Isaac Ben-Israel szerint a statisztika azt mutatja, hogy a járvány terjedése 40 nap után ér a csúcsra, és 70 nap után magától megáll.
Múlt heti cikkünkben számoltunk be arról az innovatív megállapításról, amit Isaac Ben-Israel, a Tel-Aviv-i Egyetem biztonsági tanulmányok programjának vezetője, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Tanács elnöke tett a koronavírust érintően. Az elismert matematikus szerint mindegy, hogy hol, és mindegy, hogy milyen lépéseket hoz az adott kormány, a koronavírus terjedése 40 nap után ér a csúcsra, és 70 nap után szinte a nullára esik az új fertőzések száma.
Kijelentését többek között Gabi Barabás izraeli professzor, kórházigazgató, az egészségügyi tárca volt főigazgatója is vitatta.
Most a matematikus április 16-án közzé tett tanulmányát a The Times of Israel is megosztotta azokkal az ábrákkal, amik Ben-Israel elméletét igyekeznek alátámasztani.
A kutatás Izrael első nyolc hetét vette alapul, és akkor azt állította, hogy a vírus terjedésének csúcspontja a keltezéstől számítva közel két héttel korábban megtörtént, majd várhatóan két hét múlva visszaszorul. Éppen ezért a szakember a válsággal fenyegető teljes gazdasági leállás helyett a lezárások feloldását, és a szociális távolságtartást támogatja.
Az alapvető kérdés
Ben-Israel szerint a legfontosabb, hogy tisztázzuk: valóban exponenciális növekedésről van-e szó az új fertőzések esetében? A válaszhoz a következőt vetíti előre: Izraelben február 20-tól kezdődően április 16-ig 12 758 nőtt a betegek száma, és a naponta regisztrált új betegek száma pontosan ismert. Márpedig, ha ezeket grafikonon ábrázoljuk, jól látható, hogy a fertőzések száma nem exponenciális ütemben alakul.
Egy másik módja annak, hogy a vírus hanyatlását vizsgáljuk, az az, ha megnézzük a naponta regisztrált új megbetegedések arányát a fertőzöttek teljes létszámához képest.
Ben-Israel szerint jól látható, hogy a vírus izraeli felbukkanása utáni első 4-5 hétben valóban exponenciális növekedés jellemezte a fertőzéseket, de azóta moderálódtak a számok. A 6. hét óta állandó csökkenést mutatnak az adatok.
Mi történik más országokban?
A matematikus hasonló mintákat figyelt meg világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban — ahol a nagyobb lakosság okán jelentősen magasabbak a számok — ugyanilyen csökkenési tendenciák figyelhetőek meg a szakember szerint.
Az amerikai megbetegedések napi adatai:
Összehasonlításként az izraeli tendenciák:
Mennyire számítanak a korlátozások?
Az izraeli matematikus szerint a fenti tendenciákat nem befolyásolják lényegesen a kormányzati intézkedések. Példaként Olaszország és Svédország adatait vetette össze. Míg az előbbi esetében teljes kijárási zárlatot rendeltek el, a skandináv országban lazább lépések mellett döntöttek.
A fentiek fényében kiderül, hogy az ábrázolt tendencia nem különbözik az egyes országok esetében — függetlenül attól, hogy az adott kormány mennyire szigorú intézkedéseket vezetett be a lakosság körében. Ben-Israel szerint ugyanez az egész világra igaz: például Izrael (ahol a tömeg gyülekezését minden áron igyekeznek kiküszöbölni) ugyanolyan helyzetbe került, mint Korea, Svédország vagy Tajvan, ahol szinte minden a megszokott rendben zajlik a vírus felbukkanása óta.
A matematikus szerint a 6. hétig mindenhol gyors felfutási idő figyelhető meg, amit a 8. héttől kezdődően a vírus terjedésének lassú visszaszorulása követ.
Állításának alátámasztására nyolc ország adatait vetette össze:
Konklúzió
Ben-Israel szerint ugyan bizonyos, hogy egy teljes zárlat képes lenne megállítani a vírus terjedését, sok lezárásnak éppen negatív következményei vannak. Miközben a szigorúbb lépéseket bevezető országok fertőzési arányai hasonlóak a lazább politikát követő államok tendenciáihoz, a gazdaság túl nagy károkon megy keresztül.
Szerinte — mivel a koronavírus terjedése zárlatok nélkül is lassul –, lazítani kellene a mostani intézkedéseken, miközben kisebb költségvetésű megoldásokkal kellene továbbra is harcolni a vírus ellen.
Ilyen megoldás lehetne a maszk viselésének előírása, a tömegrendezvények további megtiltása és a tesztelések kiterjesztése bizonyos csoportok esetében.