Uniós vizsgálatot sürget az Index-ügy miatt az Európai Újságírók Szövetsége

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) hétfőn kiadott közleményében elismerően szólt a legnagyobb magyar hírportál mellett kiálló múlt pénteki tömegdemonstrációról és felszólította Európa vezetőit, hogy védjék meg a média szabadságát Magyarországon – írja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének honlapja.

Mogens Blicher Bjerregård, az EFJ elnöke szerint „többé nem fér kétség ahhoz, hogy Magyarországon nem biztosítják az alapjogokat, hogy a média sokszínűségének lebontásával az állampolgárok egyre kevésbé férnek hozzá a független és ellenőrzött információkhoz.”

„Az EFJ maradéktalanul szolidáris az Index dolgozóival. Büszkék vagyunk arra, ahogy reagáltak. Felszólítjuk az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy indítsanak vizsgálatot a magyarországi médiaviszonyok, a tulajdonosi struktúra és a pluralizmus leépítése miatt. Itt az ideje a tetteknek!” – tette hozzá Ricardo Gutiérrez, az EFJ főtitkára.

Közben az Euronews beszámolója szerint komoly vita bontakozott ki a sajtószabadság és a magyar média helyzete miatt az Európai Bizottság hétfői, brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Bayer Lili, a Politico munkatársa több kérdést tett fel a magyar média helyzetéről, annak kapcsán, hogy a múlt héten felmondtak az Index főszerkesztőjének, Dull Szabolcsnak, majd a szinte az egész szerkesztőség felmondott.

Dana Spinant bizottsági szóvivő a lap szerint hangsúlyozta, hogy aggódnak a magyar médiahelyzet miatt, és kiemelte, hogy Vera Jourová bizottsági alelnök már többször is hangot adott aggodalmuknak.

Index-ügy: aggódik a magyar média helyzete miatt az Európai Bizottság alelnöke

Vera Jourová szerint nem szabad engedni, hogy a gazdasági nyomás politikai nyomásgyakorlást eredményezzen.

Mint arról mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke úgy vélte: nem szabad engedni, hogy a gazdasági nyomás politikai nyomásgyakorlást eredményezzen. Jourová hozzátette: ki fogják vizsgálni a 400 kormányközeli médiumot tömörítő KESMA, vagyis Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány esetét is.

Az európai újságírók azonban az Euronews beszámolója szerint a sajtótájékoztatón felháborodtak azon, hogy két, a magyar média helyzetével kapcsolatos panasz ügye is folyamatban van. Az egyik tavalyi, és az állami Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállítása miatti kormánypárti médiatúlsúlyról szól, a másik még 2016-os.

Arianna Podesta, versenyjogi kérdésekért felelős szóvivő elmondta, hogy folyamatban van az értékelés a 2016-os ügyben (a panasz benyújtói Jávor Benedek volt EP-képviselő, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Klub Rádió, kifogásolva, hogy a magyar állami média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak).

Több újságíró is szóvá tette, mi tart egy panasz elbírálásán négy évig. A szóvivő hangsúlyozta, hogy bár folyamatban lévő ügyről nem árulhat el részleteket, az ügy összetettségén, a beadvány hosszán is múlik, meddig tart egy panasz elbírálása.

„Mivel a média sokszínűsége, a sajtószabadság és a média helyzete fontos az összes tagállamban, főleg Magyarországon, a terület prioritás a bizottság számára” – hangsúlyozta a szóvivő,

hozzátéve, hogy a munka folytatódik a panasz ügyében, és megteszik a szükséges erőfeszítéseket, hogy eredményre jussanak.

A Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) tavaly decemberi jelentése szerint az elmúlt kilenc évben a kormány eltorzította a médiapiacot és megosztotta az újságíró-közösséget. Az Intézet úgy látta, a magyar államnak nagyobb a hatalma a sajtó felett, mint bármelyik más EU tagállamban.

Közös levélben fordult az Európai Unió által finanszírozott, firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központhoz (CMPF) az MSZP pártelnöke és EP-képviselője a magyar médiahelyzet miatt. Tóth Bertalan és Ujhelyi István a szervezetnek írt levelében azt írta:

„az Index.hu hírportál körül kialakult – és a szerkesztőség egységes felmondását eredményező – gazdasági-, illetve politikai nyomás egyértelműen bizonyítja a magyarországi független sajtó súlyosan veszélyeztetett helyzetét.”

A szocialista politikusok arra kérték az uniós intézményt, hogy „lehetőség szerint készítsenek friss átfogó jelentést a magyar médiapiacról és annak befolyásoltságáról annak érdekében, hogy az uniós döntéshozók világos képet kapjanak a magyarországi nyilvánosság helyzetéről és egyértelmű kormányzati kontrolljáról.”

Bodolai László, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki az Index.hu munkáltatói jogainak gyakorlója, múlt szerdán kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő munkaviszonyának megszüntetését. Pénteken a portál „szolgálati közleményében” azt írta: távozik az Index szerkesztőségének vezetése és szinte minden munkatárs.

A kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter múlt csütörtökön határozottan visszautasította, hogy a kormánynak bármi köze lenne a vezető magyar hírportál ellehetetlenítéséhez. „Hogy jön az állam ahhoz, hogy beleszóljon egy magántulajdonban lévő médium tulajdonosának döntésébe?” – jelentette ki.

Címlapkép: Index.

Ismét elmarasztalták Magyarországot a médiahelyzet miatt

Az IPI szerint 2010 óta a magyar kormány szisztematikusan leépítette a független magyar médiát.

“Uniós vizsgálatot sürget az Index-ügy miatt az Európai Újságírók Szövetsége” bejegyzéshez 11 hozzászólás

    • A jelenlegi médiafogyasztási szokások mellett melyik lap tartja el magát a Magyar Hang-on kívül?

      • Szerintem az ember meg tudna számolni az egyik kezen ha Európát és Amerikat vizsgálná együtt. Szóval szinte egyik se.

  1. Ujjabb ürügy a botránykeltésre. Elvogyott a sorospénz! Gyomorforgato amit ezzel az országgal müvelnek a liberálharamiák.

  2. Hát csak vizsgálódjanak. Én akárhányszor bemegyek egy Lidl-be, Aldiba, akárhova, több ellenzéki („független”) lapot látok, mint kormánypártit. Ha megnyitom a telefonomat a gugli média válogatás szinte kizárólag kormányellenes médiumokat dob fel. Ha megkérdezem a német ismerősömet, ugyan tudna-e német ellenzéki médiumokat említeni, akkor a nagy büdös semmi, én persze sorolom: 24.hu, 444, 168óra, Magyar Hang, hvg, Index, Népszava, Mérce, Klub Rádió hogy csak a legnagyobbakat említsem (de ugye pl. a Hócipő, a Forbes is ellenzéki, pedig az is a polcon szokott lenni), RTL Klub, ATV. Nyomtatott Mandinert csak nagyon kevés helyen lehet kapni. Erre szokták mondani, hogy de a KESMA-ban van több, mint 100 médium…. Talán, de ugye név szerint már csak azért is nehéz lenne őket felsorolni, mert ismeretlenek. A köztévé (propaganda? Az!) alig nézett, Kossuth Rádió alig hallgatott, a HírTV-nek, TV2-nek, Ripost-nak van közönsége, Magyar Nemzetnek úgy-ahogy, a Mandinernek lehet egyre nagyobb + a megyei lapok, amik helyett a népek már inkább a netet böngészik. Összességében nekem kérdéses az 50-50 százalék is, amit említeni szoktak, magam masszív ellenzéki túlsúlyra tippelek most is. A kérdés inkább az, hogy ilyen körülmények között, hogy lehet a kormánynak többsége? A tippem az, hogy azok is sokan a Fideszre szavaznak, akik egyébként ellenzéki médiumot fogyasztanak. Mert hajmeresztő, amit látnak, hallanak. Hogy csak egy aktuális példát mondjak: nézem az ATV-n Rónai és Bodolai beszélgetését. Rónai ezerrel nyomja a narratívát, hogy a szerkesztőség „függésben van” az Indától, az Inda pedig lényegében a kormány… Bodolai mondja, hogy ez kölcsönös függés, hiszen a hirdetések a tartalomtól függnek, a hirdetéseik között pedig nincs kormányzati hirdetés. Mondja ezt annak a Rónainak, aki annál az ATV-nél dolgozik, ahol viszont tényszerűen megjelentek a kormány hirdetései. Valahogy megint úgy éreztem, hogy nem leszek ellenzéki szavazó. És Rónai ezt nem érzi….. Az egész „független” sajtó nem érzi…..

    • Rónai Dullal készít interjút. Mindig szemfüles az ellentmondásokra, ám ezek most hidegen hagyják: 1) Dull Vaszily-val már az Origoban is együtt tudott dolgozni, a „főnöke” volt – hogy-hogy nem veszélytette Vaszily akkor a függetlenségét (pedig a „kötődése” már akkor is ismert volt) és miért veszélytette most?; 2) ő maga Tóth-Szenesit váltotta a főszerkesztői székben – hogy lehet következetesen érvelni ezután a szerkesztőség „érinthetetlensége” mellett? Egyáltalán: hogy-hogy nem kérdez rá Rónai az „érinthetetlenségre”, mint elvre, amely teljesen idegen a mindenféle, nemcsak magyar, piaci gyakorlattól? Magát Rónai Egont nem rúghatná ki az ATV tulajdonosa? Hogy rúgták ki a korábbi hírtévéseket, Friderikuszt, Kálmán Olgát, Havas Henriket, stb? Mihez van egyáltalán joga egy tulajdonosnak? Ez a „főszerkesztői érinthetetlenség” (ami ugye Dull Szabolcs előtt még nem érvényesült!), miért ilyen magától értetődő Rónai számára? Miért ad az alany szájába folyamatosan kijelentéseket, amiket ő maga nem mond: például hogy „valakik akartak valamit az Indextől”, ráadásul megjátszott körülírással, homályossággal, mintha erről nem lenne szabad beszélni, miközben kizárólag csak erről tud beszélni, akár az alanyokra ráerőltetve a saját narratíváját. Neki nem az a fontos, hogy mit mondanak az alanyai, hanem csak az, hogy mennyire támasztják alá azt, amit erről ő, illetve a mögötte állók gondolnak, illetve el akarnak adni. Elképesztő! Ez csak nekem nyilvánvaló? Tényleg így meg lehet vezetni embereket?