Az ENSZ Biztonsági Tanácsában látványosan meghiúsult az Egyesült Államoknak az a kezdeményezése, hogy meghatározatlan időre meghosszabbítsák az Iránnal szembeni fegyverembargót. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a döntést megbocsáthatatlannak minősítette.
Az amerikai határozati javaslat mellett és ellene két-két állam szavazott, míg az ENSZ BT további 11 tagja tartózkodott — jelentette be a tanács elnöke.
A BT állandó tagjaiként vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína élesen ellenezték a javaslatot. Tőlük érkezett a két nem szavazat.
A tanácsban képviselt európai országok azonban szintén a javaslat ellen foglaltak állást, a szavazásnál tartózkodtak. Az Egyesült Államok mellett csupán a Dominikai Köztársaság szavazott igennel az embargóhosszabbításra. Kilenc igen voksra lett volna egyébként szükség a javaslat elfogadásához.
Németország ENSZ-képviselete ezt azzal magyarázta, hogy bár osztja a fegyverembargó közeli lejártával kapcsolatos aggodalmakat, Berlin szerint több időre van szükség ahhoz, hogy az ügyben megtalálják a BT minden tagja számára elfogadható választ.
Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában azzal vádolta a világszervezet legfontosabb testületét, hogy
maga egyengeti „az útját annak, hogy a terrorizmus állami támogatásában élen járó ország több mint egy évtized után először minden különösebb korlátozás nélkül eladhasson és vásárolhasson hagyományos fegyvereket”.
Mint Pompeo írta: Izrael és a hat Öböl-menti ország, amelyik támogatta az embargó kiterjesztését, „tudja, hogy Irán még nagyobb káoszt és pusztítást fog majd terjeszteni, ha lejár az embargó”. Az amerikai külügyminiszter szerint azonban „az Egyesült Államok nem fogja cserben hagyni a térségbeli barátait, akik többet vártak a Biztonsági Tanácstól”, ezért „tovább folytatjuk a munkát annak biztosítására, hogy a teokratikus terrorrezsimnek ne legyen meg a szabadsága arra, hogy olyan fegyvereket vásároljon, illetve adjon el, amelyek fenyegetik Európa szívét, a Közel-Keletet és másokat”.
Az Irán ellen 13 éve hozott fegyverszállítási tilalom idén októberben jár le az érintett hét állam által 2015-ben Bécsben aláírt atomalku előírásai szerint. A Trump-adminisztráció már többször jelezte: nem fogja megengedni, hogy az embargó érvényét veszítse.
A megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy leállítsák a közel-keleti ország nukleáris programját, az iráni atomfegyver esetleges kifejlesztését. Irán cserébe ígéretet kapott az őt sújtó nemzetközi embargós rendelkezések enyhítésére.
Az Egyesült Államok két éve felmondta a szerződést, Franciaország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Németország viszont kitart mellette.
A szerződésben részes államok néhány diplomatája pénteken aggodalmát fejezte ki, hogy a fegyverembargó korlátlan idejű kiterjesztése Iránt a megállapodás felmondására sarkallhatja.
„Az eredmény ismét megmutatta, hogy az egyoldalú megközelítések nem számíthatnak támogatásra, a megfélemlítés kudarcot vall” — hangoztatta Twitter-üzenetében a kínai ENSZ-képviselet.
Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta, az Egyesült Államok tervezi a bécsi megállapodás azon mechanizmusának életbe léptetését, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők a másik fél „jelentős nem-teljesítésre” hivatkozva helyreállítsák az Irán elleni korábbi szankciókat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben pénteken egy hétoldalú konferenciára tett javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és Irán részvételével, hogy felvázolják azokat a lehetőségeket, amelyek révén „konfliktusok nélkül megoldhatók lennének” az iráni fegyverembargó miatt újból felmerült problémák.
