1944 nyarán körülbelül 15 ezer vidéki magyar zsidót deportáltak az ausztriai Strasshof melletti táborba, ahol valóságos „rabszolgapiac” keretében osztották szét őket kényszermunkára üzemekbe, földekre.
A történészek hat évvel ezelőtt figyelemfelkeltő emléktúrát szerveztek Bécsben olyan helyek bemutatásával, ahol magyar zsidó kényszermunkások dolgoztak és raboskodtak a holokauszt alatt. Ahogy azt telefonon megtudtuk a Wiesenthal Intézet kutatási igazgatójától, Kovács Évától, a több ezer dokumentumból álló kutatási anyagból tudható, hogy
legalább 850 bécsi és környékbéli helyszín van, ahol magyar zsidók éltek vagy dolgoztatták őket.
A Magyarországról elhurcolt zsidókat Bécs városának túlzsúfolt, ám köztisztasági szempontból általában elviselhető lakótáboraiban vagy gyáraiban és üzemeiben kialakított átmeneti szállásokon helyezték el, ahonnan gyalog vagy tömegközlekedési eszközökön vitték őket a munkavégzés helyszíneire.
A Wiesenthal Intézet kutatási igazgatója lapunknak elmondta: feltett szándékuk, hogy ne csak további kutatásokat végezzenek a még feltáratlan Bécs környéki helyeken és egy új könyvvel adózzanak az érintettek emléke előtt, de emléktúrákat is szervezhessenek, illetve emléktúrák szervezéséhez adhassanak történelmi muníciót a magyar és külföldi érdeklődők számára.
Ezek mellett egy ideje azon is dolgoznak, hogy az 1944-ben és 1945-ben magyar munkaerőt foglalkoztató osztrák cégeket „érzékenyítsék a téma iránt”: egyrészt hogy adják át a még meglévő forrásaikat a kutatáshoz, másrészt, hogy tüntessék fel cégtörténetükben ezt a korszakot, valamint épületeiken, egykori telephelyeiken tisztelegjenek
emléktáblával el a rabok előtt.
1944 utolsó hónapjaiban mintegy 55-60 ezer, Magyarországon különféle jogcímeken zsidóként diszkriminált embert deportáltak hivatalosan a magyar állam „kölcsöneként”, valójában kényszermunkásként a Német Birodalomba — így a mai Ausztriába is, ahol Bécsbe és környékére mintegy 15 ezer embert szállítottak.
Ez egyfajta államközi egyezmény volt. A zsidó kényszermunkásokat sokszor valójában rabszolgakereskedelmi viszonyrendszerben foglalkoztatták a munkatáborokban. A kutatók
eddig több mint 500 osztrák céget azonosítottak — közöttük kisebb taxis vagy patikus vállalkozások mellett olyan állami fenntartású gazdasági társaságokat is, mint az osztrák posta, az Ankerbrot, az ÖMW, a Shell vagy éppen a bécsi köztemető és a Schönbrunn kastély.
„Nem tervezzük azt, hogy revolverezzük őket. Pusztán arra törekszünk, hogy nyissák meg archívumaikat a kutatás előtt és helyezzék vissza ezt a történeti epizódot a cégük történetébe. Különösen fontos lenne, hogy valamiképp, akár egy emléktáblával is jelezzék ezt az egykori telephelyeiken” — fogalmazott Kovács Éva, aki szerint a magánvállalatokkal nincsenek könnyű helyzetben, mert azok igen-igen ódzkodnak a témától. Legalább is a legtöbb megkeresésük eddig elutasító reakciókkal találkozott.
Más a helyzet a kisebb önkormányzatokkal, kerületekkel. Ott már valamivel eredményesebb az együttműködés. A bécsi civil kezdeményezéseknek, kutatási projekteknek több helyszínen is sikerült az elmúlt időszakban emléktáblákat elhelyeztetniük — tette hozzá.
Eddig mintegy ezer kórházi dokumentumot és 3500 számlát találtak a magyar kényszermunkásokkal kapcsolatban. Vélhetően a következő években is lesznek újabb és újabb izgalmas eredményeik — tette hozzá.
Kovács Éva hangsúlyozta: nagyon fontosnak érzi, hogy több tucat családdal és túlélővel továbbra is kapcsolatban állnak. A kutatásaikat ugyanis eddig már több mint 200 visszaemlékező, különféle kutatóközpontok archívumában fellelt elmesélései is segítik. A legutóbbi előadás után is többen személyes történeteikkel keresték fel a kutatókat.
Ez is érzékelheti, hogy van mit felkutatniuk ahhoz, hogy egyszer talán teljes képet tudjanak festeni a Magyarországról Bécsbe és környékére szállított zsidó rabok sorsáról. Bár erre azért nem biztos, hogy lesz lehetőség — hiszen sejthető, hogy a magyar kényszermunkás közel fele, több mint 26 000 nem élte túl a háborút, és mivel az SS a háború vége felé megsemmisítette a munkalapokat, a munkára kényszerített emberek pontos száma nem állapítható meg biztosan.
A magyar zsidók bécsi kényszermunkájáról készült kutatás online változata itt érhető el.