A Pentagon szerint nem a hadsereg dolga az erőszakos tüntetők megfékezése

A Pentagon vezetője elutasította Trump amerikai elnök kérését, miszerint a hadsereg bevetésével kellene véget vetni a zavargásoknak.

Trump elnökkel és Mark Esper védelmi miniszterrel szemben éles kritikát fogalmazott meg a Trump kormány első védelmi minisztere, Jim „Mad Dog” Mattis. Mattis kritizálta az elnököt, amiért a hadsereget akarja bevetni a George Floyd tragikus halála miatt megindult tüntetések megállítására. Az elnök korábban felhívta az államok kormányzóinak figyelmét, hogy hívják a Nemzeti Gárdát az erőszak megfékezése érdekében és azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem így tesznek, maga küldi a hadsereget a helyszínekre – számol be a The Times of Israel.

Esper maga is magára haragította az elnököt, amikor ellenezte, hogy a hadsereget is bevonják. Ezzel csökkentette az elnök fenyegetésének súlyát. Esper azt mondta, hogy a 1807-es törvény „csak a legszükségesebb vészhelyzetekre vonatkozik, amiről most nincs szó”.

A Pentagon szintén meghiúsított egy korábbi döntést, miszerint Washington környékéről néhány száz szolgálatban lévő katonát küldenek a zavargások megfékezésére. A döntés meghiúsítása a Fehér Ház nemtetszését is kiváltotta.

Jim Mattis, korábbi védelmi miniszter szerdán a The Atlantic oldalán megjelent írásában élesen bírálta Trumpot és Espert, amiért a Nemzeti Gárdát, illetve a hadsereget akarják bevetni a többségében békés tüntetők ellen.

„El kell utasítanunk minden olyan gondolatot, miszerint városaink utcái hadszínterek, ahol egyenruhás katonák kell, hogy harcoljanak. A hadsereg mozgósítása felesleges konfliktust szítana a katonaság és a lakosság közt” – fogalmazott Mattis.

Trump Twitter üzenetében Mattist a „világ legtúlértékeltebb tábornokának” nevezte, hozzátéve, hogy „nem szerettem a vezetési stílusát és őt úgy egészében. Mások is így éreztek. Örülök, hogy már nem dolgozunk együtt”.

Néhány nappal ezelőtt Esper védelmi miniszter mintegy 1 300 katonát mozgósított a fővárosban, miután a tüntetések hamar fosztogatásba és zavargásokba csaptak át. A rendet végül a Nemzeti Gárda és jól felfegyverzett rendőrök állították vissza.

A mozgósítást végül Esper egy Fehér Házi megbeszélés után vonta vissza, azt azonban nem lehet tudni, hogy ez Trump kérésére történt-e így.

Kayleigh McEnany, az elnök sajtófőnöke elmondása szerint az elnök még mindig készen áll katonák bevetésére, „ha kell, fogjuk őket használni” – mondta,

„azonban egyelőre a Nemzeti Gárdára bízzuk az ügyet. Úgy tűnik, hatásosak”.

Mindeközben Trump a washingtoni rendőrök és rendfenntartók munkáját dicsérte, példaként állítva őket az ország más városai számára.

Trump szerint a nagy létszámban felvonuló rendfenntartók elrettentették a tüntetőket, ezért a városba visszatért a nyugalom. Az elnök bírálta azokat a kormányzókat, akik nem kérték a Nemzeti Gárda segítségét.

Kóser boltokat és zsidó üzleteket is kifosztottak Los Angelesben

Los Angelesben még a budapesti zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg szobrát is megrongálták.