Syksy Räsänen megjegyzése, melyet röviddel azután tett, hogy Németország betiltotta a libanoni terrorszervezet egészét, heves kritikákat vont maga után.
A prominens finn fizikus, aki mellesleg az Amnesty International vezetőségi tagja, a Twitteren gyakorlatilag egyenlőségjelet tett a zsidó állam és a Hezbollah terrorszervezet közé – írja a The Jerusalem Post.
„A Hezbollahot azért tiltották be, mert «Izrael államának erőszakos eltörlésére uszít, és megkérdőjelezi Izrael államának jogát a létezéshez». Helyettesítsük csak be Izrael helyére Palesztinát, és ez igaz a legtöbb izraeli pártra is”
– állt twitter-posztjában, majd továbbment:
„A nyilvánvaló különbség az, hogy a legtöbb izraeli párt Palesztina megsemmisítését hajtja végre, nemcsak felszólít rá. Ennek ellenére a [Likud], a Jés Átid, a Sasz, a [Munkapárt] stb. Németország és az EU megbecsült partnerei, nem pedig terroristaként vannak számontartva”.
Hillel Neuer az ENSZ-figyelő UN Watch szervezet igazgatója nem hagyta válasz nélkül az Amnesty-vezető erős véleménynyilvánítását:
„Hello @amnesty, az alábbiakban olvashatjátok az egyik finn vezető tagotok kirohanását, melyben nyíltan kiáll amellett a Hezbollah mellet, amely kulcsszerepet játszott 500 ezer szíriai ember meggyilkolásában. Csak, hogy tudjátok”.
Neuer hozzátette, aggodalommal tölti el az a visszatérő, kellemetlen jelenség, hogy terroristákat, nőgyűlölőket, antiszemitákat és homofóbokat támogat a szervezet.
Nem a UN Watch volt az egyetlen, amely kritikával illette Räsänent, számos válaszban nevezték antiszemitának, amiért erőszakos szélsőségesek mellett állt ki. A finn fizikus szerint a kommentek, amelyek nagy része vulgáris stílusú, „jól példázzák az izraeli apartheid rendszer támogatóinak célzott inzultáló kampányait”.
„Ez természetesen nem csak az apartheid-párti tömegre jellemző, számtalan fajta politikai csoport művel hasonlót a Twitteren. De ha az izraeli apartheidről van szó a spektrum kiterjed események megtagadására, emberek munkahelyeikről való kirúgatására sőt, még fizikai támadásokra is. Ez azonban semmi ahhoz képest, amikkel a palesztin emberi jogok védelmezőinek kell szembenézniük: bebörtönzés, kínzás, gyilkosságok szisztematikus kampányával évtizedek óta”
– görgette tovább erősen alátámasztatlan vádaskodásoktól hemzsegő véleménynyilvánítását az Amnesty-vezető.
Ez nem az első alkalom, hogy az Amnesty International az elfogultság vádjával szembesült. 2019 decemberében 200 oldalas jelentésben vádolta meg a Jewish Human Rights Watch azzal, hogy bizonyos szereplők, például Izrael és India, ellen részrehajló a szervezet, miközben figyelmen kívül hagyja mások, például Pakisztán emberi jogi jogsértéseit.
A finn Amnesty-t sem először érik hasonló kritikák azzal összefüggésben, hogy a zsidó állammal kapcsolatban nem tisztességesen jár el. 2010-ben a szervezet helyi vezetője, Frank Johansson, nemes egyszerűséggel „söpredék államként” utalt Izraelre.
