Nem orosz, hanem ciprusi tulajdonosa volt annak a hajónak, amelynek rakománya az augusztus eleji bejrúti robbanást okozta. A férfi ugyanazzal a libanoni bankkal állt kapcsolatban, amelyiket a Hezbollah is előszeretettel használ.
Az új fejleményeket a német Der Spiegel oknyomozói derítették ki a napokban. Az cikkből kiderül, hogy a hét évet Bejrút partjainál horgonyzott, 2750 tonnányi ammónium-nitrátot is tárolt hajó valódi tulajdonosa egy olyan ciprusi üzletember, aki ugyanazt a libanoni bankot használta, amelyet a Hezbollah terrorszervezet.
Korábbi feltételezések szerint az orosz hajóskapitány által kormányzott teherszállítónak egy másik orosz, Igor Grechushkin volt a tulajdonosa. Ez azonban a német oknyomozók szerint nem állja meg a helyét. A riporterek szerint ugyanis a felrobbant hajó valódi tulajdonosa Charalambos Manoli, egy ciprusi üzletember.
Manoli, miután a 172 ember életét kioltó és 300 ezer embert otthontalanná tevő robbanást követően a hatóságok kihallgatták, elsőre még azt állította, hogy valóban eladta a Rhosus nevű hajóját Grechushkinnak, később azonban csak annyit mondott, hogy az orosz csak érdeklődött a teherszállító iránt.
Az új részletek szerint érdekes módon az augusztus 4-i robbanás előtt egy bizonyos mennyiségű ammónium-nitrát eltűnt a hajóról. A német oknyomozók egy dokumentumból megállapították, hogy
a ciprusi férfi egy másik hajó megvásárlása miatt 2011-ben négymillió dolláros kölcsönt vett fel az FBME Banktól, attól a pénzintézettől, amelyiket amerikai vizsgálószervek azzal gyanúsítanak, hogy a Hezbollah egyik „pénzmosója”.
2013. szeptemberében a Rhosus Grúziából tartott Mozambikba 2750 tonna rendkívül robbanásveszélyes ammónium-nitráttal a fedélzetén, amikor a kapitány azt utasítást kapta, hogy a földközi-tengeri átkelés alatt álljanak meg Bejrútban — az oknyomozó cikk megállapítja, hogy erről már Grechushkin döntött.
A férfi ugyanis — pontosan nem tudni, hogy milyen minőségében — arra hivatkozott, nincs elég pénzük ahhoz, hogy ki tudják fizetni a szuezi csatorna átkelési költségeit.
Később a hajó kapitánya, Borisz Prokosev is megerősítette, hogy nem volt betervezve, hogy kikötnek Bejrútban. Prokosev szerint a mohóság vezethetett a tragédiához.
A bejrúti kikötőben augusztus 4-én történt hatalmas robbanásban legalább 220-an meghaltak, 7 ezren megsebesültek és 300 ezren vesztették el otthonukat. Egyike volt a valaha történt legnagyobb, nem nukleáris robbanásnak. Kilométeres körzetben rombolta le az épületeket, és hatalmast krátert hagyott a kikötő központjában.
Az izraeli Channel 13 öt napra rá leadott egy forrás nélküli elemzést, amelyben azt állították, hogy
a Hezbollah a harmadik libanoni háborúra készülve halmozta fel az ammónium-nitrátot.
Az adás néhány órával azután ment le, hogy a terrorszervezet vezetője egy beszédben tagadta, hogy fegyvereket tároltak volna a bejrúti kikötőben. Naszrallah a beszédében azt állította, hogy semmi közük a keddi robbanáshoz.
Izrael hivatalosan nem kötötte össze a terrorszervezettel a robbanást, azonban az izraeli sajtóban több olyan cikk is keringett, amelyek szerint nem lehet véletlen, hogy a Hezbollah kedvenc rakétájához használt alapanyag robbant fel a kikötőben.
Az Irán által támogatott libanoni terrorszervezet korábban több európai országban is próbált ammónium-nitrátot felhalmozni. 2015-ben zacskós jégnek álcázva, több ezer zacskóban rejtegettek három tonna ammónium-nitrátot, négy észak-londoni házban.
