Mint arról beszámoltunk, a héten kínos malőr történt a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokban: az új izraeli tárcavezető kénytelen volt elhatárolódni a magyar külügy egy nyilatkozatától, amelyben két, általuk nem tárgyalt témáról is szó volt. De mi is történt?
Múlt hét csütörtökön Szijjártó Péter felhívta telefonon a néhány napja kinevezett izraeli külügyminisztert, Gabi Askenazit, hogy gratuláljon az új kormányhoz és frissen kinevezett kollégája hivatalba lépéséhez. Szijjártó a beszélgetés után magyarul és angolul közzétett hivatalos nyilatkozatban egyebek mellett kijelentette:
„Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi politikai életben a képmutatás, az elfogultság és a politikai korrektség miatt érik támadások a patrióta, nemzeti alapon álló és a nemzeti érdekeket érvényesítő kormányzatokat…
Magyarország és Izrael hasonló álláspontot képvisel az identitás megőrzésének, a szuverenitás és a biztonság fontosságának kérdésében, valamint az illegális migráció elleni fellépés szükségességéről is.”
A kérdéses rész angol eredetije így szólt: „..and discussed the two countries’ “common standpoint” on the issue of “retaining identity and the importance of sovereignty and security,” as well as “action against illegal migration”.
A magyar kormány honlapján angolul megjelent nyilatkozat futótűzként terjedt el az izraeli médiában, majd a helyi angol és magyar nyelvű hírportálok is címlapon hozták, miután Askenazi hivatala a nyilatkozat „illegális migráció elleni fellépés szükségességéről” szóló résztől elhatárolódott:
„Askenazi és a magyar külügyminiszter egyáltalán nem tárgyalták a bevándorlás és a nemzeti identitás kérdését. Azon dolgozunk, hogy közzétegyük a magyar külügyminisztérium magyarázatát az ügyben” – áll a rövid közleményben.
A helyi sajtóprotokoll szerint, látva a – nemcsak izraeli szemszögből meglehetősen furcsa – magyar külügyi nyilatkozatot, vezető újságírók egyszerűen felhívták Askenazi hivatalát, és megkérdezték a zsidó állam álláspontját a Szijjártó által említett „illegális migráció elleni fellépés szükségességéről”.
Az Askenazi hivatala nevében nyilatkozó szóvivő rögtön kijelentette, hogy az izraeli fél nem mondhatott semmi ilyet, sőt még hasonlót sem, ugyanis nevezett téma szóba sem került a beszélgetés során, következésképpen Budapest részéről magyarázatot és helyreigazítást vár a kijelentéssel kapcsolatban.
Források szerint a magyar külügy a zűrzavart követően rövid időn belül korrigált, és a “félreértést” „fordítási hibára” hárította. Az izraeli héber és angol nyelvű médiában rögvest megjelent a „helyreigazítás”, különösebb kommentár nélkül, megemlítve azt is, hogy a “félrefordítást” megelőzve az MTI már eleve “félreértelmezte” a külügyi nyilatkozatot.
A javított verzió szerint nem akkor beszélt a két külügyminiszter a két témáról, hanem általában egyetért a két ország az alábbiakban:
„Magyarország és Izrael közös álláspontot képvisel az identitás megőrzésének kérdésében, valamint a szuverenitás és biztonság fontosságában, és az illegális bevándorlás elleni fellépés szükségességében.”
A szöveg angolul: „Hungary and Israel share a common standpoint with relation to the issue of retaining identity and the importance of sovereignty and security, as well as with respect to the need to take action against illegal immigration.”
Askenazi hivatala a javított verzió után frissítette a két külügyminiszter telefonon történt beszélgetéséről szóló nyilatkozatát, megköszönve Szijjártónak a kinevezés alkalmából közvetített kedves szavait.
A jeruzsálemi külügy hozzátette:
„nagyra értékeli Magyarország támogató álláspontját Izrael mellett az Európai Unióban és más nemzetközi fórumokon”,
utalva a magyar nyilatkozat kiemelt bekezdésére, amelyben Szijjártó arról biztosította Askenazit: „továbbra is tartózkodnak az olyan kijelentések támogatásától, amelyek Izraelt elítélik mind az EU-ban, mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint úgy vélik, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Izrael elleni eljárása megalapozatlan”.
Ahogy az eredeti, úgy a helyesbített magyar verzió is tartalmaz utalást a két külügyminiszter személyes találkozójára a közeljövőben. Annak ellenére, hogy Askenazi nem erősítette meg a legutóbb közzétett nyilatkozatban, források szerint a két diplomata találkozójának szervezése folyamatban van.
Az izraeli média számára egyáltalán nem ismeretlen a diplomáciai félreértelmezés illetve félrefordítás fogalma, és az ebben rejlő újságírói lehetőségek kiaknázása. Legutóbb decemberben Benjamin Netanjahu állította, hogy „a Jordán-völgy annektálása megvitatásra került a heti Lisszabonban tartott tárgyaláson Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel”.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal kénytelen volt kiigazítani a nyilatkozatot, ugyanis Netanjahu kijelentése után az amerikai külügyminisztérium hivatalosan tagadta, hogy bármilyen terv bemutatásra került volna a két fél beszélgetése során.
Vagy: tavaly januárban Arije Deri belügyminiszter budapesti látogatása során tett rövid nyilatkozata egyaránt felforgatta mind a magyar, mind a helyi médiát. Deri a Duna-parton elhangzott és Twitteren közzétett rövid bejelentését nemcsak egyes magyar, de még izraeli újságírók is teljesen félrefordították. A félreértelmezés szerint az jelent meg, hogy az izraeli belügyminiszternek szándékában áll a Dunában (esetleg) megtalált csontokat Izraelben eltemetni.
Holott Deri csak annyit mondott, hogy (amennyiben lesznek) maradványok, azokat zsidó temetési szokások szerint kell örök nyugalomra helyezni (“הם יובאו לקבר ישראל”).
Az elhangzott vagy írásban fémjelzett diplomáciai nyilatkozatok azonban, a média félrefordításaival ellentétben, egyértelműen a feladónak tulajdonítható “félreértelmezések”. Nem kivétel a múlt héten nyilvánosságra hozott magyar külügy hivatkozása sem, amit elég nehezen lehetett félreértelmezni.
Mindenesetre a kétértelmű diplomáciai kijelentéseknek megvan az ára. A legkevesebb, hogy követve a diplomáciai protokollt, helyreigazítás szükséges.
Gabi Askenazi, a Netanjahu–Ganz egységkormány új külügyminisztere, néhány napja vette át hivatalát Jiszrael Katz (Likud) kollégájától. A volt vezérkari főnök neve négy évtizedes katonai múltja révén nem ismeretlen a nemzetközi politikai életben. Kinevezése Netanjahu és Ganz konszenzusos döntése volt, és előrevetíti szerepét a zsidó állam jelenleg érzékeny diplomáciai helyzete kapcsán.
Jelzésértékű, hogy a május elején Jeruzsálembe mindössze néhány órára villámlátogatásra érkező Mike Pompeo az akkor még beiktatásra váró Netanjahu miniszterelnök, Ganz alternatív miniszterelnök és védelmi miniszter mellett Askenazival is találkozott.
Askenazi kinevezése után több gratuláló üzenetet kapott külföldi kollégáitól Twitteren, ilyen előzmények után került sor Szijjártó Péter telefonhívására, ami túlment a többi külügyminiszter első körben küldött formális Twitter-üzenetén.
Az izraeli sajtó szemszögéből úgy tűnt, a magyar külügyi tárca gyorsított üzemmódban átlépte a hagyományos Twitter-protokollt, és egyből a tárgyra tért. A magyar diplomácia azt igyekezett ezáltal demonstrálni, hogy egyrészt Magyarország az új kormánnyal folytatni kívánja eddigi kiváló kapcsolatait, másrészt bejelentette a diplomáciai vezetők közötti mielőbbi személyes találkozó iránti igényét.
A két ország közötti magas szintű diplomáciai kapcsolat a virágzó gazdasági együttműködésen túl, a zsidó állam számára kiemelten fontos.
Magyarország kiáll Izrael szuverenitáshoz és önvédelemhez való joga mellett, rendre elutasítva az ENSZ és az EU Izrael-ellenes nyilatkozatait.
Néhány napja Magyarország és Ausztria egyaránt elhatárolódott az úgynevezett Borrell-nyilatkozat megszavazásától („szigorúan figyelmeztetjük Izraelt, hogy tartózkodjon a megszállt palesztin területek egyoldalú annektálásától, mely ellentétes a nemzetközi joggal”).
Az izraeli média az improvizált részektől eltekintve, egybehangzóan elismerte Magyarország eddigi egyedülálló kiállását Izrael mellett, legfeljebb azt furcsállhatták, hogy Szijjártó nyilatkozata nem tartalmazott utalást Netanjahu azon tervére, hogy júliusban Júdea és Szamária egyes részeire is kiterjeszti az izraeli szuverenitást, és csak általánosságban tért ki az EU és az ENSZ Izrael-ellenes nyilatkozataival szembeni magyar elutasító álláspontra.
