Amerikai források szerint az izraeli vezetés július elsején várhatóan mégse jelenti be az annexiót, és jelenleg is zajlanak a tárgyalások a határokról.
Egyre több a kérdés azzal kapcsolatban, hogy Júdea és Somron mekkora területére lesz kiterjesztve az izraeli szuverenitás. A The Jerusalem Post amerikai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az annexió nem fog megtörténni július 1-én, mivel a kormányon belül nincs megegyezés azzal kapcsoltban, hogy mekkora területet érintsen a lépés.
A hírek szerint, az eddig várakozásokkal ellentétben szerdán nem kerül a Knesszet elé az annexió ügye. Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindössze egy bejelentést fog tenni az üggyel kapcsolatban.
Beni Ganz védelmi miniszter hétfőn amerikai diplomatákkal tárgyalt, ahol kijelentette, hogy szerinte július elseje, nem egy „szent időpont” és jelenleg fontosabbnak tartja a koronavírus elleni harcot.
A tervezett annexió azért is csúszik, mert még mindig nem sikerült eldönteni, hogy mit csatoljanak át és mit ne, ráadásul az áhított amerikai támogatást se sikerült még megszerezni. A Trump-adminisztráció előző héten tárgyalt arról, hogy áldásukat adják-e az izraeli lépésre, de végül nem sikerült döntésre jutni.
Az izraeli vezetésen hatalmas a nyomás, hiszen a nyugat-európai országok egy része gazdasági szankciókkal fenyegetőzik, amennyiben megteszi az „unilaterális lépést.”
Jelenleg is Izraelben tartózkodik az Egyesült Államok két különmegbízottja, Avi Berkowitz és Scott Leith, akik részt vesznek a végleges határokkal kapcsolatos tárgyalásokon. Az amerikai kormánytisztviselők várhatóan konkrét amerikai álláspont megfogalmazása nélkül térnek vissza Washingtonba.
Jelenleg az izraeli kormányzati körökben három álláspont létezik: Izrael csatolja át Ciszjordánia zsidó lakta területét, vagyis 30%-át, Izrael csak néhány települést vegyen át, vagy pedig ne tegyen semmilyen egyoldalú lépést. Ezekkel szemben az izraeli jobboldal és a települések vezetői arra az álláspontra helyezkednek, hogy Izraelnek nem szabad felosztania a földet, és elégedetlenek a 30%-kal.
Netanjahu vasárnap beszédet intézett a legnagyobb amerikai Izrael-barát keresztény lobbihoz (CUFI), amelyben arra utalt, hogy Siló és Bétel is Izraelhez fog tartozni. Ezek a bibliai szempontból fontos városok nem szerepelnek a Trump tervben. Ez azt jelzi, hogy Netanjahu feszegetné az amerikai ajánlatot és szélesebb körű szuverenitáskiterjesztésben gondolkozik.
Az zsidó települések vezetői szerint az annexió legnagyobb akadálya Gabi Askhenázi külügyminiszter, aki multilaterális tárgyalásokon döntene Júdea és Somron sorsáról.
A sokan jelentése Gabi Askhenázi?
Sajnos nem csak ő.
Annak a sok izraelinek egy resze Washingtonban van 🙂
Egyebkent a kozvelemenykutatasok szerint ma az izraeliek nagy reszet a gazdasagi helyzete erdekli es nem az annektalni vagy nem annektalni kerdes. Netanyahu elbizonytalanodasanak is foleg az az oka, hogy a mogotte allo stabil valasztok szamara enyhen szolva nem letkerdes az annektalas, amig a korona okozta gazdasagi katasztrofabol ki nem masznak.
Bizony… 🙂
Szerintem ehhez közvélemény-kutatás sem kell, teljesen természetes, hogy a legtöbb embert a gazdaság állapota érdekli, tulajdonképpen a „pénz” maga. Nincs ez másként az amerikai elnökválasztásokon sem, aztán mindig eljátsszuk 4 évente, hogy „nahát” mégis csak a saját zsebe érdekli az embereket. Ez tehát mind rendben is lenne.
A vonatkozó felmérések eléggé gyenge magyarázóerővel bírtak, mivel 1-2% különbséggel hozták ki az eredményt, egyik erre, másik arra hajlott. Ezekkel tehát megint nem megyünk sokra.
Hogy létkérdés vagy sem? Egyébként az, de megértem azt is, ha az emberek egy jelentős része ezt nem érzi magáénak. Könnyű ugyanis megszokni egy folytonos de mérsékelt fenyegetést. Rég volt intifáda, rég volt ok az „aggodalomra”, és ez azt a hamis érzetet keltheti sokakban, hogy Izraelnek nem kell proaktívan tenni a saját biztonságáért. De ez korántsem igaz, ez egy illúzió. A legerősebb indok a szuverenitás kiterjesztése mellett az, hogy most van rá lehetőség meglépni. A tett, természetesen helyes, legitim és időszerű, tehát egyszóval kívánatos, így a következő „bottleneck” az az, hogy mikor máskor tudjuk meglépni, ha nem most? A válasz minden valószínűséggel az, hogy „semmikor máskor”. Márpedig ha ez igaz, akkor megint csak egyértelmű, hogy mi a helyes döntés. Aki máshogyan látja, az tulajdonképpen azt mondja, hogy gond van a zsidó lakta települések Izraelhez csatolásával. Vagy, azt gondolják, hogy ezek a fejlődő és sűrűn lakott települések majd evakuálva lesznek, úgy mint ahogyan Gus Katif is. Ez természetesen nem valószínű hogy valaha megtörténik.
Összefoglalva, még ha valakinek csak az „időzítéssel” is van problémája, az elfelejti, hogy a „most vagy soha” a jelenlegi kérdés dinamikája.
Sajnos trivialis megoldasok nincsenek, ezt legjobban Ariel szimbolizalja, egy tobb tizezer lakosu varos, egeszen komoly egyetemmel, amit azert nem lehet csak ugy evakualni es leradizozni, mint a Gus Katif-i hazakat. Viszont a Somron kellos kozepen van. A most vagy soha pedig egyre inkabb aktualitasat veszti, hiszen a legfobb, sot egyetlen trigger, Mr.Trump eppen kihatral a bulibol.
Az túlzás hogy Trump kihátrál a buliból. Ne feledd, hogy az ő keze szintén meg van kötve. Ha kihátrálna teljesen, akkor a szaftos evangéliumi keresztények szavazatait tenné kockára. Trump szemszögéből teljesen egyértelmű, hogy az „ellenségeinek” tesz inkább keresztbe, mint a legfontosabb szavazóbázisának. Az más kérdés, hogy ő is kerülgeti majd a forró kását, inkább nem nyilatkozik, mint nyilatkozik, inkább kisebb rangú embereket küld, mint nagyokat (pl. a tejfelesszájú Avi Berkowitzot), stb… Tehát okosban próbálja ő is kipuhatolni, hogy mi-mekkora reakcióval járna. De esze ágában sincs azt mondani, hogy a 3+ éven át készült terve „rossz”, vagy „hibás”.
Összességében ez a grandiózus nemzetközi ellenállás csupán annak a lakmusz-papírja, hogy mennyire nagyon erős lett az antiszemitizmus világszerte. Ugyanis ha csak a szimbolikus lépést nézzük, ami az első fázisban jönne létre, akkor csak Jeruzsálem keleti részétől egy kicsit nagyobb területről, míg a Golántól egy jóval kisebb terültről beszélhetnénk. Mind a kettőre kiterjesztette Izrael a szuverenitását, és mind a két döntést lenyelte a világ. Most sem fog senki ölre menni Izraellel, a világgazdaság egyik legfontosabb gyöngyszemével, egyik legnagyobb katonai hatalmával, pár négyzetmérföldnyi terület miatt… 🙂
Trump el van foglalva a sajat tulelesevel. Tegnap mar azt mondtak, hogy merlegeli a visszalepest. Speciel a palesztinok pozitiv reakcioja az utolso pillanatban jol jon Trumpnak, sikerkent konyvelheti el. O szerintem igy is kepzelte, hogy egyreszt provokalja, sokkolja oket, masreszt jo uzletet ajanl. Valoszinuleg igy mukodik az ingatlan business arrafele 🙂
A palesztinok reakcioja tipikusan olyan, mint a viccben: az mar vilagos, hogy megvehetok, kezdjunk el beszelni az arrol.
Trump stabilan nyerésre áll a valóságban, hidd el… 🙂 Az meg képtelenség, hogy egy regnáló elnök lemondjon, pláne amiatt, amiért 5 hónappal a választások előtt 10 pontos hátránya van az ellenjelölttel szemben.
Valóban úgy tűnik, hogy ingatlanosok előrébb járnak a béketeremtés businessében most mint a „szakemberek” és a „diplomaták”. Imádom amikor Dennis Ross és társai elkezdik fikázni Trumpot és Kushnert úgy, mint ha ők (a sok könyvön és beszédek kívül) valami kézzelfoghatót is letettek volna az asztalra. Mint ha legalábbis 5 másik háborúban békét teremtettek volna, és tudják mitől döglik a légy. Ha pedig bele is törik a bicskája a Trump adminnak a dologba, akkor még mindig ott tartanak, ahol a part szakad.
Trump kiszamithatatlan, minden iranyban. Meg azt is el tudom kepzelni, hogy beteg. Egy biztos, az o egyenisegebe nem fer bele egy vereseg, akkor mar inkabb egy hiszterikus visszalepes. De majd meglatjuk, ahogy a vak is mondta.
Kiszámíthatóan kiszámíthatatlan… 🙂
Nem hiszem hogy különösebben beteg lenne, nem úgy néz ki. Viszont Bidenre nem vet fényt a legújabb felmérés, amely szerint a Demokraták 20%-a szerint is mentális problémái vannak. Ez a nyilvános TV viták után még egyértelműbb lesz mindenki számára. Egyszerűen már megint nem tudom a Demokraták hogy gondolták, hogy azt indítják akit. Márpedig ha Biden visszalép, kiteszik, akkor rögtön utána a szintén unelectable Bernie jön. Sehogy se jó ez nekik.
Mint irtam, majd meglatjuk.
Igenis Bidenek nagyon jó sansza van megnyerni (üzemi balesetként) a választásokat.
Tekintettel arra, hogy a Pentagon, a Cia és az NSA gyakorolja a hatalmat, nekik édesmindegy, hogy egy arrogáns barom, vagy egy szenilis barom írja alá a költségvetésüket.
Szerintem a TV viták után, ahol a TDS-eseken kívül mindenki számára nyilvánvalóvá válik az hogy Biden demenciás, kétlem hogy meglesz a megfelelő turnout és szavazat a részére. Az biztos, hogy még így is lesz egy 35% aki majd rászavaz, természetesen… de a függetlenek és az a maréknyi mérsékelt Demokrata nem fog rá szavazni. Ja, amúgy linkelem hogy min szakadtam a röhögéstől tegnap:
https://www.independent(p)co(p)uk/voices/joe-biden-dementia-health-speech-2020-election-a9398316.html
Szóval van ez a röhejes propaganda cikk, ahol magyarázkodni kezd a csaj, hogy „Biden nem is demens!”, és ez ugye egy angol lap, és ráadásul meglehetősen nívós, és bal-közép beállítottságú. Ennek ellenére lemész, és a kommentekben azt hiszem talán 1 kommentelőn kívül mindenki más elküldi a cikkírót a picsába, és azzal kezdik hogy, hogy „de, Joe Biden bizony demens”… 😀
Szóval tanulság: igen, az USA-ban rengeteg TDS-es Demokrata valóságtagadó van, akik még a csillagokat is letagadják az égről ha kell… viszont egy random angol, ausztrál, esetleg kanadai lapra átmész, és máris mindenki kimondja azt (az egyébként szomorú és kellemetlen) tényt, hogy Biden már nem az a Biden mentálisan aki 10 éve volt.
Haggyad szegény Trumpot!
Neki vége.
Irán elfogatóparancsot adott ki a gyilkossággal és terrorizmussal vádolt Donald Trump ellen. Az Interpol segítségét is kéri az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő letartóztatásához, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol.
Igen, ugy tudom mar illegalitasba is vonult. (ירד למחתרת)
Már tudjuk, hogy kié lesz a טִפּשׁוּת בינלאומית verseny aranyérme.
https://uploads.disquscdn.com/images/c565b1ad3e06898e5d0968d7eceee77aab2292afc13b71d8b8b5ffed05a8de12.png
Kie? Szerintem tomegesen palyaznak a dijra szerte a vilagon.
Irán behozhatatlanul vezeti a mezőnyt.
Az ayatollahk legfobb bune nem a butasag. Az elfogatoparancsot nyilvan hazai fogyasztasra szantak, es ettol az irani „hazafi” ugy erzi, hogy Trump valoban egy kozonseges bunozo, gyilkos. Azt nem igazan tudom, hogy Iranban hany ember hiszi el, amit a vezetes mond. Annak idejen, a Kadar rendszerben MO-on, meg akkor is gyanakvassal fogadtak mindent, ha igazat mondtak. Ezzel szemben ma, amikor Orban sokkal durvabb hazudozo, mint Kadar volt, tomegek hisznek neki, mert azt mondja nekik, amit hallani szeretnenek. Ami a legdobbenetesebb, hogy ismerek egyetemi tanart es egyeb ertelmisegit, aki vakon hisz neki es benne. Szerintem ezek lehetnenek a nyertesek.
Valóban esélyesek.A Kádár-rendszerről jut eszembe :
A hatnapos háború előtt az arab sajtó Izrael keserű végét jósolta.
Néhány karikatúra az akkori arab újságokból.
https://uploads.disquscdn.com/images/7d67452268b4760f1bf58eb743559eeb05279c20a270c0d36444c7101ff00535.png
https://uploads.disquscdn.com/images/d88ce2b0accac46158210ac9e30dedf2c6d9a85b14390ff7db199b1c5c3b1c5a.png
https://uploads.disquscdn.com/images/2cd5656b29c7e08c967e86d8f81ca8ae1ad3aaf2814ee63a7d1e58af36eb6dd7.png
A magyar sajtó minden kommentár nélkül idézte a cikkeket (a karikatúrákkal nem blamálta magát).Lezajlott a hatnapos háború, ami a nem pont beígért eredménnyel zárult.Pár napos csend után, a Népszabadság bizonyítvány magyarázó rovatában (negyedik oldal, két hasáb) megmagyarázták az olvasóknak, hogy mi okozta ezt a váratlan vereséget.
1) Az izraeli vadászgépek támadásakor az egyiptomi pilóták még reggeliztek. (Úriember ilyet nem tesz. Kopog, megkérdezi, hogy nem alkalmatlan-e a támadás,… stb)
2) Az izraeli páncélosok nem a várt helyen támadtak. (Nem semmi, ezt leírni egy olyan olvasónak, akinek Fülig Jimmy már elmagyarázta, hogy nem lehet minden pofon mellé, közlekedési rendőrt állítani.)A lengyeleket is foglalkoztatta az esemény. Az egyik légibázisukon vidám vodkázással ünnepelték az arabok elfenekelését. A jókedv azonnal elszállt, amikor egy tájékozottabb pilótától megtudták, hogy az izraeliek zsidók.
Az utolso lengyel tortenetet szerettem a legjobban.
Egyebkent (ezt valakinek leirtam nem olyan regen), az arabok meg voltak gyozodve 67 utan, hogy a zsidok csak a trukkokkel es a szerencsejuknek koszonhetoen gyoztek. Csak 73-ban ertettek meg, hogy ez a haborus megoldas nem megy.
Az arab kormányok talán. De a különböző arab szervezetek – mint az Iszlám Testvériség, a Hiszballa, sőt, a Palesztin Autonómia – meg vannak arról győződve, hogy az idő az ő hadseregeiknek dolgozik.
Európában már győztek is.
A rossz demográfiai helyzet orvoslására hívta be Európa a fejlődő országok polgárait. Ezzel az Európai Unió maga rakata a saját feneke alá az időzített bombát.
Egyrészt.
Másrészt a munkaképes férfiak döntő része eltűnt a munkaerőpiacról, köszönhetően a háborúnak (Mint az köztudott). Ezért hívtak be gastarbeitereket még annak idején. A harmadik generációjuk éppen gyarmatosítja nyugat-európát. Az idő és a szaporulat az Ő oldalukon van.
Termeszetesen az arab allamokra, kormanyokra gondoltam.
Az arab hadseregek ellen – ahogy ezt túlzásokra hajlamos barátom mondta – a hadsereg zenekara is elég.
Túlzások nélkül, arab reguláris hadsereg támadása szinte teljes bizonyossággal kizárható. Viszont a Hiszballah, a Hamasz, a Dzsihád HaIszlámi és az egyéb irreguláris rakéta-huszárok – ha Izrael megsemmisítésére alkalmatlanok is – de alapos fejfájást azért képesek okozni.
Mahmud Abbas fel van háborodva. Szerinte a טִפּשׁוּת בינלאומית verseny aranyérmére ők az esélyesek.
Állítását az idézett mondatra alapozza.
Mennyi az a sok?