Izraeli matematikus: Hanyatlásnak indult a világjárvány

Isaac Ben-Israel szerint a statisztika azt mutatja, hogy a járvány terjedése 40 nap után ér a csúcsra, és 70 nap után magától megáll.

Múlt heti cikkünkben számoltunk be arról az innovatív megállapításról, amit Isaac Ben-Israel, a Tel-Aviv-i Egyetem biztonsági tanulmányok programjának vezetője, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Tanács elnöke tett a koronavírust érintően. Az elismert matematikus szerint mindegy, hogy hol, és mindegy, hogy milyen lépéseket hoz az adott kormány, a koronavírus terjedése 40 nap után ér a csúcsra, és 70 nap után szinte a nullára esik az új fertőzések száma.

Kijelentését többek között Gabi Barabás izraeli professzor, kórházigazgató, az egészségügyi tárca volt főigazgatója is vitatta.

Most a matematikus április 16-án közzé tett tanulmányát a The Times of Israel is megosztotta azokkal az ábrákkal, amik Ben-Israel elméletét igyekeznek alátámasztani.

Izraeli matematikus: a járvány magától megszűnik 70 nap után

Isaac Ben-Israel szerint mindegy, hogy hol, milyen lépéseket hoz az adott kormány, a számok magukért beszélnek.

A kutatás Izrael első nyolc hetét vette alapul, és akkor azt állította, hogy a vírus terjedésének csúcspontja a keltezéstől számítva közel két héttel korábban megtörtént, majd várhatóan két hét múlva visszaszorul. Éppen ezért a szakember a válsággal fenyegető teljes gazdasági leállás helyett a lezárások feloldását, és a szociális távolságtartást támogatja.

Az alapvető kérdés

Ben-Israel szerint a legfontosabb, hogy tisztázzuk: valóban exponenciális növekedésről van-e szó az új fertőzések esetében? A válaszhoz a következőt vetíti előre: Izraelben február 20-tól kezdődően április 16-ig 12 758 nőtt a betegek száma, és a naponta regisztrált új betegek száma pontosan ismert. Márpedig, ha ezeket grafikonon ábrázoljuk, jól látható, hogy a fertőzések száma nem exponenciális ütemben alakul.

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma Izraelben. Ábra forrása: TOI

Egy másik módja annak, hogy a vírus hanyatlását vizsgáljuk, az az, ha megnézzük a naponta regisztrált új megbetegedések arányát a fertőzöttek teljes létszámához képest.

A naponta regisztrált új fertőzöttek aránya a fertőzöttek teljes létszámához viszonyítva. Ábra forrása: TOI

Ben-Israel szerint jól látható, hogy a vírus izraeli felbukkanása utáni első 4-5 hétben valóban exponenciális növekedés jellemezte a fertőzéseket, de azóta moderálódtak a számok. A 6. hét óta állandó csökkenést mutatnak az adatok.

Mi történik más országokban? 

A matematikus hasonló mintákat figyelt meg világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban — ahol a nagyobb lakosság okán jelentősen magasabbak a számok — ugyanilyen csökkenési tendenciák figyelhetőek meg a szakember szerint.

Az amerikai megbetegedések napi adatai:

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma az USA-ban. Ábra forrása: TOI

Összehasonlításként az izraeli tendenciák:

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma Izraelben. Ábra forrása: TOI

Mennyire számítanak a korlátozások? 

Az izraeli matematikus szerint a fenti tendenciákat nem befolyásolják lényegesen a kormányzati intézkedések. Példaként Olaszország és Svédország adatait vetette össze. Míg az előbbi esetében teljes kijárási zárlatot rendeltek el, a skandináv országban lazább lépések mellett döntöttek.

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma Olaszországban. Ábra forrása: TOI
A naponta regisztrált új fertőzöttek száma Svédországban. Ábra forrása: TOI

A fentiek fényében kiderül, hogy az ábrázolt tendencia nem különbözik az egyes országok esetében — függetlenül attól, hogy az adott kormány mennyire szigorú intézkedéseket vezetett be a lakosság körében. Ben-Israel szerint ugyanez az egész világra igaz: például Izrael (ahol a tömeg gyülekezését minden áron igyekeznek kiküszöbölni) ugyanolyan helyzetbe került, mint Korea, Svédország vagy Tajvan, ahol szinte minden a megszokott rendben zajlik a vírus felbukkanása óta.

A matematikus szerint a 6. hétig mindenhol gyors felfutási idő figyelhető meg, amit a 8. héttől kezdődően a vírus terjedésének lassú visszaszorulása követ.

Állításának alátámasztására nyolc ország adatait vetette össze:

A naponta regisztrált új fertőzöttek aránya a fertőzöttek teljes létszámához viszonyítva (heti lebontásban) Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Izraelben. Ábra forrása: TOI

Konklúzió

Ben-Israel szerint ugyan bizonyos, hogy egy teljes zárlat képes lenne megállítani a vírus terjedését, sok lezárásnak éppen negatív következményei vannak. Miközben a szigorúbb lépéseket bevezető országok fertőzési arányai hasonlóak a lazább politikát követő államok tendenciáihoz, a gazdaság túl nagy károkon megy keresztül.

Szerinte — mivel a koronavírus terjedése zárlatok nélkül is lassul –, lazítani kellene a mostani intézkedéseken, miközben kisebb költségvetésű megoldásokkal kellene továbbra is harcolni a vírus ellen.

Ilyen megoldás lehetne a maszk viselésének előírása, a tömegrendezvények további megtiltása és a tesztelések kiterjesztése bizonyos csoportok esetében.