A védőoltás még hosszú hónapokra van, ezért Izraelben a „passzív immunizálással” próbálják megvédeni a legsebezhetőbbeket a koronavírus-járvány esetleges második hullámától – írja a The Times of Israel, hozzátéve, hogy az antitest-injekciós módszer hatékonysága még nem bizonyított.
„Mind tudjuk, hogy az aktív védőoltás még időbe telik, ezért aggódunk a következő tél miatt, és szeretnénk felkészülni. Azt reméljük, hogy ez a készítmény megvéd a fertőzéstől” – mondta Eilat Shinar, az izraeli mentőszolgálat, a Magen David Adom vérellátó szolgálatának igazgatója.
Arra számít, hogy négy-hat héten belül gyártható lesz az injekció, amit egy rövid tesztelési időszak követ.
Csapata vérplazmát vesz gyógyult koronavírusos betegektől, amelyből antitest-koncentrátumot készít, amelyet a legsebezhetőbbeknek szán a járvány egy esetleges második hullámában.
Ez a koncentrátum (hiperimmun globulin), amelyet intravénásan adnak be, nem egyenlő egy vakcinával, amely arra készteti a testet, hogy gyártson antitesteket a vírus, vagy baktérium ellen. Ez egy passzív injekció, amely már korábban létrehozott antitesteket tartalmaz.
Amíg egy majdani koronavírus elleni védőoltás viszonylag biztos védelmet fog adni, addig arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a globulin injekció működni fog – mondja Shinar, hozzátéve, hogy azért az antitest-injekciós módszernek is vannak biztató eredményei más betegségeknél, például a hepatitis A ellen.
Az izraeli mentőszolgálat április elseje óta gyűjt vérplazmát gyógyult betegektől és más betegeknek adja be azokat. Eddig 52 embert kezeltek ezzel a módszerrel, és Shinar szerint az összkép biztató.
Néhány enyhébb beteg esetében jelentős javulás történt, néhány súlyos betegnél pedig javulást tapasztaltak a vérnyomásban, valamint a légzőszervi- és vesefunkciókban – mondta a vérellátó vezetője.
Biztos következtetések levonására azonban ez még kockázatos szerinte, miután kevés emberen vizsgálták és nincs kontroll csoport, vagyis nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az antitestek felelősek a javulásokért.
Shinar szerint azonban az eredmények elég biztatóak ahhoz, hogy tovább vigyék annak a tervét, hogy az antitest-injekciót, vagy ahogy másképp nevezik, a „passzív immunizációt” megelőző lépésként és nem csak kezelésként lehessen használni.
Abban bízik, hogy a készítmény elkészül és engedélyezik is, még a tél beállta előtt. Az egyelőre még nem ismert, hogy egy gyógyult beteg plazmájából hány dózist lehet készíteni, de a kezelés csak a legveszélyeztetettebb réteg számára lesz elérhető.
Shinar arról is beszélt, hogy kezdetben kevés volt a gyógyult, így a vérplazma is, most, hogy már egyre kevesebb az új beteg és több a gyógyult, már elegendő ember képes vérplazmát adni.
„Csak most vagyunk azon a ponton, hogy elegendő vérplazmát szerezzünk a hiperimmun globulin készítéséhez”
– mondta Shinar.
Egy másik fejlesztéssel kapcsolatban Naftali Bennett védelmi miniszter nyilatkozta azt hétfőn, hogy jelentős áttörés történt az izraeli védelmi erők biológiai kutatóintézetében koronavírus elleni antitest fejlesztésében, amelyet a minisztérium szerint kereskedelmi méretekben is lehet gyártani. A tárca később nem kommentálta a hírt a lap kérdésére.
