A francia gazdasági és pénzügyminiszter szerint az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló válságkezelő eszközt be kell vetnie a koronavírus-járványra válaszul, és új közös mechanizmust kell kidolgoznia a gazdaság fellendítésének finanszírozására.
Bruno Le Maire csütörtökön tartott online sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az euróövezet állandó válságkezelő eszközét, a 400 milliárd eurós hitelezési kapacitással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) elérhetővé kell tenni finanszírozási forrásként a tagállamoknak minimális követelmények mellett és anélkül, hogy megbélyegeznék azokat az országokat, amelyek rászorulnak a segítségére.
További akár 200 milliárd eurót tehetne elérhetővé az Európai Befektetési Bank (EIB) – mondta a francia miniszter, aki egyúttal támogatásáról biztosította az Európai Bizottság javaslatát egy százmilliárd eurós munkanélküliségi viszontbiztosítási alap felállítására.
„Ezt a három eszközt használhatnánk közös európai kereteink között, hogy azonnal reagáljunk a gazdasági válságra. Emellett az uniónak el kellene gondolkodnia azon, hogy milyen hosszú távú eszközök lehetnének hasznosak a válság után a gazdaság fellendítésére”
– jelentette ki Bruno Le Maire.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács a múlt héten két hetet adott a pénzügyminisztereknek arra, hogy kidolgozzák javaslataikat a járvány okozta gazdasági nehézségek közös uniós szintű kezelésére.
Két tábor áll egymással szemben. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és hat másik ország azt szorgalmazza, hogy a koronavírus-járvány által okozott károkat enyhítő intézkedéseket közös kötvénykibocsátással finanszírozzák. Az északi országok Németország és Hollandia vezetésével ugyanakkor úgy vélik, hogy az Európai Központi Bank által bejelentett intézkedések, az ESM forrásainak igénybe vétele, illetve a lazább költségvetési szabályok egyelőre elegendőek.
Le Maire áthidaló megoldásként azzal a javaslattal állt elő, hogy átmeneti időre hozzanak létre egy közös alapot, amely kizárólag a járvány lezárultát követő gazdaságélénkítő intézkedések finanszírozására és összehangolására szolgál. Az Európai Bizottság irányítása alá kerülő – kizárólag egy célt és tíz évre szóló – alapot minden uniós tagállam által garantált kötvények kibocsátásával töltenék fel. Le Maire azonban arról nem beszélt, hogy mennyi pénz kellene egy ilyen alapba.
Neves európai közgazdászok már március közepén javasolták, hogy az ESM pénzalapjait használják a koronavírus-járvány miatt bajba jutott vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi stabilitás garantálására. Elképzelésük szerint minden uniós tagország számára könnyen és gyorsan lehívható hitelkeretet kellene nyitnia az ESM-nek a vírusjárványban való érintettségük arányában. A hitelkeret mindenhol csökkentené a finanszírozási költségeket és emellett még függetlenítené is a tagországokat saját finanszírozási korlátaiktól.
A jelenleg érvényes szabályok szerint az euróövezet finanszírozási nehézségekkel küzdő vagy annak veszélyével szembenézni kényszerülő tagállamai bizonyos feltételek mellett pénzügyi támogatást kaphatnak az ESM-en keresztül. Az adott tagállam csak szigorú feltételek mellett kaphatja meg a támogatást, és csak abban az esetben, ha a helyzet az egész euróövezet és az ahhoz tartozó tagállamok stabilitását fenyegeti.
A vírusjárvány megfékezésére hozott intézkedések maximális betartása mellett az ipari termelés mihamarabbi újraindítását javasolja a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a tanulmánya, figyelmeztetve, hogy máskülönben országonként több száz milliárd eurós termeléskiesés mellett az EU történetének legnagyobb gazdasági válságára lehet számítani.
Az MTI-nek csütörtökön eljuttatott elemzésében az ifo Institut (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V. ) gazdaságkutató intézet a német, brit, olasz, spanyol, francia, osztrák és svájci gazdaság termelési értékét vizsgálta annak alapján, hogy a termelés leállításával mekkora hozzáadott érték vész el, mekkora többletköltségekkel jár a termelés késedelmes újraindítása, illetve milyen tartós károk érhetik a termelői bázist vállalatok esetleges csődbe menetelével.
„Arra biztatjuk a vállalatokat, hogy mihamarabb indítsák újra a termelést a járványellenes intézkedések maximális betartása mellett” – foglalta össze a tanulmány megállapításait Clemens Fuest, az ifo elnöke, hangsúlyozva, hogy „máskülönben az így kieső termelés az Európai Unió történetében minden korábbi recessziót felülmúló gazdasági visszaesést fog okozni”.
