Az izraeli miniszterelnök közölte: Washington azt szeretné, ha a ciszjordániai területek annektálását Ganz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter is támogatná. A Kék-Fehér párt képviselői ugyanakkor azzal vádolják Netanjahut, hogy ezidáig nem ismertette velük a tényleges térképet, mely megmutatja mely területekre vonatkozna az izraeli jogrendszer kiterjesztése – írja a The Times of Israel.
A 12-es hírcsatorna közlése szerint Netanjahu kijelentette, hogy semmi esetre sem hátrál meg a jogkiterjesztés lépése elől, ugyanakkor később azt is nyilatkozta, hogy a koalíciós partnerekkel még nem sikerült megállapodnia, így előfordulhat, hogy az annektálást több lépésben hajtják végre.
A két koalíciós partner közti ellentétet David Friedman amerikai nagykövet igyekszik feloldani, aki hétfőn találkozott Netanjahuval, Ganzcal és a Kék-Fehér párt másik vezetőjével, Gabi Askenázi külügyminiszterrel, volt vezérkari főnökkel. Pár napon belül ez volt a második hasonló találkozó.
„Mihamarabb szeretném megvalósítani a jogkiterjesztést, azonban a térkép még mindig folyamatosan változik” – mondta Netanjahu a Likud párt frakcióülésén.
A miniszterelnök arra a térképre utalt, mely a Trump-kormány féle „deal of the century”-ben meghatározza azokat a ciszjordániai területeket, melyekre a jogkiterjesztés vonatkozna.
Netanjahu azt is elmondta, nem tudja, hogy mi Ganz és Askenázi pontos véleménye a kérdésről, így előfordulhat, hogy a július elsejei határidőt nem fogják tartani.
Másrészről a Ganz vezette Kék-Fehér párt képviselői azt nyilatkozták, hogy nem áll birtokukban a pontos térkép és valószínűsítik, hogy maga Netanjahu sem tudja, pontosan mely területekre is vonatkozna a lépés.
A Likud párt közleményben azt tudatta a váddal kapcsolatban, hogy „Ganz, valamilyen okból, maga nem akarta látni a térképet a találkozón.”
A Haaretz napilap információi szerint Netanjahu nem az egész Trump-tervet akarja a Knesszet elé vinni jóváhagyásra, csak azt a részét, mely a jogkiterjesztésre vonatkozik, azt pedig nem, amely egy palesztin állam későbbi létrehozásáról dönt. A Haaretz a miniszterelnököt idézve azt írta, „ha majd megvalósul a terv szerinti békemegállapodás, akkor kerül a Knesszet elé a palesztin állam kérdése, addig nem.”
Ganz a Trump-féle tervről hétfőn az American Jewish Committee éves konferenciáján, melyet a koronavírus miatt idén online tartottak meg, azt mondta:
„A terv lehetővé teszi, hogy lássuk, hogy fog kinézni egy majdani béke. Szándékomban áll támogatni azt minden lehetséges módon. A terv szerint kell haladnunk regionális partnereink, helyi partnereink és természetesen az izraeli közvélemény konszenzusával és az amerikai vezetéssel együttműködve.”
Netanjahu egyoldalú lépését komoly nemzetközi kritika érte jellemzően az Európai Unió és arab államok rédzéről, de kritizálta azt az amerikai demokrata párt is.
Egy palesztin hírforrás szerint II. Abdullah jordániai király nem veszi fel Netanjahunak a telefont a lépés bejelentése óta. A Ma’an hírügynökség szerint a jordániai király Ganzcal sem hajlandó találkozni, hogy a jogkiterjesztésről és az amerikai terv végrehajtásáról egyeztessenek.
Hétfő este egyébként az Izraeli Védelmi Erők Twitteren közölte, hogy rakétaindítást azonosított a Gázai övezetből Izrael felé. Legutóbb május 6-án került sor rakétatámadásra. A hadsereg szerint a lövedék Eskol régióban, nyílt területen landolt. A szirénák csak a becsapódási körzetben aktiválódtak, lakott területen nem. Sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés – írja az Új Kelet online.
Reagálva a rakétára az izraeli hadsereg drónja a Hamász terrorszervezet föld alatti műveleteihez használt infrastruktúrát támadta a Gázai övezet déli részén, izraeli tankok pedig a szervezet katonai pozícióit támadták.
Izrael és a gázai terrorszervezetek között a közelmúltban fokozódott a feszültség az övezetnek szánt katari készpénz segély illetve a zsidó állam Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására vonatkozó terve miatt.
A Hamász politikai szárnyának helyettes vezetője, Saleh al-Arouri a terrorszervezethez köthető al-Resalah TV-csatornának korábban a nap folyamán azt nyilatkozta, hogy „tömeges akciókat” terveznek „minden régióban”, tiltakozásul Izrael annektálási terve ellen.
Al-Arouri nem részletezte, mit takarnak a tömeges akciók, de úgy vélte, a válság eljuthat egy olyan pontra, ami katonai eszkalációhoz vezethet – írja az Új Kelet online.
