Harc az éttermekért: politikai válság nehezíti a vírus kezelését Izraelben

A koronavírus-kabinet képviselőinek késő éjszakába nyúló tárgyalása során sem sikerült kompromisszumos megoldást találni a miniszterelnök és a kabinet által múlt héten megszavazott, éttermek bezárására vonatkozó rendeletével kapcsolatban. A jogszabályt a társadalmi nyomás miatt Netanjahu miniszterelnök kedd reggelig hatályon kívül helyezte.

Figyelmen kívül hagyva a rendeletet, az étterem tulajdonosok többsége kedden a napi rutinnak megfelelően kinyitott. A délelőtt folyamán a Knesszet koronavírus-bizottságának elnöke, Jifat Sasa-Biton (Likud) támogatásával a testület megszavazta a rendelet eltörlését, és az érvényes korlátozások betartása mellett engedélyezte az éttermek zavartalan működését.

Miki Zohár, a Likud prominens tagja és a koalíció elnöke a kormány határozatával szembemenő bizottsági szavazás előtt Sasa-Biton szemére vetette, hogy mivel az ellenzék az orránál fogva vezeti, és mivel nem törődik a közegészséggel, óriási károkat okoz az izraeli lakosságnak.

A bizottság hét tagja az elnökkel és az ellenzékkel együtt a miniszterelnök által javasolt rendelet visszavonása mellett, míg a Likud és a Jahadut Hatora három képviselője ellene szavazott. A Beni Ganz vezette Kék-Fehér koalíciós párt képviselői nem jelentek meg a szavazáson.

Ganz, amikor három hónappal ezelőtt úgy döntött, hátat fordít szavazóinak és a Kék-Fehér szövetségnek, azzal érvelt, hogy Izrael az elmúlt évtizedek legnagyobb válságával került szembe egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontból, amihez az ország történetének legnagyobb politikai válsága társult. Ganz akkor az ország megmentése érdekében úgy gondolta, elegendő áldozatot hozott és egy vészhelyzeti egységkormány a kritikus helyzetre való tekintettel megfelelő döntéseket fog hozni.

Az első hullám idején, az akkor még ügyvezető kormány élén a miniszterelnök teljes zárlatot rendelt el, és hatékonyan szorította vissza a vírus továbbterjedését. Az ország karanténba helyezésének egyetlen szépséghibája a gazdaság befagyasztása volt. A májusi elhamarkodott nyitás után a várakozások ellenére sem indult be a vállalkozói szektor és a többnyire fizetés nélküli szabadságon várakozó munkavállalók visszatérésének öngyógyító folyamata.

A frissen megalakult Netanjahu – Ganz egységkormány élére a válság kezelésével megbízott Juli Edelstein (Likud) egészségügyi, Jiszráél Katz (Likud) pénzügyminiszter, valamint a kabinet és a bizottságok többnyire egymásnak ellentmondva képtelenek voltak működőképes alternatívát kínálni a zárlatokba és az anyagi gondokba belefáradt izraeliek számára.

Eközben az ellenzék soraiban a miniszterelnök korábbi politikai szövetségesei a kabinetben kialakult politikai káoszt, valamint a Likudon belüli hatalmi harcot a saját előnyükre fordítva, éltek a tálcán kínált lehetőséggel, és minden lehetséges alkalmat kihasználva a kormány ellen kampányolnak.

Izraelben a hírszerzés nyomon követheti a vírusfertőzötteket

A Sin Bet a diagnózist megelőző két hét mobiltelefonos adatai alapján térképezi fel a vírushordozók mozgását.

Avigdor Liberman (Jiszrael Bejtenu) szerint az ország jelenleg nem a koronavírus-válság és nem is a gazdasági válság, hanem a vezetői kudarc és az ellenőrzés teljes elvesztése miatt szenved leginkább.

Liberman azt is Ganz szemére veti, hogy mint védelmi miniszter kötelessége lenne rábeszélni a miniszterelnököt arra, hogy a vírus elleni küzdelemmel kapcsolatos valamennyi felelősséget ruházza át a szövetségese által vezetett Védelmi Minisztériumra és a katonaságra.

Liberman kijelentésével mindössze Ganz gyengeségét akarta hangsúlyozni, ugyanis pontosan tudja, hogy a védelmi miniszter a helyzet koordinálására a katonaság bevetését tartja a legmegfelelőbbnek. A miniszterelnök azonban azzal vádolva Ganzot, hogy csak politikai előnyökre hajt, ejtette a javaslatot, egyúttal új választások kiírásával fenyegette meg saját társ-miniszterelnökét.

Jelenleg azonban a konfliktusok elől kihátráló Ganz az utolsó, aki képes lenne profitálni a kialakult helyzetből, így aztán a kabinet rendelkezéseinek elutasításából származó előnyöket leginkább az ellenzék, valamint a Likudon belüli hatalmi vita szereplői hasznosítják.

Az egyre feszültebb politikai összecsapások ellenére Beni Ganz majdhogynem semleges harmadik félként igyekszik távol tartani magát a parázs vitáktól. A kabinetben általában támogatja a miniszterelnököt, és megszavazta az éttermek bezárására vonatkozó rendeletet is, pártjának távolmaradása a legutóbbi bizottsági szavazástól inkább szimbolikus jelentőségű.

A miniszterelnök és a kabinet által támogatott rendeletek elutasítását először Jáir Lapid és pártja, a Jes Atid-Telem kezdte terjeszteni. A párt képviselője, Idan Roll múlt héten azt állította, hogy a kormánynak „nincs legitimitása” újabb zárlat elrendelésére, úgyhogy amennyiben megteszi, akkor a lakosságnak nem kell engedelmeskednie (a politikus később visszakozott és nem győzött korrigálni).

„Ez a kormány megsértette a legalapvetőbb szerződést a lakossággal, azt, amely arra kötelezi őt, hogy válság idején megvédjen minket” – írta Roll Twitterén. A vírus elleni küzdelemmel kapcsolatos kormányzati határozatok mögött Roll szerint nem adatok, hanem politikai megfontolások állnak.

Étterem a tel-avivi Carmel piacon. Fotó: The Times of Israel

Néhány nappal később, az éttermek bezárása miatt kialakult legújabb vita közepette Lapid a változatosság kedvéért azzal állt elő, hogy az ellenzéknek össze kell fogni, és lemondatva a miniszterelnököt ellenzéki válságkabinetet formájában át kell vennie a hatalmat.

Népszerűségének csúcsán a nemzeti-vallásos Jamina vezetője, Naftali Bennett, aki saját marketing útját járva jelenleg külön bejáratú koronabizottsággal és válságtervvel is rendelkezik, kizárta, hogy pártja az Egyesült (arab) Lista tagjaival egy csapatban üljön, és azt tanácsolta Lapidnak, hogy mivel vészhelyzet van, jobban tenné, ha az anarchiára buzdítás helyett a vírus elleni küzdelemre koncentrálna.

Miközben az ellenzék a média számára igen szórakoztató kreativitását kihasználva minden felelősség és kötelezettség nélkül népszerűsíti válságmegoldó ajánlatait, a kabinetben szó szerint áll a bál.

Juli Edelstein egészségügyi miniszter közben egyszemélyes harcot vív a zárlatok bevezetése érdekében, hangsúlyozva, hogy a vírusfertőzés ilyen mértékű terjedésével együtt járó súlyos esetek és a kórházban ápoltak számának kiugró növekedését az egészségügy hosszú távon nem tudja kezelni, nem mellesleg számolni kell a halálozási ráta emelkedésével is.

Edelstein naponta kerül kínos helyzetbe, amikor a kormány által megszavazott, majd érvénytelenített rendeleteivel kell a médiának elszámolnia, a válság kezelése helyett.

Ami pedig a már említett, a kormány rendeleteivel immár rendszeresen szembeszálló képviselőnőt, Jifat Sasa-Bitont illeti, ő tulajdonképpen a Likudba beolvadt Kulanu párt utolsó még hivatalban levő képviselője, miután Mose Kahlon visszavonult a politikától. A koronabizottság vezetője először akkor ment szembe a miniszterelnök döntésével, amikor a konditermek és az uszodák bezárására vonatkozó rendelet ellen szavazott, azzal indokolva döntését, hogy nincs meggyőző statisztika az említett helyeken terjedő fertőzések számával kapcsolatban.

Sasa-Biton azóta többször is a vállalkozókat sújtó korlátozó rendeletek ellen emelt szót, azzal érvelve, hogy a nem meggyőző adatok ellenében figyelembe kell venni a gazdaság amúgy is válságos helyzetét.

A miniszterelnök az első botlás után kizárólag politikai megfontolásokból még szemet hunyt, de a képviselőnő sorozatos ellenállása után kilátásba helyezte Biton és rendeleteinek hatályon kívül helyezését. A képviselőnő menesztésével azonban a kormány tagjai vélhetően nem feltétlenül értenének egyet, így Beni Ganz és pártja, de a Likudon belül Gideon Szá’ár is nyíltan tiltakozott a miniszterelnök szándéka ellen, amit egyébként a Knesszetnek is jóvá kéne hagynia.

Sasa-Biton viszonylag csendes lázadásához képest a pénzügyminiszter Jiszrael Katznak a Knesszet csatorna élő adásban közvetített személyes kirohanásai kiapadhatatlan témát jelentenek az izraeli média számára.

Az elmúlt napok egyre nagyobb nyomása alatt a pénzügyminiszter és Miki Zohár is élőben estek egymásnak, amikor a koalíció elnöke nagyobb összegű kompenzációt javasolt a vállalkozók részére, majd a szócsata végén Zohár Katz lemondását javasolta. A vita később a Twitteren folytatódott, aminek végül a miniszterelnök vetett véget.

Ez már a második hullám? Izrael sürgős korlátozásokat vezet be

Bezárások jönnek, zárt térben tíznél, a szabadban húsznál több ember nem gyülekezhet péntek délutántól az országban.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.