Klaus Iohannis a napokban azzal vádolta meg a román Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az Orbán Viktor ügynökeként azon a „hihetetlen” ügyön munkálkodik, hogy Erdélyt a magyaroknak adja.
Az erdélyi magyarok ellen uszított és súlyos vádakkal illette a romániai magyar politikai vezetőket, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt szerda délelőtti beszédében Klaus Iohannis, Románia német származású államelnöke. A hangulatkeltés előzménye, hogy Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét a román parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta.
Az államfő ezért a Szociáldemokrata Pártot tette felelőssé, egyenesen azt állítva, hogy a PSD el akarja a magyaroknak adni Erdélyt. Marcel Ciolacu pártelnököt azzal vádolta meg, hogy alkut kötött Orbán Viktorral, sőt, egyenesen hazaárulással vádolta meg a PSD elnökét.
Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve Ciolacut, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
A pártvezető reakciója nem váratott sokat magára, kijelentette: „Nem adta el senki Erdélyt, és nem is fogja. Erdély Románia része volt, és marad is” — írja a Transindex.ro portál.
Ciolacu leszögezte, az autonómiatervezetet leszavazták a szenátusban, és ez volt a döntő szavazás, majd hozzátette, sosem szavaztak róla a képviselőházban. Véleménye szerint nem méltóak ilyesfajta támadások egy európai elnökhöz, Iohannisnak egyébként is inkább a minden védelem nélkül Németországba rabszolgamunka-szerű spárgaszedésre küldött román vendégmunkások problémájával kellene foglalkoznia.
„Iohannis úr, a romániaknak, etnikumtól függetlenül, támaszra van szükségük, hogy túltegyék magukat a koronavírus okozta válságon, nem olyan elnökre, aki megosztja az állampolgárokat, és feszültséget szít az etnikumok között. Én magam az ország minden kisebbségének partnere vagyok, és maradok” — jelentette ki a pártelnök.
Romániai magyar kisebbségi vezetők, lapok, Magyarországon pedig a Fidesz és az erdélyi származású Tamás Gáspár Miklós is kemény kritikával utasította el a román elnök magyar-ellenes kirohanását.
A Krónika című napilap vezércikke „aljas húzásnak” minősíti az elnök megnyilvánulását, mely jól példázza, hogy Románián belül mennyire magára hagyatott az erdélyi magyarság. A Maszol.ro véleménycikkének szerzője úgy véli: Iohannis „hisztérikus kirohanásának” nem mellékes célja elterelni a figyelmet arról, hogy a kormány nem tudja kezelni a koronavírus-járványt követő gazdasági és szociális válságot.
A Transindex.ro cikkírója listázza, hogy az államfő megszólalása milyen valótlan állításokat tartalmazott, majd megállapítja:
„Iohannis nem vitatkozik, hanem – a képviselőházi többség lejáratása érdekében, amelyet mint alkotmányos államfőnek, respektálnia illenék – a romániai magyarságot illeti tiszteletlen gúnnyal, a romániai magyarságot tünteti föl egyetemlegesen a román állam ellenségének.”
A Háromszék vezércikkében arra figyelmeztet, hogy a magyarellenes uszítás ezúttal nem „a román nemzet bohócától”, a csúcsformájában is csupán néhány százaléknyi támogatottságot maga mögött tudó szélsőséges Corneliu Vadim Tudortól jött, hanem az ország első embere nyilvánult meg egy kimondottan erre a célra megszervezett, több csatornán élőben közvetített hivatalos nyilatkozatban.
„Civilizált országban minden bizonnyal felelősségre vonnának egy olyan államfőt, aki semmibe veszi saját országa alkotmányát, aki közellenségnek kiáltja ki országa egy egész népcsoportját, aki akár diplomáciai viszályt gerjeszthet meggondolatlan kijelentéseivel. Ez viszont nem az a hely. Ez az az ország, ahol ‘mintaszerűen megoldották a kisebbségek problémáját’”
– írja gúnyosan a Székely Hírmondó.
A kolozsvári Szabadság szerint Iohannis megnyilvánulása restaurációt jelez: azt, hogy Románia visszatért a nemzeti kommunizmus idejéből örökölt, de az elmúlt száz évet végigkísérő kisebbségellenes politikájához.
Lemondásra szólította fel Klaus Iohannist csütörtökön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében Tőkés László a román elnök előző napi nyilatkozata miatt, — írja az erdélyi Krónika oldal.
Az EMNT felidézi: 30 évvel ezelőtt Ion Iliescu volt elnök szeparatizmussal vádolta meg az autonómia mellett felsorakozó erdélyi magyarokat, és a magyar kártya kijátszásával nyitott utat a marosvásárhelyi magyarellenes agressziónak. Úgy vélte: ma Klaus Iohannis ugyanezt tette.
„Mi a különbség a szocialista Iliescu és a liberális Iohannis között? Mindketten a magyar szeparatizmus nótáját fújják, az 1990 márciusában helyreállított Securitate kottája szerint” – fogalmazott az EMNT.
Államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak, a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek nevezte az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor azt, hogy a román államfő Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”.
Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért” – olvasható az RMDSZ elnökének sajtóközleményében.
Tamás Gáspár Miklós az üggyel kapcsolatban a transindex.co oldalán közzétett reakciójában kijelenti:
„Miután először barátságosan azt mondta hallgatóságának, hogy »bună ziua, dragi români«, gúnyosan hozzátette, »jo napot kivanok, peszede« (ebben a mondatban a »PSD« betűszót rossz, magyar akcentussal ejtette ki), mintha magyarul köszönni vagy magyarul beszélni anomália lenne, nem normális, egyben nevetséges, gyanús és ellenszenves dolog, ami rossz fényt vet arra, aki így beszél vagy arra, akivel így beszél(het)nek”.
A filozófus hozzáteszi: „Klaus Iohannis elfelejti – illetve dehogy felejti, tudja, de kellemetlennek találja – , hogy mint Románia államelnöke, több nemzetiségű állam vezetője, és a legnagyobb romániai nemzetiségről mint az állam ellenségéről nyilatkoznia (nyílt etnikai megvetéssel és ellenszenvvel!) megengedhetetlen. Államellenes merényletnek föltüntetni azt, hogy román párt egyezséget köt az RMDSZ-szel (akár igaz ez, akár – mint ebben az esetben – hazugság) avval egyértelmű, hogy a romániai magyarság: ellenség, amelynek az egyik szervezetével együttműködni nemzet- és államellenes bűntett.”
Tamás Gáspár Miklós világossá teszi:
„Ilyen hangon beszélni a romániai magyarságról, a romániai magyarság helyéről Románia politikai szerkezetében: nagyon súlyos politikai lépés – arról nem szólva, hogy gusztustalan ostobaság, alantas politikai hízelgés a szélsőséges román nacionalizmusnak, rosszhiszemű manipuláció. És tragikus lenne, ha nem volna nevetséges”.
A Fidesz közleményében reagált a történtekre: „Szomorú látni, hogy miközben Magyarország segélyt küld Romániába az erdélyi magyaroknak, a román elnök belpolitikai csatározások miatt, a legsötétebb időket idézve, etnikai feszültséget szít.”
Kijelentették, hogy Románia elnökétől elvárják, kérjen bocsánatot a magyaroktól, vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát és tanúsítson több tiszteletet a magyarok iránt.
