Az amerikai elnök bejelentette: annak ellenére felére csökkenti a Németországban állomásozó amerikai katonák számát, hogy ez az amerikai befolyást csökkentheti a kontinensen – írja a USA Today.
Donald Trump döntése mögött az áll, hogy Németország szerinte nem fizet eleget a NATO közös költségvetésébe. A döntésnek megfelelően a jelenlegi 52 ezerről 25 ezerre csökkenne az amerikai katonák létszáma.
„Németország már hosszú évek óta elmulasztja kötelességét” – állította Trump riporterek kérdésére válaszolva a Fehér Házban. Az elnök hozzátette: „Dollármilliárdokkal tartoznak a NATO-nak, amit meg kell fizessenek.”
A NATO szabályai szerint a tagországok az éves hadászati költéseik minimálisan 2 százalékát kell, hogy a szervezetnek fizessék. Németország 2019-ben éves GDP-je 1,36%-át fizette meg a NATO-nak, de méreténél fogva jelentősek a katonai kiadásai.
Mindezek ellenére Németország sem az Egyesült Államoknak, sem bármelyik NATO országnak nem tartozik.
Trump régóta ismételi, hogy országa csökkenteni fogja katonai elkötelezettségét világszerte, így Németországban és Dél-Koreában is. Arról már korábban döntott, hogy minden amerikai csapatot kivonnak Szíriából, ez azonban még nem történt meg teljes mértékben.
Richard Grenell, a leköszönő berlini amerikai nagykövet múlt héten a Bild című lapnak nyilatkozva elmondta: „az amerikai adófizetők nem akarják tovább finanszírozni más országok védelmi kiadásait.”
Donald Trump hivatalba lépése óta számos alkalommal került összetűzésbe Angela Merkel kancellárral, egyet nem értésük listáján első helyen a NATO-nak fizetendő hozzájárulás és a németországi amerikai csapatok kérdése szerepelnek. Trump riporteri kérdésre azt is elmondta, hogy Németország „nagyon rosszul bánik” Amerikával kereskedelmi kérdésekben.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter az amerikai tervet úgy kommentálta:
„Az amerikai katonai jelenlét Németországban az egész NATO szövetség és az Egyesült Államok biztonságát is szolgálja.”
Brit politikusok és európai biztonsági szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai jelenlét csökkentése stratégiai előnyt biztosítana Oroszországnak, és aláássa a második világháború utáni nyugati katonai szövetséget. Ezt írták nyílt levelükben amerikai republikánus képviselők is:
„Hitünk szerint egy ilyen lépés jelentős károkat okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának, és megerősítené Oroszország helyzetét is a mi rovásunkra. (…) egy NATO iránti gyöngébb amerikai elkötelezettség jele tovább bátorítja majd az orosz agressziót.”
A figyelmeztetések szerint a lépés kihatással bírna a Közel-Keletre és Afrikára is, ugyanakkor a szakértők megjegyzik, kicsi az esélye annak, hogy az amerikai elnök meg tudja valósítani a csökkentést a novemberi elnökválasztás előtt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn telefonon egyeztetett az amerikai elnökkel. Elmondása szerint megállapodtak abban, hogy „a NATO erejének megtartása különösen fontos a mai világpolitikai környezetben.”
| A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő, kétnapos videókonferenciájukon, válaszul az orosz rakétarendszerek fejlesztésére és telepítésére, áttekintik, miként lehet fokozni a szövetséges országok biztonságát, megvitatják, hogyan lehet a szövetség katonai erejét megtartani, valamint erősíteni politikai egységét – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.
Kijelentette, Oroszország növekvő nukleáris képessége biztonsági kérdéseket vet fel, ugyanis Moszkva tovább folytatja harci képességének korszerűsítését, többek között hiperszonikus fegyverek gyártásával. Kérdésre válaszolva elmondta: a tárgyaláson szó eshet az Egyesült Államok azon terveiről is, amely szerint kivonná csapatainak egy részét Németországból. A téma fontos az egész szövetség számára, az amerikai bázisok ugyanis nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az afganisztáni, iraki és más közel-keleti misszióknak, illetve észak-afrikai műveleteknek – tette hozzá. (MTI) |
Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy országa ellenzi a NATO európai jelenlétének csökkentését, azonban az amerikai lépés még pozitívan is elsülhet, „amennyiben a csapatok a szövetség más, keleti országaiban állomásoznak majd.”
„Általában nem tartjuk jónak a csapatok kivonását, mert az európai biztonság nagy részben az amerikai csapatok jelenlététől függ. Ugyan nem Németország és Lengyelország közti kérdésről van szó, azonban ha jobban megvizsgáljuk, egészen bizonyos, hogy a csapatoknak fontosabb helyük van keletebben fekvő országban.”
Lengyelország régóta sürgeti, hogy Amerika nagyobb jelenléttel bírjon a kontinensen, tekintve, hogy Oroszország érdekeltségei és befolyása egyre nő. E célból tavaly ezer amerikai katona érkezett Lengyelországba.
