„A környezetvédők nevében bocsánatot kérek a klímahiszti miatt”

Szeretnék bocsánatot kérni, amiért félrevezettük a közvéleményt” — írta Michael Shellenberger cikkében, amit a Forbes közölt, majd nem sokkal később törölt oldaláról.

„Szeretnék formálisan is bocsánatot kérni a klímahisztiért, amit az elmúlt 30 évben kreáltunk. Klímaváltozás zajlik, de az nem jelenti a világ végét. Még csak nem is a legkomolyabb környezeti problémát jelenti” — kezdte írásában mondanivalóját Michael Shellenberger, aki az elmúlt 20 évben klíma-aktivistaként, valamint az elmúlt 30 évben környezetvédőként is tevékenykedett.

A férfi írását először a Forbes közölte, ám megjelenését követően nem sokkal a lap eltávolította oldaláról a cikket. Ezután Shellenberger az Environmental Progress oldalán osztotta meg újra véleményét.

Mint írja, az amerikai kongresszus felkérésére energia-szakértőként is dolgozott a múltban, és úgy érzi, most bocsánatot kell kérnie, amiért a környezetvédők állításaikkal félrevezették a közvéleményt.

Európai zöld megállapodás: szabadságellenes fenyegetés

Az átállásra százmilliárd eurós költséget irányoznak elő – az adófizetők kontójára. Ez biztos recept egy újabb gazdasági válsághoz. Gallai Tamás írása.

Szerinte nem árt tisztában lenni a következő tényekkel:

  • Az emberiség nem okoz „hatodik tömeges kipusztulást”;
  • Az Amazon nem a „világ tüdeje”;
  • A klímaváltozás nem változtatja még rosszabbá a természetes katasztrófákat;
  • 2003 óta a tűzvészek száma világszerte 25 százalékkal csökkent;
  • Közel egy Alaszka méretű területtel csökkent azoknak a földeknek a nagysága, amiket az ember hústermelés miatt használ;
  • A fatüzelés, illetve az erdő közeli házak építése, és nem a klímaváltozás a magyarázat arra, hogy miért van egyre több és veszélyesebb tűz Ausztráliában és Kaliforniában;
  • Az 1970-es évek közepe óta a széndioxid-kibocsátás csökken a leggazdagabb országokban, Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban;
  • Hollandia meggazdagodott, nem pedig elszegényedett attól, hogy alkalmazkodott a tengerszint alatti élethez;
  • A szükségesnél még mindig 25 százalékkal több ételt állítunk elő, és a világ felmelegedésével az élelmiszer-többletek is növekedni fognak;
  • A vadállatok élőhely-elvesztése és leölése nagyobb veszélyt jelent a fajokra, mint a klímaváltozás;
  • A fatüzelés sokkal rosszabb hatással bír az emberekre és vadon élő állatok világára, mint a fosszilis tüzelőanyagok;
  • A jövőbeli világjárványok elkerüléséhez több, és nem kevesebb „ipari” mezőgazdaságra lesz szükség.

Shellenberger szerint az általa leírtak alapján akár „klímatagadónak” is bélyegezhetik, de azt állítja, hogy a tényeket olyan elismert szervezetek kutatásaival is igazolni tudja, mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Ugyanakkor elismerte, hogy mindeddig maga is „egzisztenciális” fenyegetésként és „válságként” utalt a klímaváltozásra.

„Azért maradtam csendben a klímát érintő, félreinformáló kampány miatt, mert féltem attól, hogy elveszítem a barátaimat és a pénzügyi forrásaimat”

— fogalmazott az amerikai aktivista, aki tavaly könyvet is írt a témában (Apocalypse Never). Művében többek között olyan állításokat tesz, miszerint a vegetarianizmus mindössze 4 százalékkal képes csökkenteni az emberek kibocsátási szintjét, és nem a Greenpeace tett a legtöbbet a bálnák megmentéséért, sokkal inkább az kedvezett, hogy a bálnaolaj helyett megjelent a kőolaj és pálmaolaj használata. Továbbá szerinte a környezetvédelem érdekében több élelmiszer előállítására lenne szükség (csak éppen kisebb földterületen).

Shellenberger azt írja, kétségei vannak afelől, hogy könyve jelentős áttörést hozna, hiszen a média is hozzájárul az apokaliptikus bejelentések felnagyításához (egészen az 1980-as évektől kezdődően), és nem úgy tűnik, mintha ezen változtatni akarnának. Ráadásul, mint írja, a környezetvédő csoportok nagy része mögött jelentős anyagi érdekek állnak.

Apokalipszis most: zöld támadás a szabadság és az értelem ellen

A klímapánik nem a környezetről, a Föld iránti aggódásról szól, hanem kapudrog egy eltervezett, ökoszocialista gazdaságpolitikához. Seres László publicisztikája.

„A környezetvédő riasztgatás mögött álló ideológia, azaz a malthusianizmus, folyamatosan megdőlt az elmúlt 200 évben, és mégis: ma minden korábbinál erősebb” — állítja a szerző, aki egy kissé mégis optimista a jövőt illetően.

Ugyanis szerinte a tények még számítanak, és a közösségi média is lehetőséget ad arra, hogy egy teljesebb képet nyerjünk a kérdésről, valamint független hangok is hozzászóljanak az ijesztgető klímavédők cikkeihez. Nem mellesleg úgy látja, hogy egyre több nemzet fordul el a malthusianista iránytól, és fordul inkább az önérdekkövetés felé — ami nem a megújuló energiaforrásoknak kedvez.

„Megdöbbentő tény, hogy a több energiát igénylő civilizáció jobb az emberiségnek és természetnek, mint az alacsony energiájú civilizáció, amihez a klímaijesztgetők szeretnének minket visszavezetni” — fogalmazott a Forbes által cenzúrázott szakértő.