Ori Shaashua cége az izraeli kormánynak szolgáltat adatokat a lakosságról. Elárulta, milyen mélységű megfigyelés alá vontak mindenkit a koronavírus elleni védekezés részeként.
A telefonos lekövetések nemcsak azt tudatják a kormányokkal, hogy hol tartózkodnak az állampolgárok — hanem képesek teljes képet adni az egyének „mikrokörnyezetéről”, mindenre kiterjedő információhalmazt biztosítanak a személyek fizikai környezetéről annak a technológiának köszönhetően, amit a koronavírus elleni védekezés részeként használnak.
Ilyen és ehhez hasonló részleteket mesélt nemrég a The Times of Israelnek Ori Shaashua, a Neura nevű cég alelnöke. Szerinte az emberek többsége azt hiszi, hogy a készülékeiken keresztül csak a GPS adatokhoz jutnak hozzá „fentről”, de ez csupán a jéghegy csúcsa. A cég technológiájával ennél sokkal részletesebb adatokat gyűjtenek — a felhasználók többségének tudtán kívül.
Elmondása szerint egy átlagos telefon 14 olyan szenzorral rendelkezik, ami információkat gyűjt — a tulajdonos mozgásáról, sebességéről, környezetének fényviszonyairól és más fizikai tényezőkről.
Vállalata jelenleg több ország egészségügyi szervezetével áll együttműködésben, és az izraeli kormánynak is dolgoznak, ezért konkrét részletekbe nem bocsátkozott.
Izraelben múlt hét szerdán vezették be a telefonos megfigyelést annak érdekében, hogy ellenőrizni tudják a lakosság mozgását és társadalmi érintkezéseit, ezzel fékezve a fertőzés terjedését, és a karantén szabályok megszegését. Az erre vonatkozó döntést az elrendelt veszélyhelyzet felhatalmazása alapján hozták meg, bár az illetékes Knesszet bizottság még vizsgálja az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság keddig adott határidőt a megfigyelések felfüggesztésére — hacsak nem születik addig erről szóló újabb jóváhagyás.
Shaashua elmondása szerint a helymeghatározásban olyan akadályokat is le tudnak küzdeni, amikre más alkalmazások (például a Waze) nem képesek. A fizikai környezetről szóló információk mellett még az elérhető WiFi hálózatok és Bluetooth eszközök jeleinek erősségét is mérni tudják anélkül, hogy arra a felhasználók csatlakoznának. A mozgást érzékelő szenzorok segítségével követni tudják, hogy ki kivel ül egy autóba vagy kivel utazik egy buszon. Ha érintkezés történik, a hatóságok látják a rendszerben, és bárkit karanténba rendelhetnek.
„Mi megtaláljuk a tűt a szénakazalban”
— mondta Shaashua, akinek cége általában olyan mesterséges intelligencia kidolgozásában segít a vállalatoknak, mellyel a felhasználókkal fenntartott kapcsolatokat igyekeznek építeni.
A szakember szerint a részletes megfigyelési technológiával elkerülhető, hogy feleslegesen kelljen egyeseket izolálni. Példaként egy olyan orvost említett, akiről kiderülhet, hogy fertőzött lett. Ha a technológiát bevetik, nem kell az egész kórházat karantén alá vonni, csupán azokat, akikkel valóban keresztezték egymást az útjaik.
A személyiségi jogok miatti aggodalmakra adott válaszul Shaashua leszögezte:
cége nem gyűjt és nem tárol adatokkal a felhasználók kilétére vonatkozóan
— a megfigyelések alatt sem a neveket, sem a telefonszámokat nem azonosítják. A fertőzötteket egy adott jellel látják el, és így tartják megfigyelés alatt őket.
Egyúttal kiemelte azt is, hogy a rendszer jelentős segítséget nyújt a politikusok számára abban, hogy releváns információkat gyűjtsenek az emberek magatartásáról. Ha egy vezető a beszédében arra kéri a lakosságot, hogy tartózkodjanak a tenger partoktól és parkoktól, akkor azt konkrét adatok alapján teszi.
„A gondolkodásmódokat kell megváltoztatni, és ezt nem tudod úgy megtenni, ha nem érted, mi történik a fejekben”
— véli Shaashua, aki szerint a koronavírus elleni védekezésben ezért is indokolt a lakosság kiterjedt megfigyelése.