Beni Ganz kormányalakításra kapott mandátuma hétfő éjfélkor járt le. Az államfőtől kapott megbízatás egy hónapos terminusa alatt az ellenzéki Kék-Fehér pártszövetség vezetője feloszlatta saját bázisát és elveszítette szavazóit.
Saját bevallása szerint tette mindezt az ország érdekében és azért, hogy az egy éve tartó politikai patthelyzet valamint a jelenlegi koronavírus válság megoldása végett létrejöjjön egy Benjamin Netanjahu-Ganz vezette egységkormány.
A mindent feladó és a Knesszet frissen megválasztott elnöki pozíciójával vigasztalódó Ganz biztosítékot és egyenlő jogokat akar kicsikarni pártja és még megmaradt szavazói számára. Az egységkormány megalakulásáról szóló egyezmény még nem került aláírásra, de tegnap éjfél előtt az utolsó percben a két tárgyaló fél együtt jelentkezett Rivlin elnöknél Ganz mandátumának meghosszabbítását kérve és azt ígérve, hogy a 23. Knesszet kormánya még a pészáhi záróünnep kezdetéig meg fog alakulni.
Negyvennyolc órát kaptak.
A zsidó állam elnöke az ország első számú diplomatája, aki az ország kulturális értékeit és az igazságosságot képviseli. Reuven Rivlin államfő elsőként ült a kamerák elé és olvasott fel meséket már a karantén első napjaiban és nemcsak a gyerekek, de egy egész ország áhítattal hallgatta. A kulturális misszión kívül az elnök politikai szerepe szimbolikus. Jogköre felhatalmazza, hogy a választások után ünnepélyes keretek között átadja a kormányalakítás jogát, annak a politikusnak, akit a képviselők többsége megjelölt.
A mindig barátságos és melegszívű „Ruvi” Rivlin elnöknek, ezúttal fogytán a türelme.
Rivlin két sikertelen kormányalakítás kudarca után levonta a következtetést. A márciusi választásokat megelőző politikai sárdobálás után kijelentette: nem ezt érdemeltük. A választások után jogköre és legjobb belátása szerint, de megpróbálta a feleket jobb belátásra bírni.
Az államfő nem teheti meg, hogy ne nevezze ki azt a képviselőt, aki legalább 61 mandátumos többséggel kormányt tud alakítani, de nem köteles megjelölni senkit, amennyiben nyilvánvalóan nem rendelkezik a kabinet megalakulásához szükséges elegendő szavazattal. Ilyen esetben jogában áll átadni a mandátumot a Knesszetnek és 21 napos határidőn belül bárki megszerezheti a kormányalakítás mandátumát, amennyiben rendelkezik 61 fős többségi támogatással.
A harmadik választás után a legtöbb mandátummal rendelkező Benjamin Netanjahu és pártja a Likud kapta a legtöbb széket, szám szerint 36-ot, ami a jobboldali blokkal együtt hárommal többet jelentett az előző szeptemberi és pontosan kettővel kevesebbet a tavaly áprilisi választásokon elért mandátumok számánál. Összességében a jobboldali blokk 58 parlamenti helye ezúttal sem lenne elegendő, még egy szűk 61 fős kormány alakításához sem.
Rivlin végül azért adta Beni Ganznak a kormányalakításra jogosító mandátumot, mert a baloldali blokkból kiváló Orly-Lévy Abekasziszon kívül a 61 fős ellenzék kivétel nélkül őt jelölte meg miniszterelnöknek.
A többi már történelem.
A miniszterelnöknek sikerült ugyan felrobbantani az ellenzéki pártot, de szavazóikat nem, és egy esetleges negyedik választások sem ígérnek előre borítékolható győzelmet, figyelembe véve, hogy a koronavírus-válság egymilliós munkanélküli lakosságra kivetített következményei még csak ezután fognak jelentkezni.
Az úgynevezett vészhelyzeti egységkormány tárgyalásai az eufórikus és a pesszimista érzelmi skála fokozatait megjárva, végül kudarcba fulladtak. Az eredménytelenséget immár tradicionálisan a túl sokat akaró “lúzer” Ganz rovására írni kézenfekvő. A politikai elemzők számára az egyébként régen lejárt lemez a baloldal végleges megszűnése és a centristák elvtelen nulla politikája mellett a jobboldali blokk három sikertelen választás utáni ingadozásai is felszínre kerültek.
A cionista-vallásos blokk, a Jamina hat mandátumával azonnali annektálást és a jelenleg betöltött minisztériumokon kívül további hatalmat követelnek beleértve az igazságügyi tárca jobboldalon tartását, mondván Ganz 15-re apadt mandátumainak száma nem jogosítják fel követelésekre.
Ajelet Saked a Likud kormány volt igazságügy-minisztere, akit tavaly a miniszterelnök menesztett, kilátásba helyezte, hogy amennyiben létrejön az egységkormány, pártja kilép a koalícióból és átül az ellenzékhez.
Hasonló terveket fontolgat Juli Edelstein is azok után, hogy kénytelen volt lemondani Knesszet elnöki széléről és a jelenlegi elnök Beni Ganz ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányalakítás után Edelstein ne kaphassa vissza a pozícióját. Edelstein állítólag egyelőre elutasította a felajánlott külképviseleti pozíciót és ragaszkodik a parlamenti elnöki kinevezéséhez.
A Likudon belül Edelstein lázadásán kívül is megbomlott az egyensúly a Ganz feltételei szerint megalakuló kormány hírére. A jelenleg ügyvezető kormány működését garantáló gazdasági kiigazítás megszavazására a párt kulcs emberei nem jelentek meg, többek közt Jiszráel Katz külügyminiszter, Edelstein és Miki Zohár. A sokatmondó távolmaradás után, véletlen vagy sem, de a miniszterelnök elállt a majdnem aláírt egyezménytől.
Egyedül az ultraortodox pártok nem mutatnak különösebb érzelmeket, annál is inkább mivel a vírus válság kezelése miatt sok kritikát kapott Jákov Litzman egészségügy-miniszter pozíciója biztos. Arije Deri (Sász) belügyminiszter pedig szavát adta Gabi Askenazinak, Ganz első számú bizalmasának, hogy garantálja, Netanjahu tartani fogja magát a megállapodáshoz.
Összességében az egységkormány az azonnali annektáláson, amit Ganz és pártja ilyen formában nem támogat és az igazságügyi tárca miniszterelnöki vétójog nélküli átadásán bukott el. Utóbbi érthető, az annektáláshoz való ragaszkodása a miniszterelnöknek azonban csak időhúzás, mivel Netanjahunak megvan a többsége Ganz nélkül is, amennyiben ratifikálni akarja azt a Knesszetben.
Ganz mielőtt a mandátuma lejárt hosszabbítást kért, mit Rivlin elutasított. Az államfő azt is kijelentette, hogy a pártok vezetőivel való konzultáció után nyilvánvalóvá vált, hogy az egységkormány Benjamin Netanjahu miniszterelnök állítása szerint nem fog létrejönni ezért Ganz nem kaphat hosszabbítást, de az 59 mandátummal rendelkező Netanjahu sem kaphatja meg a megbízást.
A hétfői éjféli határidő utolsó pillanatai előtt a miniszterelnök meggondolta magát és Ganzcal közösen kérte Rivlint utóbbi mandátumának meghosszabbítására.
Az izraeli politika elmúlt egy évében semmit sem lehet biztosra állítani, azt a legkevésbé, hogy Benjamin Netanjahu teljesíti Ganz követeléseit. Ganz állítólag beleegyezett egy olyan záradékba, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, Netanjahu nem lehet miniszterelnök addig ameddig az ellene felhozott korrupciós vádakban folyik a tárgyalás, akkor miniszterelnöki pozíció nem fog automatikusan a rotációban utána következő Ganzhoz kerülni, hanem feloszlik a koalíció és új választásokat fognak kiírni.
Amennyiben megalakul a Netanjahu-Ganz koalíció, az valamilyen szinten a jobboldali blokk szétesését fogja eredményezni, ha mégsem, Beni Ganz marad a Knesszet elnöke és pártja lépéselőnyben lesz a bizottságok összehívásának joga miatt is, legalábbis egy működőképes kormány megalakulásáig.
Nem mellesleg Rueven Rivlin mandátuma jövő augusztusban fog lejárni. Az elnöki szék helyettesét illeti. Vagyis a Knesszet elnökét, aki jelenleg és meg mindig Beni Ganz.