Donald Trump rendőrségi reformot célzó rendeletet készít elő. Ezt az amerikai elnök Dallasban, a rendfenntartó erők képviselőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen jelentette be. Az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására valószínűleg átnevezik az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontokat.
Az elnök visszautasította a rendőrség finanszírozásának csökkentését felvető elképzeléseket, és bejelentette, hogy a készülő elnöki rendelet a szigorúbb szakmai normákra készteti majd a rendőrséget.
„Az elnöki rendelet kidolgozásának végén tartunk” – fogalmazott, de nem tért ki a részletekre. Annyit jegyzett meg, hogy bátorítani fogják olyan kísérleti programok megindítását, amelyek során szociális gondozók is segítik majd a rendőrségi munkát.
„Nem nyírbáljuk meg a rendőrségek költségvetését, más utat választunk: azt fogjuk biztosítani, hogy a rendőreink tökéletes kiképzést kapjanak és megfelelő felszerelésük legyen” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoknak erősebb rendőrségre van szüksége.
„Több energiát és anyagi erőforrást fordítunk majd a rendőrök toborzására, kiképzésére és közösség iránti elkötelezettségére” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy haszontalan fráterek mindenütt vannak, de a rendőrségeken – mint fogalmazott – „nincsenek túl sokan”.
Trump kijelentette: együttes erővel kell dolgozni a fanatizmus és az előítéletesség ellen, de szerinte az ország „nem halad előre és a sebek nem gyógyulnak be, ha amerikaiak tízmillióit tévesen rasszistának és fanatikusnak bélyegzik”.
Kifejtette, hogy a kormányzat olyan terveket készít elő, amelyek a „biztonság, lehetőségek és méltóság” jegyében kifejezetten a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó és színesbőrű vállalkozóknak nyújt anyagi segítséget. Hangsúlyozta azt is, hogy az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolására megnövelik a kisebbségi közösségeket ellátó egészségügyi intézményeknek nyújtott szövetségi pénzügyi támogatást is.
Biden: Trump a rasszistákhoz beszél
Csütörtökön Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje is kampányrendezvényen volt, Pennsylvaniában vett részt egy kerekasztal-beszélgetésen. Bírálta Trumpot, és a 2017-es charlottesville-i zavargásokra utalva azt állította, az elnök „úgy döntött, hogy egymás ellen uszít bennünket faji alapon”. Biden szerint Donald Trump rasszistákhoz beszél, s az ő szavaiknak ad hitelt. Állítását nem támasztotta alá konkrétumokkal.
Az Egyesült Államokban szinte folyamatosak a tüntetések azóta, hogy május 25-én Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt az afroamerikai George Floyd. A tiltakozók ugyan elsősorban a rendőri erőszak ellen lépnek fel, de az afroamerikai politikusok a feketék jogainak tiszteletben tartása mellett és az élet számos területén fennmaradt hátrányos megkülönböztetésük ellen is szót emelnek.
Donald Trump eddigi nyilvános állásfoglalásaiban elsősorban a tüntetéseken megnyilvánuló erőszakra és nem a szükséges rendőri reformokra összpontosította a figyelmét.
Ide kapcsolódik az a hír is, hogy a Kentucky állambeli Louisville városában a helyi önkormányzat egyhangúlag megszavazta az értesítés nélküli házkutatások betiltását.
A louisville-i rendeletet Breonna törvényének nevezték el, mivel a 26 éves afroamerikai Breonna Taylor rendőri erőszak miatt bekövetkezett halála után vették napirendre az ilyen típusú intézkedések betiltását.
Jessica Green, az önkormányzat egyik tagja elmondta, hogy a városi rendőrség Louisville-ben évente 20-25 ilyen akciót hajt végre, tipikusan kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.
A fegyvertelen Breonna Taylort március 13-án a rendőrök nyolc lövéssel terítették le a saját lakásában. A rendőrök éjjel, házkutatási parancs birtokában, de előzetes értesítés nélkül törtek rá az ápolónak tanuló fiatal nőre, akinek párja, a szintén afroamerikai Kenneth Walker a rendőri jelentés szerint fegyvert rántott és lőni kezdett. Walkernak volt fegyvertartási engedélye.
Mégis átnevezhetik a támaszpontokat
Közben a republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására.
Az illetékes bizottság – szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával – úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére.
A törvénymódosítás egyben arra is felkéri a Pentagont, hogy másutt – névtáblákon, hajókon, repülőgépeken – szintén cserélje le az egykori konföderációs vezetők neveit.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli.
E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják, ezért szobraik és nevük eltávolításának követelése felerősödött, amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéssorozat kezdődött az országban.
A héten Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak: Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár „készen áll” annak megvitatására, hogy felülvizsgálja a rabszolgatartó múlthoz kötődő elnevezéseket, köztük a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. Donald Trump csütörtökön a Twitteren úgy fogalmazott: „a kormányzat még csak fontolóra sem veszi” a támaszpontok névváltoztatását. Mint írta: ezek az amerikai történelmi örökség részei.
