív-liberális Rákosi Jenőnek.
A liberális zsidó értelmiség szörnyülködését kritikusan szemlélték viszont a cionisták. Bár az ébredő zavargásokat és az antiszemita cikkeket nem támogatták, Jobbágy Jenő cionista publicista kíméletlenül fogalmazta meg a kritikát:
„Zsidó hírlapírókként a zsidó nép örök szempontjai lebegnek szemeink előtt . . . A zsidó nép szempontjából pedig teljességgel mindegy, hogy zsidó-e az elnöke [sic!] a színháznak vagy fajmagyar. A zsidó nemzet a könyv nemzete, nem pedig a szabadelvű színházé”.
Jobbágy kifejtette, hogy az ébredők felőle azt tesznek a Vígszínházzal, „amit akarnak”. Ő csak azt kérte, hogy a zsidóság fizikai és anyagi biztonsága legyen garantálva a kor Magyarországán – ez a Bethlen-rendszerben többé-kevésbé még biztosult is, bár a szakirodalom utólag törékenynek tartja ezt a konszolidációt, mely nem volt mentes erőszakos incidensektől sem.
A fentiek nem sok átfedést mutatnak a mai botránnyal. Míg a húszas évek elején fehérterroristák lövöldöztek a színházakban és feketelistázták a zsidó származású művészeket, ma annyi történt, hogy egy konzervatív ember lett az SZFE kuratóriumi elnöke: aki szerint a kettő azonos, és rögtön a Virradat korabeli antiszemita folyóiratot, őrségváltást és holokausztot emleget – mint Gábor György -, nyilván nem a tényekre reflektál, hanem hangulatot akar kelteni. Az egyetlen közös pontnak Jobbágy cikke tűnik, melynek tükrében érdemes elemezni Gábor nyilatkozatait is.
Gábor mélyen hallgat a valós hatalomra pályázó, és így valós veszélyt jelentő Bíró László parlamenti képviselő-jelöltsége kapcsán: nem szentelt posztot a szerencsi jelöltnek, helyette egyenesen „minden igyekezetével” az ellenzéki összefogás mellett érvel legújabb posztjában, de már korábban is azokat támadta, akik szerint az antiszemita megjegyzéseiről híres Jakab Péter Jobbik-elnök „megbízhatatlan” volna.
Most megpróbálja az SZFE-n zajló változásokat az „antiszemiták vs. zsidók”-keretbe illeszteni, miközben rajta kívül senki sem beszél zsidókról. Itt arról a jelenségről van szó, amit már Jobbágy is leírt: a zsidóság elemi létérdekét – vagyon- és jogbiztonság – valaki tudatosan keveri össze zsidó származású liberális közszereplők közéleti megítélésével.
A magyar zsidóságnak nem érdeke, hogy bizonyos, a közösséggel és a közösség ügyeivel semmilyen kapcsolatot nem ápoló, azok mellett fel nem szólaló egyének szakmai konfliktusait a közösség elleni támadásként mutassák be. Ez arány- és iránytévesztés: a zsidó népet valóban súlyos támadások érik napjainkban világszerte – szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és iszlamista irányból –, ezeket összevetni egy hazai liberális színháztörténész sajtócsörtéivel nem egyéb, mint a véres, napi szintű antiszemita atrocitások relativizálása. A zsidóságnak pedig nem érdeke összekötni magát egyes, közösségi szempontokat szem előtt nem tartó egyénekkel.
Gábor György és az általa mártírrá avatott Karsai György intézze el a vitáját Vidnyánszky Attilával (utóbbi Karsai kereszténységét firtatta, ez indította el a vitát), de ezt beletuszkolni a zsidóság létkérdéseinek halmazába csakis káros dolog lehet. További szempont még, hogy mennyire releváns és autentikus vajon az antiszemitizmus-kritika egy olyan véleményvezértől, aki lényegében soha nem ír a nyugati zsidóságot érő atrocitásokról.
A zsidó nép remekül megvolt a liberális dominanciájú SZFE előtt is, remekül meglesz utána is. A zsidóság ügyét szívükön viselők számára a hitélet megóvása, a jogvédelem, a fizikai biztonság és az Izrael-barátság a fő közéleti kérdések. Ezekről kell beszélni, és ezeket kell megóvni – nem pedig a közösségtől elszakadt szereplők egyéni érdekeit.
Veszprémy László Bernát összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Ez van ha a színészek elkezdenék politizálni. Meg kellett volna maradni a kaptafánál.
Nincs igaza a cikkírónak. Zsidóként persze reménykedik az ember – ezt tapasztalatból tudom -, hogy nem, ezek nem „ugyanazok” a „szarból jött mélymagyarok”, a fehérterror zsidógyilkosai, de hát sajnos maga az egyik fideszes főpotentát, a mocskos szájú Bayer Zsolt vezetett pár éve éppen e címmel echte „magyar” (és keresztény) TV-műsort: „Mélymagyar”. „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar”. Ugye ismerősen csengenek e szavak?… A MIÉP jelszava volt a 2004-es parlamenti választáson. Ezeknek mindegy, hogy liberális ateista zsidó vagy-e, vagy éppen vallásos konzervatív; egy a lényeg: maga a zsidó identitás, amely levakarhatatlan bélyeg az „igaz keresztény és magyar” identitásúak szemében. Ha zsidó vagy eleve rossz vagy, rossz, igaztalan, erkölcstelen ember, mert azon spirituális identitást képviseled, amely nem, hogy nem keresztény, de egyenesen antichristiánus – márpedig a konzervatív jobboldali magyarok népi-nemzeti identitása, „magyarsága” egybeolvadt a kereszténységgel mint olyannal… Na és ez utóbbi persze olyan is, meg lehet nézni…
Ezzel a „szarból jött mélymagyarok”-kal, (by Spiró) sikeresen beillesztetted magad azok közé akik Magyarországon, magyar nyelven ápolják és tartják fönn a gyűlölködés szellemét. Persze az antiszemitizmus csökkenését sem segíted egy fikarcnyit sem ezzel („kereszténységgel mint olyannal… Na és ez utóbbi persze olyan is, meg lehet nézni…”) a kitétellel. Hogy ez talán nem is célod? Az üldöztetés összekovácsol? Az „olyan is, meg lehet nézni” – talán nem tudod – hittételei, liturgiája részeként éli a zsidó hagyományok nem elhanyagolható részét. További jó és szívedet melengető gyűlölködést!
Válasz helyett szíves figyelmébe ajánlom e filozófiai tanulmányomat: https://www.academia.edu/32804972/Vall%C3%A1s_%C3%A9s_metafizika_M%C3%ADtosz_%C3%A9s_logosz_viszonya_v%C3%A9gleges_verzi%C3%B3_
Köszönöm, de nekem elegendő volt a fenti kis „gyöngyszem”, amire válaszoltam. Nem gondolom, hogy nézeteidet hangulatod szerint változtatod. Vagy igen…?
Ahhoz, hogy az emberekben mélyebb érdeklődést kelts munkásságod iránt, ahhoz annak az itt bemutatott kisebb morzsácskájának is összeegyeztethetőnek kellene lennie mind a józan ésszel, mint a civilizációs normákkal.
Nagy gondolkodóra vall, hogy egy egyszerű diszlájkkal jelzi nemtetszését.
Legalább megismertük. Pont ennyi volt érdekes belőle.
Kedves Zoltán! Jogunkban áll – a jó és az igazság megismerése okán – megítélni valamit, de más ítélkezése nem lehet hivatkozási alap ítélkezni. S, ugye nem szükséges elmagyaráznom annak, aki az okokat s miérteket kutatja, hogy kimondottan etikátlan, érzéktelen, durva, minden szeretetet nélkülöző, kvázi határátlépés, egy személy, vagy közösség hitéleti vonatkozású kritikája! „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” „Szeresd felebarátod, mint tenmagadat.” Isten áldjon! Üdvözlettel; Veress Zoltán
A korabbi hozzaszolasaidbol az vilagos, hogy antiszemita vagy. De ez az ajtatos, kenetteljes badarsag uj szinfolt a kepben.
stb.
E jézusi, keresztény parancsok, intelmek nem illenek zsidó szájba. Jézus nem zsidó, nem judaista spiritualitást reprezentál ui. -, hanem éppen ellenkezőképpen áll a dolog.
Ez is határátlépés! Filozofálhatsz, de ne teologizálj! Jézus Krisztus soha nem szakadt el a Tórától, hanem betöltötte azt. Ugye azt tudod, hogy a harag, indulat mindig visszaüt, a gyűlölködő önmagát pusztítja. Kívánok Neked egocídium mentes élete!
Nem, nem az. Én metafizikus filozófus vok, ez pedig fundamentálisabb, kompetensebb tudomány a vallás kérdéseiben, mint bármely egyéb tudományos, vagy annak nevezett szellemi megközelítésmód. Mint akár a „teológiának” nevezett áltudomány. Jézus „Krisztus” pedig a Törvénytipró, aki behelyettesítette a Törvényt a saját, ellentétes értelmű törvényével. Pál jól tudta ezt:
„Pál levele a galátziabeliekhez 3. 4.
13. Krisztus váltott meg minket a
törvény átkától, átokká levén éret-
tünk; mert meg van írva: Átkozott
minden a ki fán függ:
…
A törvény a Krisztusra vezérlő mester
19. Micsoda tehát a törvény? A
bűnök okáért adatott, a míg eljő a Mag,
a kinek tétetett az ígéret; ren-
deltetvén angyalok által, közben-
járó kezében.
…
24. Ekként a törvény Krisztusra
vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből
igazuljunk meg.
25. De minekutána eljött a hit,
nem vagyunk többé a vezérlő mester
alatt.”
Ez van ha a színészek elkezdenék politizálni. Meg kellett volna maradni a kaptafánál.
Nem kellene az államnak a neki benyalókat vezető pozícióba tenni egy elvileg tőlük függetlennek lévő intézet élére. Aki nem látja, hogy Magyarországon a 20-30-s évek újjáépítése történik annak le kellene venni a szemellenzőt. Attól, hogy most már a zsidóság egyik részét magukhoz édesgették (nekünk is van diszzsidónk), még nem jelenti azt, hogy adott pillanatban ránk szabadítja az antiszemitákat, ha az érdekei úgy kívánják.
A tulajdonos azt helyez pozícióba akit akar. Akinek nem tetszik elmehet az intézményből
Antiszemitákat a jobb és baloldal szabadítja ránk. Nincs különbség közöttük, egyik kutya másik eb.
A tulajdonos azt helyez pozícióba akit akar. Akinek nem tetszik elmehet az intézményből
Antiszemitákat a jobb és baloldal szabadítja ránk. Nincs különbség közöttük, egyik kutya másik eb.
Ha így nézzük, mindjárt érthető lesz az összes 1948 utáni államosítás és deportálás. Végül is az állam azt csinál a saját állampolgáraival, amit akar…
Ne terelj. Tulajdonlásról van szó és nem másról.
Bármely rendszerben a tulajdonos nevezi ki a vezetést. Akár tetszik akár nem.
Azert ez nem egeszen pontos. A demokraciakban a kinevezesnek is vannak szabalyai, fuggetlen testuletek, stb. altal.
Mi köze van ennek a demokráciához? Törvényben rögzített jogok vannak.
Szabályok azok legföljebb belül vannak de azok nem írhatják felül a tulajdonosi jogokat.
A demokrácia nem erről szól.
Hanem mirol? Magyarazd el, mert ugy tunik, az SzFE koruli esemenyek kapcsan nagyon sokan nem ertik. Sokan hiszik azt, hogy demokraciakban nem a kormany dolga a muveszeti elet politizalasa, kulonosen nem adminisztrativ eszkozokkel. Ez nem tulajdonosi kerdes, mint az allami vasutkozlekedes vagy az elektromos halozat.
Csak annyit mondtam: a tulajdonosnak joga van kinevezni a legfelső vezetőt. Nem beszéltem a művészeti életről, se másról.
Tulajdonos a magyar állam, annak képviselője magyar kormány aminek intézkedéseik a magyar Parlament felülbírálhatja.
Nos, a diakoknak es a tanaroknak es meg sokaknak nem tetszik a kinevezes, igy aztan tiltakoznak.
Ez az ő bajuk. A tulajdonos joga a kinevezés. A többiek alapíthatnak magán színitanodát. De ahogy hallom korántsem mindenki tiltakozik.
Egy lófaszt!! pld. az MTA vezetőjét az állam nevezte ki, vagy a közgyűlés választotta! ?Egy tyúknak több fogalma van a demokrácia mibenlétéről, mint neked!
Állam a tulajdonos. Vagy ha nem akkor fizesse az aki a tulajdonos és ne a tisztességesen adózók.
Mi köze van ennek a demokráciához? Törvényben rögzített jogok vannak.
Szabályok azok legföljebb belül vannak de azok nem írhatják felül a tulajdonosi jogokat.
A demokrácia nem erről szól.
De nem is a többség diktatúrájáról!
Ez mit jelent? Ha többségi akaratot foglalnak törvénybe az diktatúra?
NEM tulajdonos!
Állam a tulajdonos és az adófizetők pénzéből finanszírozzák.
Látod fingod sincs a helyzetről. AZ ÁLLAM EZZEL AZ ALAPÍTVÁNNYAL MONDOTT LE A TULAJDONÁRÓL. !
Alapítvány formában üzemelteti a tulajdonos.
Adóssága miatt be is lehetne zárni. Fosztogatják az adófizetőket.
” …..Így alakult az a helyzet, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen csak a 2017-es költségvetési beszámoló szerint az alaptevékenység költségvetési egyenlege -697 915 594 Ft volt. (Éves költségvetési beszámoló SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM 2018.05.02 12:24 17/A Tájékoztató adatok)
Vagyis csekély agyműködéssel is könnyen elképzelhető, hogy az évről évre halmozódó hiány összességében mekkora terhet jelent az államnak, illetve valójában az adófizetőknek! Mi következik a fentiekből? Először az, hogy a művészet szent nevében eufórikus lebegésben tüntetőket mindezek a tények valószínűleg csöppet sem fogják zavarni – el sem jut hozzájuk. Másodszor az, hogy ezért alighanem egy másik színházi- és filmművészeti felsőoktatási intézményt kellene létesíteni, ahol nem herdálják el mások pénzét!”
Ezek szerinte pártolod a diktatúrát. Bravó!!!
Mivel végig éltem ezért nem pártolhatom.
Kétségbe vonjátok a tulajdonos jogait.
A tulajdonos torvenyes jogait nem. De ha a tulajdonos torvenytelenul gyakorolja a jogait, az ellen fel kell lepni, vagy nem?
Akkor mesélj mitől törvénytelen az állam tulajdonosi jogai? 😊
Azt hiszem problemak vannak az egyetemi autonomia jatekszabalyaival. Amugy a kinevezes korulmenyeit nem ismerem, felek, az sem volt szabalyos. De miert is lenne az ott, ahol az allami megrendeleseket is szabalytalanul osztogatjak?
Teljesen mindegy mik voltak a körülmények. A tulajdonosnak jogai vannak. Erre azt mondtad törvénytelenül. Nem látom mi a törvénytelenség?
Tulajdonos átengedheti jogait ebben az esetben ehhez törvényre van szükség. Van ilyen törvény?
Azt hiszem problemak vannak az egyetemi autonomia jatekszabalyaival. Amugy a kinevezes korulmenyeit nem ismerem, felek, az sem volt szabalyos. De miert is lenne az ott, ahol az allami megrendeleseket is szabalytalanul osztogatjak?
Teljesen mindegy mik voltak a körülmények. A tulajdonosnak jogai vannak. Erre azt mondtad törvénytelenül. Nem látom mi a törvénytelenség?
Tulajdonos átengedheti jogait ebben az esetben ehhez törvényre van szükség. Van ilyen törvény?
Bocsánat, de ha az „állam” a tulajdonos, akkor a „nép” a tulajdonos. És a „nép” összetétele miatt szokták korlátozni az „állam” lehetőségeit. Pont azért, mert az „állam” képviselői és akaratuk rendszeresen szokott változni (kivétel erősíti a szabályt 🙂 ). Meg azért, hogy legyenek dolgok, amik hosszú távon állandóak….
Vagy jelen helyzetben mondjuk azt, hogy állam privatizálta a SZFE-t és az új tulaj azt tesz amit akar? Ugye ez a privatizálás már egy kicsit rosszabbul hangzik…. Az Orbán-kormány a fő privatizátor. 🙂
Az államot, a te szóhasználatod szerint a népet, a megválasztott testület a Parlament képviseli illetve az általa megválasztott kormány.
Választáson többséget kell szerezni a Parlamentben ami a győztes ízlésének megfelelő kormányt választ aki lecserélheti az akkori vezetőt.
A képviseleti demokrácia így működik. Ezt akarják a diákocskákkal felülbírálni akik felbiztatták őket.
A „diákocskák” egy szakmát akarnak megtanulni. Olyanoktól kell tehát tanulniuk, akik értenek hozzá. Mivel bizonyítható a hozzáértés ezen a területen? Szerintem azzal, hogy a hozzáértő személy vezetése alatt álló színházban telt házzal mennek az előadások. Az ilyen színház nyereséges, és van miből prémiumot osztani a dolgozóknak az év végén. Ehhez képest Vidnyánszky mit produkál? Évente alsó hangon 150 milliós veszteséget a Nemzeti Színház élén. Még az ingyenesen, vattának beültetett nézők is elmennek a szünetben, annyira pocsék! Az ország legújabb építésű, tehát legmodernebb, legkényelmesebb színházában! Vagyis a pofa dilettáns. Pont.
Ehhez képest mit látunk a lerobbant Átriumban, amelynek a hatvanas évekből vagy még korábbról maradt itt a berendezése, és olyan kényelmetlenek a székek, hogy tyúkszemet ülsz a hátsódra? Azt, hogy az Alföldi-féle „Igenis, miniszterelnök úr!” előadására alig kaptam jegyet, a pótszékeken is ültek, majdhogynem a csillárról is lógtak. Ergo az a pofa ért hozzá.
A diákoknak igazuk van, amikor azt követelik, hogy ne egy dilettáns rezsimprosti és haverjai oktassák őket, hanem olyanok, akik értenek is a szakmához. Mert a diákocskáknak nincs elvesztegetni való 4-5 évük! Hanem csakis arra van nekik 4-5 évük a fiatal életükből, hogy kitanulják a választott szakmájukat, és aztán 40 évig kenyér legyen a kezükben!
Nem mellesleg, a tulajdonos, aki mellett úgy kardoskodol, az konkrétan én vagyok, meg a többi adófizető. A kormányzat nem tulajdonos, hanem egy kasznár. Egy jószágigazgató, akit el kell csapni, mert csapnivalóan gazdálkodik közös javainkkal. Inkl. ezzel az egyetemmel is.
Diákocskák az elöregedett oktatóikat, akiknek már régen nyugdíjban a helyük, védik, azokat akik elzárják az utat a fiatalabb generáció elől.
Az államnak joga van bárkit kinevezni (legföljebb nincs értelme), akár a sarki fűszerest is. Akinek nem tetszik elmehetnek tanulni Rákosi Szidi tanodájába. Ezt az egyetemet az adófizetők pénzén tartják el. A világban egyáltalán nem megszokott, hogy az állam tartsa el az ezeket a műintézményeket.
Semmi nem garantálja, hogy kenyér lesz a kezükben és abból fognak 40 évig élni. Egy társadalomnak annyi színészre, rendezőre és egyébre van szüksége amennyit el tud vagy el akar tartani . Kötelezettsége egyáltalán nincs.
Párttitkár voltál?
Soha. Na még csak az kellett volna.
Gyerekkoromból emlékszem, hogy a legjobb, legtehetségesebb, legnépszerűbb színészeink mind zsidó származásúak voltak és ez nem is nagyon változott az idők folyamán. Ez köztudott tény, amit nem is szoktak ismételgetni, csak emlékeztetőleg írtam le. A baj ott kezdődik, ha aktívan részt vállalnak a politikában, mint anno Major Tamás, vagy Gobbi Hilda. Színészi nagyságukat senki nem kérdőjelezi meg, de annak idején bizony kárt okoztak. Ma a zsidó színészek nagy része bevallottan liberális, aktívan szemben állva a még befejezetlen ideológiai rendszerváltásnak. Nagyobb baj, ha azt hiszik a hallgatók, hogy övék az intézmény,ők határozhatják meg az előadók személyét, vagy a tanmenetet. Komolyan hiszik, hogy „Nélkülünk nincs limax a körúton belül”. A társadalom nagy részében ez visszatetszést vált ki, előbb utóbb összekötik a tiltakozást a hangadók zsidó származásával. „A liberális magyar paraszt még nem született meg”- mondta Torgyán, és ez óvatosságra kellene intenie az ügyük népszerűségében bízó színészpalántákat. Pest az Pest, de nem Magyarország -szokták mondani. Az ország nagy része konzervatív beállítottságú, a liberális lázongás bizony az antiszemitizmus erősödését fogja eredményezni!
Ajanlom, ird meg a „Galuti zsido tulelesi kezikonyve”-t.
A felmenoim kozott nagyon sokan bajnokok voltak ebben a temaban, de a vegen semmi sem segitett.
Szóval egyetért a nyílt árjásítással?
Azt hittem, világosan fogalmazok. Ha csak ennyi jött át, már nem is érdemes átolvasnom a filozófiai tanulmányát.
Ugorj neki még egyszer, öreg.
Árjásítás? Talán eddig kisebbségben voltak?
Hülye.
Igazán szép válasz volt. Ha van miről árjásítani akkor megértem a hisztit.
Ajanlom, ird meg a „Galuti zsido tulelesi kezikonyve”-t.
A felmenoim kozott nagyon sokan bajnokok voltak ebben a temaban, de a vegen semmi sem segitett.
A színházak többnyire Pesten vannak, és a pestiek járnak bele. Kit érdekel, hogy egy bivalybásznádi nyugdíjas, akit életében soha nem érdekelt a színház, és legutoljára a az ötvenes években látott színielőadást, mikor a Faluszínház helybe jött neki és a párttitkár előírta a részvételt, az mégis, mit nyammog? A Bugattit se érdekli, hogy nekem milyen színben kéne, mert sose veszek olyat. De legalább nem is akarok belepofázni a gyártásba.
En emlekszem, amikor Pestrol Kaposvarra jartunk szinhazba, mert ott „tortentek a dolgok”. De a videki szinhazak mindig is fontos szerepet jatszottak.
En emlekszem, amikor Pestrol Kaposvarra jartunk szinhazba, mert ott „tortentek a dolgok”. De a videki szinhazak mindig is fontos szerepet jatszottak.
Közismert történet – talán még a Weszprémy típusú – hmm – un. cionista értelmiségiek számára is. Valamikor az európai kultúra kezdetén komoly akcióképességgel bíró görög seregek hosszú évek harcai során sem bírták elfoglalni Tróját. Mígnem egy inkább kissé buta, mintsem okos görög kitalálta az ismert trükköt a falóval. A szóban forgó leleményes görög mentális képességeit azért vélem némileg problematikusnak, merthogy a hazafele úton jól eltévedt, noha egy hajót elnavigálni Kis-Ázsiától Ithakáig nem lett volna túl nagy teljesítmény, pusztán a kor alapfokú tengerföldrajzi, csillagászati ismereteinek birtokában sem. A görögök mázlija az volt, hogy a fő trójai döntéshozók még a leleményes görögnél is hülyébbek voltak, és nem hallgattak arra a néhány – ismét csak hmm – „szabadelvű”(?), „libernyák”(?) – mindenesetre az un. józan paraszti észen túl is (merthogy a józan paraszti ész bonyolult problémákra mindig talál gyors, egyszerű és hibás választ) gondolkodni képes értelmiségi figyelmeztetésére: – Óvakodj a görögöktől, még, ha ajándékot hoznak is! (Avagy – pusztán Weszprémy úr kedvéért – ha azzal hitegetnek, hogy szeretik a Bibit, meg a Slómót.)
Balliberális értelmiségi, ez a nap vicc. De a lényeg, akkor most zsidó forradalom folyik, lázadnak itt is, lázadnak Izraelben is. Csak ott drónnal kanabiszt dobálnak nekik, nyilvánvaló hogy a magyarnak mondott egyetemek, zsidó neveldék.
Javasolom, hogy az általad felismert zsidó forradalommal szemben azonnal vedd fel a harcot. A zsidónak mondott egyetemekből csinálj Crysis neveldét. Ha ettől se pukkadnak meg, akkor jöhet a harakiri.
Még bíztatod is?…
Még bíztatod is?…
Elmondom neked. Crysis neveldék már rég.
Általános használat a füvezés, meg a különféle cuccok használata. Innen merítik a “művészi” ihletet.
„A fentiek nem sok átfedést mutatnak a mai botránnyal” Igen, ez a cikk sem. Sőt! A legkisebb szolidaritás is hiányzik belőle, pedig egy egyetem alkotmányos autonómiáját vették el. És ez szégyen!
Személyes értelmezésem szerint az autonómia nem jelent abszolút függetlenséget, nem határozhatja meg az intézmény ideológiai irányvonalát, nem lehet törpeállam az államban, nem határozhatja meg a tulajdonos jogkörét.
Félrement a hozzászólás: nem az autonómia mikéntje, mibenléte volt a téma, hanem hogy elvették. Ez megengedhetetlen. Évszázados hagyomány az egyetemeken a kultúrvilágban
Félrement a hozzászólás: nem az autonómia mikéntje, mibenléte volt a téma, hanem hogy elvették. Ez megengedhetetlen. Évszázados hagyomány az egyetemeken a kultúrvilágban
Félrement a hozzászólás: nem az autonómia mikéntje, mibenléte volt a téma, hanem hogy elvették. Ez megengedhetetlen. Évszázados hagyomány az egyetemeken a kultúrvilágban
Védjed csak a magyarnácikat, te áruló zsidó!
https://uploads.disquscdn.com/images/03bcb05326b24ebd7848d003b8871b85278f99d7b31a7e9de52f8ee1e3d018cb.png
https://uploads.disquscdn.com/images/03bcb05326b24ebd7848d003b8871b85278f99d7b31a7e9de52f8ee1e3d018cb.png
Aztán mehettek Auschwitzba, igaz?
Igen. Sokukat elpusztították.1938-ban Stern Samu, a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának és a Pesti Izraelita Hitközségnek az elnöke A zsidókérdés Magyarországon című cikkében idézi Vázsonyi Vilmost (a kiemelt szövegben vastag, dőlt betűkkel)
https://uploads.disquscdn.com/images/4eb71449fa879c92cafb0428be868002901806ce4b6cffa2bc9c07d621e8a939.png
https://uploads.disquscdn.com/images/5b06c70911d94616ceec7c9370e4a8694f6dd5bb83c720e69bded99653333721.png
Két különböző hozzászólásban emlékeztettem a két világháború közötti időszakban zsidók küzdelmére az elfogadtatásukért és végül az életben hagyatásukért.
Nem tudom elmarasztalni őket és azokat a zsidókat se, akik ma különböző mimikrik segítségével próbálnak beleolvadni a nem mindig barátságos környezetükbe.
Nem is erről van szó. Hanem arról, hogy aki az életéből 4-5 évet áldoz egy szakma megtanulására, az nem egy dilettáns rezsimprosti vezetése alatt álló intézményben akar tanulni, és nem a dilettáns haverjaitól!
És ezt a saját(os) értelmezést a mélységes, sötét tudatlanság támasztja alá. Az autonómia még a jelenlegi uralkodó erő leszűkített értelmezése szerint is jelent annyit, hogy „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak” (Alaptörvény X. cikk), „A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított – önállóságát. ” (Nftv. 75.§. (1) bekezdés). A kuratórium fenntartó, és a szenátus vezető oktatókra vonatkozó kinevezési jogkörének elvonásával nyíltan és szándékosan törvényt sértett.
Az egyetemnek ideológiai irányvonala jó esetben nincs (bár a katolikus egyetemeknek szokott lenni), de arculata van, és azt bizony az universitas (gyengébbek kedvéért: a diákok és oktatók közössége) határozza meg. A katolikus egyháznak már a 14. században volt annyi esze, hogy ezt ráhagyta a saját egyetemeire.
És ezt a saját(os) értelmezést a mélységes, sötét tudatlanság támasztja alá. Az autonómia még a jelenlegi uralkodó erő leszűkített értelmezése szerint is jelent annyit, hogy „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak” (Alaptörvény X. cikk), „A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított – önállóságát. ” (Nftv. 75.§. (1) bekezdés). A kuratórium fenntartó, és a szenátus vezető oktatókra vonatkozó kinevezési jogkörének elvonásával nyíltan és szándékosan törvényt sértett.
Az egyetemnek ideológiai irányvonala jó esetben nincs (bár a katolikus egyetemeknek szokott lenni), de arculata van, és azt bizony az universitas (gyengébbek kedvéért: a diákok és oktatók közössége) határozza meg. A katolikus egyháznak már a 14. században volt annyi esze, hogy ezt ráhagyta a saját egyetemeire.
A cikk szerzőjének jónéhány kitűnő írását olvastam az utóbbi 1-2 évben, mivel automatikusan kapom egy tudományos portáltól. Ez az első olyan cikke, melynek megrendelésízét érzem. Nem részletezném, aki olvasva egyetért, az egyetért, aki nem, nem. Különösen, már a jóízlés határát súrolja nálam, ahogy beleszáll egy közismert vallásfilozófusba. Sejthető az oka, hiszen az illető a napokban hangot adott bizonyos politikai terveinek. Valahogy nem értem, hogy Vidnyánszki Karsainak? szánt elhíresült mondatait miért kell hruscsovi módszerrel bagatellizálni? Miszerint nyugaton így, meg úgy, a Vígszínházban lövöldöztek, stb.
A hozzászólás egyéb részeire nem reflektálva érdeklődnék, hogy miféle portál küldi meg Önnek rendszeresen az írásaimat?
Academia.edu
Disqus ezt írta (időpont: 2020. szept. 7., Hét 16:33):
Ja, hogy úgy. Az Academia.edu ugyebár azt küldi meg, amit én feltöltök oda. Köszönöm persze, hogy felelt, és örülök, ha olvassa a tanulmányaimat, cikkeimet.
Kedves Làszló!
De règ volt, hogy én „feleltem” valahol, így most pusztán vàlaszoltm😀 Érdeklődöm, hogy lenne-e akadálya annak, hogy egy-egy íràsàt, ha màskèpp nem, utànközlès formàjában megjelentessük?.
Üdvözlettel,
Kertész Gábor
Szerkesztő
sofar-ujsag.hu
Disqus ezt írta (időpont: 2020. szept. 8., Ke 14:34):
Vagy mondhatnám „afèle”
Újság Sófár ezt írta (időpont: 2020. szept. 7., Hét 21:54):
Elolvasnám a szerző értékelését a fehérorosz helyzetről is. Gondolom olyasmi lenne, hogy a nyugati imperialisták által felheccelt városi huligánok nem átallották megvádolni a nép jótevőjét, fáradhatatlan vezetőjüket.
Elég erős sor ez:
„ma annyi történt, hogy egy konzervatív ember lett az SZFE kuratóriumi elnöke”
Nem kedves László Bernát, nem ennyi történt.
Először is elloptak egy egyetemet, és vele épp most hét másikat is. Alapítványi tulajdonba adásukkal kivonják a felsőoktatást szabályozó törvények egy része alól, és hosszú távra biztosítják befolyásukat, egy esetleges kormányváltás utáni időkre is.
Megszüntetik az egyetemi autonómiát. Szélsőjobbon azt mondják ilyenkor, hogy az valami zsidó huncutság, rendes magyar embernek nem kell. Nem tudom szerzőnk mit mond, de biztos megoldja valahogy.
És még sorolhatnám a problémákat hosszasan…
Veszprémi úr tipikus képviselője a jelen fórumon megnyilvánuló un. cionistáknak, akik jónak látják kollaborálni egy kaméleon-antiszemita rezsimmel. Puszta materiális érdekből, és/vagy mert úgy gondolják, hogy a kormány vezető hivatalnokainak, értelmiségi holdudvarának több-kevesebb sikerrel álcázott, ám a jobboldali érzelmű (keresztény úri közép) célcsoport számára nagyonis érthető zsidóellenessége úgy tartja össze a zsidó közösséget, ahogyan a Nagy Hadronütköztető szupravezető mágnesei a protonnyalábot. Hasonlóan némely ortodox haszid közösséghez a két világháború között, akik üdvözölték a zsidótörvényeket. Mert nem hinném, hogy ostoba módon tényleg veszélyesebbnek tudják ennek a Bíró nevű – hmm – kipcsaknak a primitív antiszemitizmusát, mint a Raffay, Szakály, Takaró, Schmidt Mária féle permanens lélekmérgezést. Vagy komolyan hiszik, hogy ifj. Lomnicinak tényleg az a baja Szerb Antallal, hogy az „A világirodalom története” vastagabb, mint a „Magyar irodalomtörténet”? Lehet működni így is, persze: védeni a permanens Sorosozást, szigorúan megróva mindenkit, aki sajátos módon antiszemitizmust lát ott, ahol az is van: Gábor György filozófust, vagy éppen a német szocdem államtitkárt. Lehet működni így is: pigmentként a kaméleon bőrén.
Szégyenletes írás, aljasságokkal és hülyeségekkel tele. Rendes lapban közölhetetlennek mondanák.
Szégyenletes írás, aljasságokkal és hülyeségekkel tele. Rendes lapban közölhetetlennek mondanák.
Hát ez síkhülye. Nem a zsidóság egészét ért támadásról van szó, hanem a Karsai Györgyöt személyében sértő ocsmány zsidózásról. Ami sem kisebb, sem nagyobb aljasság nem lesz attól, hoyg Nyugat-Európában hány antiszemita atrocitás történik. „Amerikában meg verik a négereket.”
Már megint ez a baromarcú Gábor György kelti a feszkót?