Pompeo közben az új iraki kormányfővel egyeztetett, Washington továbbra is hozzájárul Bagdad iráni áramvásárlásához.
„Bosszantó határozatról volt szó, amelyet a demokraták terjesztettek elő azon stratégiájuk jegyében, hogy a november 3-i választások előtt megosszák a Republikánus Pártot” – fogalmazott a döntésről szerda este kiadott közleményében az amerikai elnök. Trump kiemelte: azok a republikánusok, akik megszavazták a határozatot, „a demokraták kezére játszottak”.
A határozatot mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta, mivel a republikánus többségű szenátusban nyolc republikánus politikus is a demokratákkal együtt voksolt. A rendelkezés kimondta volna, hogy az Egyesült Államok kormányzata nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus egyértelmű felhatalmazása nélkül.
A tervezetet a demokrata párti többségű képviselőházban terjesztették elő, még január elején, nem sokkal azt követően, hogy Donald Trump utasítására az amerikai hadsereg a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében likvidálta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Az akció nyomán tovább romlott az amúgy is rossz amerikai-iráni viszony, s a demokrata párti törvényhozók valószínűsíthetően a további katonai akcióknak akarták elejét venni. Bár a határozattervezet benyújtásakor úgy fogalmaztak: a kongresszusnak a végrehajtó hatalom feletti alkotmányos felügyeleti jogát akarják megerősíteni.
Donald Trump már a tervezet tárgyalásakor jelezte a várható vétót. Szerda esti közleményében kiemelte: „ellenségeskedő világban élünk, ahol a fenyegetések folyamatosan erősödnek, s az alkotmány elismeri az elnök jogát ahhoz, hogy megelőzze ellenségeink cselekedeteit és gyorsan, határozottan reagáljon rájuk”. Hozzáfűzte, hogy ő éppen ennek megfelelően cselekedett, s a Kászim Szulejmáni elleni akció az amerikai törvényekkel teljes összhangban volt.
Tim Kaine demokrata párti szenátor közleményben reagált az elnöki vétóra. Mint fogalmazott: a határozattervezet segített volna elkerülni egy szükségtelen háborút a Közel-Keleten. Egyúttal felszólította a törvényhozókat, hogy kerüljék meg az elnöki vétót. Felszólítása azonban elemzők szerint szinte bizonyosan sikertelen marad, hiszen az elnöki vétó megkerüléséhez a kongresszus mindkét házában kétharmados többségű döntés kellene.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közben szerdán telefonon egyeztetett Musztafa al-Kádimi új iraki kormányfővel, majd ezt követően Washington bejelentette, hogy továbbra is hozzájárul Bagdad iráni áramvásárlásához.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Mike Pompeo külügyminiszter közölte a szerdán parlamenti bizalmat kapott iraki miniszterelnökkel, hogy Washington azért hosszabbítja meg Bagdad iráni áramvásárlási engedélyét 120 nappal, hogy ezzel is elősegítse az új iraki kormányzat sikerességét.
Az Egyesült Államok már többször is meghosszabbította az áramvásárlási engedélyt, hol 30, hol 120 napra. Az amerikai külügyminisztérium a legutóbb április 26-án 30 napos időszakra hosszabbította az engedélyt. David Schenker, a tárca közel-keleti térséggel foglalkozó államtitkára akkor azt nyilatkozta, hogy amikor munkába lép „egy hiteles iraki kormányzat”, azonnal megvizsgálják a hosszabb időszakra történő hosszabbítás lehetőségeit.
Irak számára létfontosságú a szomszédos Iránból érkező villamosenergia. Az Egyesült Államok az áramvásárlás engedélyezése fejében folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a nyersolajban gazdag Iraknak – amely az OPEC-tagországok második legnagyobb olajkitermelő állama – meg kell teremtenie energetikai önellátását. A szerdán meghosszabbított engedély csakis áramvásárlásra érvényes, Irak továbbra sem vásárolhat földgázt a szankciókkal sújtott Iránból.
