Emberi jogok: Magyarország még Kelet-Európán belül is elkülönül

Nagy különbségek vannak abban, ahogy a nyugat-európai társadalmak és az újabb uniós tagállamok az emberi jogokat értékelik, de Kelet-Európán belül a magyarok attitűdje ismét csak elkülönül — ez derül ki az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Ügynöksége (Agency for Fundamental Human Rights, FRA) friss felméréséből. 

Visszatérő témája az Emerging Europe híroldal által szemlézett FRA-jelentésnek, hogy az európai polgárok többet várnának az emberi jogok terén, mint amit valójában tapasztalnak.

Az EU 27 tagországában, valamint Észak-Macedóniában és az Egyesült Királyságban végrehajtott éves felmérés szerint tíz európai polgárból kilenc egyetért azzal az állítással, hogy az emberi jogok rendkívül fontosak ahhoz, hogy egyenlőbb társadalmakat hozzunk létre, de sokuk szerint a jelenlegi rendszer nem egyenlő mértékben előnyös mindenkire nézve. Ezt elsősorban a szegényebbek, valamint a fogyatékkal élők, a betegek és idősebbek vallják.

A felmérés több témája is rávilágított a kontinens nyugati és keleti fele közötti éles különbségekre, de Kelet-Európán belül is vannak eltérések.

A lengyel, szlovák és szlovén polgároknak például több mint 62 százaléka ért egyet azzal, hogy az országukban mindenki ugyanazokat az alapvető emberi jogokat élvezi, ám Magyarországon és Horvátországban ez a szám mindössze 34, illetve 23 százalék.

Ráadásul Magyarországon hisznek a legkevesebben abban, hogy az emberi jogok fontosak (a lakosság 76 százaléka, ami 14 százalékponttal elmarad az EU-átlagtól).

A felmérés feltett egy olyan „trükkös” kérdést is, hogy „ebben az országban egyedül csak azoknak van haszna az emberi jogokból, akik nem érdemlik meg, például a bűnözőknek és terroristáknak?”

Cato Intézet: Magyarország kevésbé szabad, mint tíz éve

A libertárius think tank szerint hazánk sokat rontott a jogállamiság, a biztonság, a vallásszabadság és a civil szféra területén is.

Eperjesi Ildikó

Neokohn

2 hozzászólás

Kelet-Európa kimagaslóan sok igent gyűjtött össze erre a kérdésre. Szlovákia például több mint 60 százalékban értett egyet, de Magyarország, Lengyelország, Horvátország és Románia is az élmezőnybe került, ami arra világít rá, hogy sokak szerint rugalmasan lehet értelmezni az emberi jogokat.

Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója szerint néhány évvel ezelőtt még senki nem kérdőjelezte meg az emberi jogokat, azóta azonban „EU-szerte és azon túl is az emberi jogok állandó támadás alatt vannak” arra hivatkozva, hogy  a politikai korrektség túlzásokba esett és csak az elitek érdekeit szolgálja, ráadásul némely ügyekben a gyors fellépés gátja lett.

Ugyanez az érzület nyilvánul meg Kelet-Európában, már ami a korrupcióval szembeni megengedő álláspontot illeti.

A szlovákok, csehek és horvátok fele gondolja úgy, hogy elfogadható ajándékot vagy szívességet nyújtani annak érdekében, hogy egy köztisztviselő gyorsabban végezze el a feladatot.

Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Lettországban pedig a lakosság több mint hatvan százaléka válaszolta azt, hogy csúszópénzre van szükség ahhoz, hogy megfelelő orvosi ellátáshoz jusson. Az uniós átlag 35 százalék.

Egy magyar válaszadó szerint „teljesen elterjedt jelenség és semmi szokatlan nincs abban, ha az ember súlyos pénzeket fizet a nőgyógyásznak annak érdekében, hogy emberi lénykényt kezeljék”.

Emellett aggodalomra adhatnak okot a demokráciával kapcsolatos attitűdök is.

Az EU polgárainak 86 százaléka fontosnak tartja a demokratikus elveket, ám 60 százalékuk úgy érzi, hogy a mainstream politikai pártok nem foglalkoznak „a hozzájuk hasonló átlagemberekkel”.

A kelet-európaiak nagy számban látják úgy, hogy a demokrácia szempontjából nem fontos a kisebbségi jogok védelme.

Magyarországon és Romániában pedig az emberek fele tart attól, hogy egy választási kampány során valamely politikai párt megfélemlítésének az áldozata lesz, ami jól jelzi, hogy mennyire polarizáló a közélet atmoszférája e két országban annak következtében, hogy rendszeresen bűnbaknak tesznek meg egyes társadalmi csoportokat.

A jelentés arra is kitér, hogy Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Romániában és Lettországban alacsony fokú a politika átláthatósága.

Címlapfotó: Helsinki Figyelő.

Több amerikai katonáért lobbizik a lengyel elnök Trumpnál

Andrzej Duda lesz az első külföldi államfő, aki a Fehér Házba látogat a járvány kitörése óta.

Neokohn