Alighogy életbe lépett az új nemzetbiztonsági törvény Hongkongban, Kína máris új biztonsági hivatalt állít fel a különleges közigazgatású területen. A hivatal élére azt a Zseng jan-Sziongot nevezték ki, aki korában keményen leszámolt a tüntetőkkel egy kínai faluban.
Még csak szerdán lépett életbe a drákói szigoráról hírhedtté vált új nemzetbiztonsági törvény, amelyet a pekingi parlament Hongkong megkerülésével fogadott el, de a kommunista Kína máris létrehoz egy új biztonsági hivatalt a korábbi brit gyarmaton.
A közvetlenül Peking alá rendelt hivatal élére Zseng jan-Sziong kerül, aki 2011-ben a dél-kínai Vukan faluban erőből rendezte le a falusi lakosság tiltakozását.
Ennél a történetnél érdemes megállni, valószínűleg kiolvashatjuk ugyanis belőle, mi vár a hétmilliós, virágzó városállamra, a világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkongra.
Kilenc éve azért törtek ki tüntetések Vukanban, mert a korrupt vezetők ingatlanfejlesztőknek adtak el földterületeket anélkül, hogy érdemben kárpótolták volna a lakosokat. A helyiek elűzték a korrupt kommunistákat, emiatt mintegy ezer rendőr valósággal ostrom alá vette a falut, még élelmet sem vihettek be a lakosok a településre,.
A tüntetések szervezőit börtönbe vetették, volt, aki ott halt meg. Az interneten pedig cenzúrázták a Vukanra vonatkozó híreket.
A kommunista párt végül engedményt adott. Jóváhagyta, hogy egy népszerű helyi vezetőt válasszanak meg a falu élére, akit azonban öt évvel később — amikor újabb tüntetéshullám indult el — börtönbe vetettek korrupció vádjával.
A kommunista pártnak ekkorra lett elege a vukani demokratikus „kalandból”,
Zsenget küldte a helyszínre, aki kemény kézzel lépett fel. Több száz rendőr jelent meg ismét a területen, akik tömeges letartóztatásokat hajtottak végre és átvették az irányítást. A vukani demokratikus változásoknak egy csapásra véget vetett.
Zseng akkor amiatt bírálta a helyi lakosokat, hogy „rohadt külföldi sajtóorgánumoknak nyilatkoztak” ahelyett, hogy a kormánynak mondták volna el a sérelmeiket. „Ezek a sajtóorgánumok csak akkor lesznek elégedettek, ha szocialista hazánk szétesik” — mondta akkor Zseng, aki mostanáig Kuangtung kínai tartomány kommunista pártbizottságának a főtitkára volt.
A másik új kinevezett Luo huj-Ning, aki a hongkongi kormányzó mellett lesz tanácsadó az új jogszabály alkalmazásával kapcsolatban. Emlékeztetőül:
az új nemzetbiztonsági törvény szigorúan bünteti az elszakadásra, felforgatásra, terrorizmusra irányuló tevékenységet, amelyért a vádlottak akár életfogytiglani börtönt is kaphatnak.
A világ minden táján valóban súlyos bűncselekménynek számító tételek Hongkongra vonatkoztatva azért lehetnek kétélűek, mert az ellenzékre könnyen rá lehet fogni ezeket a vádakat. Ráadásul az új hivatal munkáját senki nem ellenőrzi majd, lényegében mindenfajta jogi korlátozás nélkül működhet.
Emellett törvényszegésnek számít majd a kínai központi kormányzat, illetve a hongkongi regionális kormányzat elleni gyűlöletkeltés. A törvény ráadásul lehetővé teszi, hogy zárt ajtók mögött tartsanak pereket. A gyanúsítottakat minden további nélkül lehallgathatják, illetve a szárazföldi Kínában hallgathatják ki.
Terrorcselekménynek nyilváníthatják a tömegközlekedési eszközök, megállók megrongálását, ami gyakran megtörtént a tavalyi tüntetések alatt.
Az internetszolgáltatóknak is külön felhatalmazás nélkül át kell adniuk a felhasználók adatait, ha azt a rendőrség kéri.
Nem véletlen, hogy a hongkongi ellenzék több vezetője is lemondott a törvény hatására, köztük a legismertebb, Joshua Wong. Nathan Law egykori diákvezér pedig elmenekült a területről. Law szerint az új törvényt kifejezetten a jelenlegi hongkongi ellenzékre szabták. Wong viszont kijelentette, hogy marad Hongkongban.
| Az ENSZ emberi jogi hivatala aggodalmát fejezte ki pénteken az új nemzetbiztonsági törvény alapján indított hongkongi letartóztatási hullám miatt, mondván, hogy a jogszabály rendelkezései „nagyon homályosak és tágan értelmezhetők”, ami a tüntetők üldöztetéséhez vezethet, megsértve a gyülekezés- és véleménynyilvánítás szabadságát.
„Riasztó, hogy a törvény értelmében azonnali hatállyal megkezdődtek a letartóztatások, miközben nem állnak rendelkezésre teljes körű információk a jogsértésekről” – mondta Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője genfi sajtótájékoztatóján. Százakat vettek őrizetbe a kínai hatóságok a szerdai tüntetéseken egy nappal a nemzetbiztonsági törvény hatályba lépését követően. Legalább tíz aktivista ellen vádat is emeltek a jogszabály alapján. (MTI) |
Peking szerint csak az új törvény vethet véget a demokráciát követelő tüntetéseknek, amelyek 2019-ben hónapokon át tartottak Hongkongban.
Hongkong 1997-ben került vissza Kína fennhatósága alá az Egyesült Királyságtól. Peking ígéretet tett, hogy a terület ötven évig szabad marad az „egy ország két rendszer” elve alapján. Az új törvény ellen a világ számos állama tiltakozott, a leghangosabban London és Washington.
Az amerikai törvényhozás egyhangúlag fogadott el büntetőintézkedéseket Kína ellen. Nancy Pelosi képviselőházi elnök szerint az új törvény „brutális, elsöprő leszámolás a hongkongi néppel szemben, amelynek célja, hogy lerombolja az ígért szabadságjogokat”.
Boris Johnson brit kormányfő pedig kijelentette, hogy az új nemzetbiztonsági törvény „egyértelmű és súlyos megsértése” az 1985-ben megkötött kínai-brit közös nyilatkozatnak, amelyben Peking ígéretet tett arra, hogy a terület visszatérése után legalább ötven évig marad a kapitalizmus Hongkongban, vagyis nem akarják majd ráerőltetni a szocializmust.
Az Egyesült Királyság egyébként felajánlotta, hogy akár hárommillió hongkonginak is állampolgárságot ad.
Peking azonban elutasította a bírálatokat mondván, hogy senki ne avatkozzon be a belügyeibe. Kuba pedig — 52 másik ország nevében — üdvözölte az új jogszabályt.
A törvény ellen még szerdán tüntetések robbantak ki Hongkongban. A rendőrség több száz embert őrizetbe vett, közülük tízet már az új törvény alapján. Az elsőt azért, mert függetlenségi zászlóval a kezében ment ki demonstrálni.
A hongkongi kormányzat egyébként illegálisnak minősítette azt a szlogent is, hogy „Szabadítsuk fel Hongkongot, forradalom a mi időnkben”.
