Tudósok egyelőre nem tudják bizonyossággal megállapítani, mennyire halálos kór az új koronavírus okozta tüdőgyulladás, és szinte már rejtélyesnek tűnhet, hogy a megbetegedettek körében vajon miért eltérő a halálozási arány még Kínán belül is.
A közép-kínai Vuhan városban, ahol a koronavírus még tavaly decemberben először felütötte a fejét, a fertőzöttek 2-4 százaléka halt bele a betegségbe, míg Kína többi súlyosan érintett részein a halálozási arány feltűnően alacsonyabb, 0,7 százalék körüli.
Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
a vírus mindenhol pontosan ugyanaz, a különbség abban rejlik, hogy Vuhanban jelent meg először a betegség, amelyet a hatóságok a legelső időkben még azonosítani sem tudtak, és az egészségügyi rendszer még egyáltalán nem volt felkészülve.
Egy járvány kitörésekor – amikor az emberek még nem tudják, miről van szó – az első betegek már csak súlyos állapotban kerülnek kórházba, amikor már nehezebb rajtuk segíteni.
Mire a Vuhantól távolabbi területeken is kezdtek megbetegedni az emberek, a kínai hatóságok már felkészültek, az enyhe eseteket is ki tudták szűrni és el tudták különíteni. Ezzel együtt a statisztikákban emelkedett a fertőzések száma, és miközben pontosan ugyanannyi ember halt meg, a halálozási arány alacsonyabbnak bizonyult, hiszen magasabb számú fertőzöttről lett tudomásunk – magyarázta a WHO szakértője.
Aylward óva intett attól, hogy a Kínán kívüli országokban a járvány megjelenésekor „erőltetetten magasnak” állítsák be a koronavírus okozta halálozási arányt, mert – csakúgy, mint korábban Vuhanban – kezdetben a hatóságok csak a legbetegebb fertőzöttekkel találkoznak, és még nem észlelik az enyhébb eseteket, ezért súlyosabbnak tűnhet a halálozási ráta.
A most terjedő COVID-19-es típusú koronavírus „unokatestvérének” tekintett SARS-CoV koronavírus okozta légzőszervi betegség 2003-ban mintegy 10 százalékos halálozási aránnyal pusztított.
Az influenzát viszont egy másik víruscsalád idézi elő, amelyen belül a különböző típusok eltérő súlyosságú betegséget okoznak. Világszerte az influenza évente több millió embert fertőz meg, és több százezren bele is halnak a betegségbe.
A betegség lényegéről, röviden:
Anthony Fauci, az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének igazgatója elmondta: átlagosan a szezonális influenza halálozási rátája csak 0,1 százalék körül van. Ez viszont jelentősen alacsonyabb az új koronavírusra eddig kalkulált arányszámnál.
Az új koronavírus okozta tüdőgyulladás elsősorban az idős, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti a legnagyobb veszélyt. A fiatalabb fertőzöttek körében egyértelműen ritkább a halálozás,
bár ezzel ellentétes benyomást kelthet, hogy néhány ilyen haláleset világszerte az újságok címlapjára került: például annak a 34 éves kínai orvosnak az esete, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire, de akkor a hatalom még megpróbálta elhallgattatni.
Kínában a fertőzöttek 80 százalékának enyhe lefolyású a betegsége, ők hozzávetőleg két héten belül felépülnek, míg a komolyabb tünetekkel rendelkezők esetében 3-6 hétig is eltarthat a teljes gyógyulás. A fertőzöttek nagyjából 13 százaléka kerül súlyos állapotba, az ő körükben nagyobb valószínűséggel halnak bele a betegségbe, de az enyhe esetek egy töredéke is halállal végződhet, aminek egyelőre nem tudják az okát a tudósok – mondta el Bruce Aylward.
