New Yorkban Bill de Blasio, a város demokrata párti polgármestere is segített BLM-feliratot mázolni az Ötödik sugárúton az úttesten Donald Trump amerikai elnök tulajdonában álló ház előtt. Az amerikai vezérkari főnök pedig a konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta.
A citromsárga óriásbetűkkel felfestett Black Lives Matter (BLM, Fekete Életek Számítanak) feliratot többen és több órán keresztül készítették a Trump-toronyépületnél. Bill de Blasio polgármester azt nyilatkozta: az úttestre felfestett szavak „felszabadítják az Ötödik sugárutat”.
„Mutassuk meg Donald Trumpnak azt, amit nem ért meg, fessük fel éppen az ő otthona előtt” – mondta a demokrata párti politikus, akinek afroamerikai felesége is segédkezett a festésben.
Az amerikai elnök néhány nappal ezelőtt egy sor Twitter-bejegyzésben „a gyűlölet jelképének” nevezte az Egyesült Államokban egyre több helyen az úttestre felfestett BLM-feliratokat, és amikor tudomást szerzett arról, hogy az Ötödik sugárúton is felfestik, akkor azt írta, hogy ezzel „elcsúfítják ezt az elegáns sugárutat”.
Az úttesten lévő BLM-feliratok elcsúfítása, vagy átfestése gyűlölet-bűncselekménynek minősül,
legalábbis erre enged következtetni, hogy szerdán egy kaliforniai kisvárosban gyűlölet-bűncselekmény vádjával indítottak büntető eljárást egy házaspár ellen, mert az amerikai nemzeti ünnep napján, július 4-én, fekete festékkel elkezdték átfesteni a sárga óriásbetűket.
Nicole és David Nelson a San Franciscótól mintegy 60 kilométernyire délnyugatra fekvő Martinez városka lakói, a belvárosban lemázolt járdán kezdték fekete festékkel lefedni a sárga BLM-betűket. A rendőrségi közlemény szerint „festékes dobozokkal és festőhengerekkel jelentek meg, azzal a kifejezett céllal, hogy barbár módon tönkre tegyék a falfestményt”. A közlemény hangsúlyozta azt is: „a közösség jelentős időt szentelt arra, hogy elkészítse a falfestményt”, amelyet a házaspár „gyűlölködő és értelmetlen módon” megpróbált átmázolni.
A Nelson-házaspár ellen nemcsak gyűlölet-bűncselekmény, hanem vandalizmus és vandalizmus elkövetésére alkalmas eszközök birtoklása miatt is vádat emeltek.
A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson.
Milley tábornok hangsúlyozta: annak idején politikai döntés nyomán nevezték el a támaszpontokat a konföderációs időszak és az amerikai polgárháború (1861-1865) katonai vezetőiről, így most is politikai döntést kell hoznia az átkeresztelésükről. A tábornok megjegyezte: a hadsereget a támaszpontok nevének „megosztó jellege” aggasztja.
Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az amerikai hadsereg egyike azon amerikai intézményeknek, ahol a kisebbségek leginkább jelen vannak. Hozzáfűzte, hogy az amerikai szárazföldi hadseregben szolgálatot teljesítők több mint 20 százaléka afroamerikai, és egyes egységeknél ez az arány a 30 százalékot is meghaladja.
Mark Milley leszögezte, hogy „nagyon komolyan” kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.
A most vitatott nevű katonai bázisok az Egyesült Államok déli tagállamaiban vannak, és kivétel nélkül a polgárháború déli csapatai vezetőinek nevét viselik. Az észak-karolinai Fort Bragg például Braxton Bragg tábornokét, aki az elszakadáspárti déliek tábornoka volt, s leginkább arról ismert, hogy 1863-ban nagy vereséget szenvedett Chattanoogánál.
Mark Esper védelmi miniszter már június elején egy nyilatkozatban „nyitottnak” mondta magát a katonai támaszpontok átnevezésére. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor ellenzi ezt, mondván, hogy a támaszpontok a nevükkel együtt immár „az amerikai örökség” részei.
