Az amerikai igazságügyi minisztérium csütörtökön visszavonta a vádemelést Michael Flynn altábornagy, a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója ellen.
A döntést amerikai elemzők jelentős fordulatnak minősítették a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásokról folytatott – és már lezárt – vizsgálat ügyében, Flynn volt ugyanis a nyomozás egyik kulcsszereplője.
A nyomozás során bűnösnek mondta magát abban, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak nem mondott igazat a Szergej Kiszljakkal, Oroszország akkori washingtoni nagykövetével a hatalomátadás időszakában és 2017 elején folytatott megbeszéléseiről.
Flynn az idén januárban – miután ügyvédet váltott – megpróbálta visszavonni korábbi, beismerő nyilatkozatát. Azzal érvelt, hogy a nyomozók csapdát állítottak neki, és a szövetségi ügyészek „rosszhiszeműen” jártak el vele szemben. Az ügyészek eleinte nem is akartak börtönbüntetést kérni, mivel Flynn altábornagy teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal, ám amikor új ügyvédeket kért fel és felvetette, hogy a kihallgatások során csapdát állítottak neki, közölték: mégis börtönbüntetést kérnek rá.
William Barr igazságügyi miniszter Jeff Jensen, missouri szövetségi ügyész személyében még tavaly új, külső – azaz nem a minisztérium alkalmazottjaként dolgozó – ügyészt kért fel az ügyek átvizsgálására. Május elején a tárca egy sor, korábban rejtve maradt dokumentumot hozott nyilvánosságra, és ezek Flynnt igazolták.
Olyan belső levelezéseket, e-maileket és kézzel írt feljegyzéseket hoztak nyilvánosságra, amelyek megerősítették azt a korábbi gyanút, hogy a szövetségi nyomozók a meghallgatása előtt szándékosan csapdát állítottak a volt nemzetbiztonsági tanácsadónak. A levelekben és a feljegyzésekben a tisztségviselők a többi között azt vitatják meg, hogyan lehetne a legjobban „becserkészni” Flynnt, hogyan kellene minél több információval ellátni őt a meghallgatás során, és hazugságra késztetni.
A Szövetségi Nyomozó Iroda első meghallgatásai tisztázták a nemzetbiztonsági tanácsadót, kimondták, hogy nem volt összejátszás Flynn és oroszok között, és az FBI le is zárta az ügyet. A hatóság elhárítási részlegének akkori vezetője, Peter Strzok azonban elrendelte a nyomozás folytatását.
A The Federalist című, republikánusokhoz közel álló orgánum néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy Flynn ügyvédjei szerint Strzok – akiről kiderült, hogy a Demokrata Párt elkötelezett anyagi támogatója is volt – személyesen átírta az FBI hivatalos összefoglalóját.
Donald Trump amerikai elnök végig kiállt az altábornagy mellett, és május elején az egyik sajtókonferenciáján bejelentette azt is, hogy kész ismét kormányzati munkát kínálni neki. Az igazságügyi tárca csütörtöki bejelentését Trump kifejezett örömmel fogadta és kijelentette: Flynn mindig is ártatlan volt.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Barack Obama kormányzatának tisztségviselői kifejezetten célkeresztjükbe állították a volt nemzetbiztonsági tanácsadót. „Remélem, ennek az ára ki lesz egyenlítve” – fogalmazott. Majd leszögezte: a Flynn elleni pereskedéssel „hazaárulás történt”.
Az igazságügyi minisztérium által csütörtökön a bírósághoz benyújtott dokumentumok szerint a tárca egyetért a volt nemzetbiztonsági tanácsadó ügyvédjeivel, akik szerint az FBI vezette kihallgatásra nem is lett volna szabad sort keríteni, mivel Flynn altábornagynak nem voltak kifogásolható kapcsolatai oroszokkal. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó kihallgatása a minisztérium álláspontja szerint „nélkülözött minden jogalapot”.
A Flynn-ügy dokumentumait áttekintő Jeff Jensen csütörtökön este közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy a Flynn elleni vádak ejtését és az ügy lezárását javasolta. „Tájékoztattam Barr minisztert a megállapításaimról és javasoltam neki következtetéseim megfontolását. Ő ezt elfogadta” – fogalmazott Jensen.
Több amerikai elemző – köztük például Andrew McCarthy, egykori helyettes főügyész – szerint a nyomozással az FBI célja az volt, hogy Flynnt bármi áron elmozdítsák Donald Trump mellől. Az altábornagy ugyanis kiváló ismerője volt a haderő, a hírszerzés, az FBI munkájának és e szervek együttműködési formáinak is, elmozdításával pedig Trump helyzetét akarták volna gyöngíteni.
