„Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót” – nyilatkozta többek között a Magyar Nemzetnek a jeruzsálemi Héber Egyetem népszerű történészprofesszora, aki arra is számít, hogy ez a válság a szervezett munkásság teljes összeomlásához vezet majd.
– A német Handelsblattnak azt nyilatkozta, új világrend alakul ki, amint vége a járványnak. Mit ért pontosan ezalatt?
– Világunk kétségkívül megváltozik, de ez nem determinisztikus, vagyis van választási lehetőségünk. Az elkövetkező hetekben a kormányoknak és az átlagembereknek is számos olyan fontos döntést kell meghozniuk, amelyek alakítják a jövőt.
Szabadságunkban áll, hogy megválasszuk, milyen irányban indulunk el.
Például az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nemzeti elszigeteltségben maradnak, mindegyikük csak önmagával törődik, nem működik együtt másokkal, nem oszt meg információkat és harcol a szűkös egészségügyi felszerelésekért. Ez megnehezíti a járvány leküzdését, továbbá egy széthulló, ellenséges világot eredményez, amint vége a járványnak. A másik út az együttműködés, a szolidaritás szellemében. Ez felgyorsítja a Covid–19 elleni harcot és békés világhoz vezet. Nem tudom megmondani, melyik lesz a tényleges irány. De amikor az amerikai elnök az Egészségügyi Világszervezetet támadja, akkor az első utat tapossa.
– Mit állíthatunk Európáról? Magyarországra Kínából érkeznek folyamatosan a szállítmányok, a koronavírussal leginkább sújtott EU-tagállamot, Olaszországot is a kínaiak és az oroszok segítették ki.
– Ez az Európai Unió nagy tesztje. Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót. Ezt egy veszélyhelyzetben nem lehet megengedni. Ám ha közös erőfeszítéssel osztják meg az erőforrásokat és az információkat, és ehhez közös gazdaságpolitikát is rendelnek, akkor az EU megerősödve jöhet ki a járványból. Jó dolognak tartom, hogy Oroszország és Kína segít más országokat, minden segítség jól jön. De a tudomásom szerint az EU-n belül is akad segítség, Németország például fogad francia betegeket. És vannak erőfeszítések egy közös gazdaságpolitika kialakítására is.
A történész emlékeztet a mostanihoz fogható legutóbbi járvány, az éppen egy évszazada pusztító spanyolnátha esetére, melynek két hulláma közül első is milliókat fertőzött meg, de a halálozási ráta akkor még alacsony volt, egy százalék alatt maradt. A második hullámban viszont a mutáció következtében a járvány már öt-tíz százalékos halálozási arányt eredményezett.
A teljes interjú, melyben többek között a rendőrállamok kialakulásának veszélyéről, és a szervezett munkásság felbomlásáról is szó esik, a Magyar Nemzet oldalán olvasható.