Az évtizedes konfliktus akkor éledt fel, mikor tíz évvel ezelőtt nagy gázmezőket fedeztek fel a Földközi-tenger keleti részén. A törökök Észak-Ciprusra hivatkozva olyan területeket követelnek, amely a nemzetközileg elismert határaikkal nem jogosultak.
Görögország és Törökország vitájának központjában a Földközi-tenger keleti részén felfedezett energiahordozók állnak, amelyekre mindkét ország igényt tart. Félő, hogy a konfliktus militarizálódik, amely nehéz helyzetbe hozná a nyugati szövetségeseket, hiszen mindkét ország NATO tagállam – írja a The New York Times.
Heiko Mass német külügyminiszter a héten ellátogatott mindkét félhez és arra figyelmeztetett, hogy ne játszanak a tűzzel, mert egy „apró parázs szörnyű katasztrófához vezethet.” Míg a németek próbálnak közvetíteni, addig mindkét ország szövetségeseket keres.
A görögök a héten közös hadgyakorlatot tartottak Ciprussal, Olaszországgal és Franciaországgal. A görög kormány elmondása szerint a gyakorlattal arra válaszoltak, hogy Törökország hadihajókkal őrzött kutatóhajót küldött ki vitatott hovatartozású vizekre.
Franciaország a görögöket támogatja a konfliktusban és a múlt héten több hajót és repülőgépet küldött az országba. A franciák nemcsak a tengeri fúrásokkal kapcsolatban fejezték ki rosszallásukat, hanem azzal is, hogy a törökök szíriai zsoldosokat szállítottak Líbiába. Bár a németek, a franciák és az olaszok is egyértelműen a görögök mellett állnak, az unió több országa inkább a párbeszédet szorgalmazná.
Az Európai Unió külügyi és védelmi miniszterei Berlinben fognak tárgyalni, ahol ez a konfliktus is napirendre kerül majd. A görögök nyitottnak bizonyulnak a tárgyalásokra, azonban kijelentették, hogy ragaszkodnak a jogiakhoz.
A Görögország és Törökország közötti konfliktus hosszú évszázadokra tekint vissza, a modern államok közötti viszály viszont elsősorban 1974-re tehető, mikor a törökök megszállták Észak-Ciprust. 1996-ban pedig a két ország majdnem háborúba bonyolódott, miután mindketten sajátjuknak akartak egy lakatlan szigetet.
Korábban az Egyesült Államok „csendes diplomáciával” a görög oldalt támogatta, még repülőgép-anyahajót is küldött a Földközi tenger keleti részére, viszont most úgy tűnik, átadta az irányítást Németországnak.
A törökök az úgy nevezett „kék haza” stratégiát alkalmazzák, amelynek célja, hogy minél több vitatott területre terjesszék ki az uralmukat. Az expanzió olyan, az Égei-tengeren található szigetekre is vonatkozik, amelyeken több százezer görög állampolgár él.
Az évtizedes konfliktus akkor éledt fel, mikor tíz évvel ezelőtt nagy gázmezőket fedeztek fel a Földközi-tenger keleti részén. A törökök Észak-Ciprusra hivatkozva olyan területeket követelnek, amely a nemzetközileg elismert határaikkal nem jogosultak.
Izrael is Görögország pártján áll, hiszen a két ország Ciprussal együtt egy közös gázvezeték építésére készül, amely olyan vizeken futna át, amelyet jelenleg Ankara is a magáénak akar.
Erdogan több alkalommal kijelentette, hogy megakadályozza a csövek lerakását. A törökök állítása szerint Ciprusnak nincs joga a gázhoz, hanem meg kell osztania azt a török irányítású Észak-Ciprussal. Erdogan azt is kijelentette, hogy „mindent elveszünk, amihez jogunk van a régióban.”
