A Síp utca világi vezetősége az elmúlt hét évben valamilyen rejtélyes oknál fogva mágnesként vonzza a peches egzisztenciákat. De vajon miért?
A bukott egyenruhagyáros
Heisler András, aki 2013. óta tölti be Mazsihisz elnöki posztját, bottal ütheti egykor szebb napokat látott cégének a nyomát.
Mazsihisz elnökké választásának évében 110 milliós veszteséggel, mínusz 208 milliós saját tőkével fúródott a földbe, és tavaly törölték a cégjegyzékből
a hét évvel korábban alapított EMEF Első Magyar Egyen és Formaruha, Divatáru Gyártó Kereskedelmi Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. „A jegyzett tőkéjét a társaság elvesztette. Nem felel meg a társasági formájához törvényben előírt minimum követelménynek” — olvasható a társaság 2013-as beszámolójához tartozó kiegészítő mellékletben.
Az EMEF zRt. azzal vált híressé, hogy selejtes egyenruhákat próbált rásózni a BKV-ra, miután 2008-ban megnyerte a közlekedési vállalat formaruha-pályázatát. Ebben csaknem 380 millió forintért vállalta, hogy legyárt 7700 férfi és női téli-nyári felsőruházatot, valamint több ezer kötött mellényt, pulóvert és kabátot. 2009. május közepén a dolgozók arról panaszkodtak, hogy a ruha műszálas, beleizzadnak a vezetőfülkében, a méretek pedig teljesen eltérnek. Volt olyan eset is, amikor az egyik dolgozónak a kezében maradt a gallér, mert nem volt rendesen megvarrva. A gombok részben rozsdásodtak, a textilneműk pár mosás után összementek — írta 2009-ben az Origo.
Azt nem tudni, hogy pontosan mi lett ezeknek a sorsa, de azt igen, hogy a 2013. év végi pénzügyi összeomlás után alig több, mint egy évvel,
2015. március 12-én a hitelezők felszámolási eljárást indítottak a cég ellen.
Az eljárás még 2017-ben is tartott, amikor a felszámoló sikertelenül próbált megszabadulni a nyakán maradt nagy rakás, — vélhetően selejtes — „BKV feliratú, saját gyártású formaruha, egyenruha” készlettől. Végül az Igazságügyi Minisztérium e-Cégjegyzék szolgáltatásának adatai szerint alig egy esztendővel ezelőtt, 2019. augusztus 2-án törölték a céget a cégjegyzékből.
A Mazsihisz elnöke tehát a jelek szerint komoly egzisztenciális gondokkal küszködik teljes eddigi hivatali idejében, ezért folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy elnöki megbízatása segítségével valamilyen jövedelemhez jusson. Legkézenfekvőbb bevételi forrásként magát delegáltatta a Mazsihisszel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Közszolgálati Testületébe. Ebben a minőségében az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, valamint utazási költségtérítést is kap.
Májusban, miközben a járványhelyzetre hivatkozva a hitközségi dolgozók bérét 20-40%-kal csökkentette, a saját NMHH tiszteletdíja 35%-kal, 437.500 Ft-ra nőtt,
miután a kormány felemelte az államtitkári illetményeket.
Bár a neológ hagyomány szerint a hitközségi elnök minden ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzi feladatát, Heisler évről-évre megpróbálta rávenni a Közgyűlést, hogy szavazzanak meg neki valamilyen elnöki illetményt is. Ezt idén februárban sikerült is elérnie, így a Mazsihisz Alapszabályának az Elnök jogállásáról szóló 71.§. passzusa így változott: „A Szövetség elnöke társadalmi tisztségviselőként látja el feladatát, de tevékenységéért a vezetőség döntése szerint tiszteletdíjban részesülhet. A tiszteletdíj mértékének megállapítására a vezetőség jogosult. A tevékenységével összefüggő költségeit a Szövetség megtéríti.”
A börtönviselt bankár
A közösség sokmilliárdos pénzügyeinek felügyeletét mind a Mazsihiszben, mind legnagyobb tagszervezetében, a Budapesti Zsidó Hitközségben (BZSH) Kunos Péter látja el.
A Mazsihisz és a BZSH jelenlegi ügyvezető igazgatóját a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án másodfokon
gazdálkodó szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt
1,6 millió forint mellékbüntetés mellett két év szabadságvesztésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az indokolás szerint a bankvezetők kihasználták a hiteligénylők szorult helyzetét a jogellenes konstrukciók létrehozásakor a mintegy 857 millió forint összegű, megszerezni kívánt vagyoni előny elérése érdekében.
Az Agrobank — melynek Kunos Péter volt a vezérigazgatója — az E-hitelért a kockázatosnak ítélt és tőkeszegény ügyfelektől azt kérte, hogy a hitelezés kockázatát csökkentendő az E-hitellel privatizált cégekből 10-25 százalékos üzletrészt kapjanak a bank érdekeltségi köréhez tartozó társaságok. A háttérszerződések szerint az E-hitelből privatizáló társaságok opciós visszavásárlási joggal, jelképes áron adták át cégük egy részét a kft.-knek. Ezeknek egy része külföldön bejegyzett offshore-cég volt. Miután az adósok visszafizették az E-hitelüket, opciós jogukkal élve visszavásárolhatták eladási áron az üzletrészüket — olvasható a Jogi Fórum cikkében.
A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa 1999 áprilisában felülvizsgálati eljárás keretében helybenhagyta a másodfokú ítéletet. Kunos Péter 1998. október 29-én kezdte meg a szabadságvesztés-büntetés letöltését a baracskai büntetés-végrehajtási intézetben, ahonnan 2000. februárjában szabadult feltételesen.
Az ex-transzvesztita kántor
Kunos Péter 2015-ben a BZSH ügyvezető igazgatói posztján a szintén kalandos előéletű Schwezoff Dávidot váltotta, aki a “Csalóka Péter” c. színdarabban debütált Csereklye Viktor néven, mielőtt a budapesti LMBTQ közösségben, a katolikus egyházban, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, és a Budapesti Zsidó Hitközségben futott volna be szép karriert. Az online rabbidiplomával is büszkélkedő, ambíciózus fiatalembernek egyébként 2014-ben még a Mazsihisz ügyvezetői pozícióját is hajszál híján sikerült megkaparintania, de az időközben kitört országos botrány kellős közepén néhány szavazattal lemaradt a börtönviselt Kunos Péter mögött. Az ex-transzvesztita kántort ahelyett, hogy kirúgták volna, inkább ő buktatta meg a saját elnökét, majd személyesen kötött utilaput Frölich Róbertnek, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának a talpára,
mielőtt sokmilliós végkielégítéssel a zsebében fordíthatott hátat a pesti zsidó kalandnak, és a Síp utca 12. sokat látott kapujának.
Seres Attila összes cikkét elolvashatja itt.
Komolyan kérdem: mi a frásznak kell a másik zsidó közösséget fikázni? Inkább összetartani kellene nem egymást gyengíteni. Nem mellesleg Kunos elitélése konceociós ügy volt emlékeim szerint. Nemsokára az állam csinálta ugyanazt a koncepciót mint ahogyan a Kunos féle bank adott hitelt cégeknek.
Azért így emlékszel, mert ezt a mítoszt szőtték a kellemetlen baleset köré a korabeli véleményvezérek.
Cáfolj meg ha nem így volt. Hitelért cserébe részt kértek a cégből. Viszont ez csak az egyik probléma, hogy elindult a sárdobálás. Pontosabban folytatódik. Mindegyik oldalon lehetne nem egészen korrekt egyéneket találni. Speciel én biztosan nem vettem volna a szárnyaim alá a zsidózó fasisztából megtért báránykát.
1. Nem a bank kapta azt a részt, hanem a bank érdekkörébe tartozó cégek, köztük offshore cégek. 2. Nem az a kérdés, hogy ki korrekt és ki nem, hanem hogy kire bízzák a közösség képviseletét és vagyonát. Szegedi Csanádnak semmiféle közösségi funkciója nincs.
Szerintem ezek olyan belső ügyek amit nekik kell megoldaniuk. Nem gondolom, hogy ezt nagy nyilvánosság előtt kellene kitárgyalni. Én pont ugyanúgy elítélném ha a Chabad szervezet embereiről terjesztenének hasonló dolgokat. Nem vagyok egyik szervezetnek sem tagja sem követője. Ezt az oldalt szeretem olvasni mert nagyjából 80%-ban hasonló a felfogása az ide íróknak mint nekem. Viszont a zsidók egymás közti széthúzását nagyon nem szeretném ha nyilvánosan vitatnák meg, okot adva ellenségeinknek a zsidóság elleni támadásokra. A Csanád csak annyiban releváns, hogy az én felfogásommal ellenkezik, hogy egy virtigli náci bűnbocsánatát elfogadjam. Bocsásson meg a világ de ez az én véleményem.
Mindegy mit csinál, összetartás van?
Örültem hogy eddig nem avatkoztatok bele ebbe a szardobálásba. Kár volt beszállni……
A temetői botrányokról nem is esett szó.
A kevésbé kóser ügyvéd ügyéről sem.