Van-e értelme összevetni a spanyol náthát a koronavírussal?

Szakértők szerint abból kell kiindulni, hogy a 100 évvel ezelőtti pandémia háborús időben nem kapott kellő figyelmet, ezért is tudott milliós nagyságban pusztítást okozni. Ma viszont minden a koronavírusról szól. Tanulunk-e ebből? 

A szerte a világban 50 millió emberéletet követelő, 1918-as spanyolnátha-járvány régóta referencia a modern, több földrészre kiterjedő járványokhoz, de vajon a felgyülemlett tapasztalat segíthet-e megfékezni a jelenlegi koronavírust? – erre kereste a választ a francia AFP hírügynökség, amelynek okfejtéseit a Világgazdaság is idézte.

Egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A (H1N1) típusú, most pedig koronavírus tombol, ráadásul a két járvány kontextusa is radikálisan különbözik

– állította Freddy Vinet geográfus, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről.

Emmanuel Macron francia elnök a napokban ismertetett járványellenes intézkedéseket részletezve azt mondta, hogy országában egy évszázada a legsúlyosabb egészségügyi válságról van szó. Az elnök az 1918-1919-ben tomboló, Franciaországban mintegy negyedmillió halálos áldozattal járó spanyolnáthára utalt.

Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején médiaárnyékban zajlott, háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet. Akkor a járvány első hullámában, 1918 május-júniusában a hatóságok nem fogták fel a probléma súlyát – hangsúlyozta Vinet.

A hatóságok vaktában kapkodtak Franciaországban is, ahol csak 1918 őszén értették meg, hogy miről is van szó, ekkor már megkésve és nem egységes módon zártak be helyeket – pedig a járvány addigra már elérte a csúcspontját.

– mutatott rá a szakértő.

A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken – például Szamoán – működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást. Egyébként a spanyolnátha az Egyesült Államokban ütötte fel a fejét elsőként, bár a járvány eredete ma sem ismert.

Az elnevezést annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amely 1918 májusában Európában beszámolt a betegségről.

Volt egy vírus, amely a tömegek lelkének mélyén lappangott

A fertőzéseknél is veszedelmesebb volt az a „lelki járvány”, mely a huszadik században pusztított. A holokausztról van szó. Pelle János írása.