Az auschwitzi múzeum arra szólította fel Jeff Bezost, hogy a cég sürgősen vegye ki kínálatából az antiszemita könyveket. De támadják az Amazont azért is, mert új sorozatában „fiktív atrocitások” zajlanak Auschwitzban.
Két botrányt is kavart a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. Egyrészt az auschwitzi emlékmúzeum és a brit Holocaust Educational Trust felháborodásukat fejezték ki, hogy az Amazon kínálatában megtalálható egy antiszemita gyerekkönyv is, az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett náci propagandista, Julius Streicher műve, A mérges gomba.
Streicher a Der Stürmer c. hírhedt uszító lap alapítója volt. 1938-ban megjelent gyerekkönyve, amely arról szól, hogy a zsidók kisfiúkat és kislányokat abuzálnak, az egyik bizonyíték volt ellene a nürnbergi perben.
A peranyagban egyebek mellett az olvasható, hogy a könyv a zsidókat a „munkásosztály árulóiként”, ördögi figurákként ábrázolja, és arra a tanítja a gyerekeket, hogyan ismerjék fel a zsidókat fizikai jellemzőik karikatúrái alapján, és hogy a zsidó biblia „minden bűnt megenged”, így keresztények lemészárlását is.
Az auschwitzi emlékmúzeum Twitterén azt írta, hogy a kötet máig megtalálható az Amazon amerikai, brit és német weboldalain. „Ezeket a könyveket sürgősen el kell távolítani” – szólította fel a cég tulajdonosát, Jeff Bezost az intézmény. Mint kiderült, a szerző egyéb könyvei, így A korcs és a Zsidókérdés az osztályteremben is megtalálható az online kínálatban, akárcsak Heinrich Himmler és egy másik náci ideológus, Alfred Rosenberg könyvei.
A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke, Ronald S. Lauder szintén felháborodását fejezte ki az eset miatt. A Bild német lap kérdésére ő is cselekvésre szólította fel Bezost, különösen az olyan gyerekkönyvek miatt, amelyek zsidógyűlöletet terjesztenek. Lauder szerint ezek a könyvek zsidók és más kisebbségek elleni támadásokhoz is vezethetnek. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster pedig az Amazon mint globális kereskedő „társadalmi felelősségére” emlékeztetett.
Nem először éri ilyen vád az Amazont: decemberben egy vezető amerikai muszlim szervezet a CAIR marasztalta el a céget, amiért fehér felsőbbrendűséget hirdető könyvek is vannak a kínálatában, így pl. William Luther Pierce műve, a The Turner Diaries.
Sőt, a cég Hitler Mein Kampf-jának egy olyan kiadását is árulta sokáig, amelynek fehér felsőbbrendűséget hirdető fülszövege volt.
Az Amazon a Newsweek-nak azt írta: „Könyvkereskedőkként ismerjük a könyvek cenzúráját a történelem során, úgyhogy nem vesszük könnyen ezt a kérdést. Hiszünk abba, hogy a nyomtatott szóhoz való hozzáférés biztosítása fontos, beleértve azokat is, amelyeket néhányan kifogásolhatónak tartanak. A Holocaust Educational Trust aggodalmait ugyanakkor komolyan vesszük, és figyelünk a visszajelzéseikre.”
A Neokohn kérdésére Bajomi-Lázár Péter szólásszabadság-szakértő elmondta: „ideális esetben ez önszabályozási, nem pedig jogi kérdés, és a kiadó – szerintem – akkor járna el helyesen, ha a kontextust tudományos alapossággal körüljáró előszót és jegyzeteket fűzne a szóban forgó könyvekhez. Ha nem kritikai kiadásról van szó, akkor szerintem nem volt helyes kiadni.”
Ha tehát az Amazon nem ilyen kritikai kiadást terjeszt, „akkor úgy fest, hogy szólásszabadság-elméleti érveket hoznak fel, miközben csak a (közérdekkel szembe menő) privát profit hajtja őket. A gyűlöletbeszéd tolerálásának vagy tiltásának kérdését szerintem nem szabad kontextustól függetlenül kezelni. Ott, ahol nem hangzanak el más nézetek, indokolt lehet a korlátozása” – állítja a médiakutató.
A másik ügy, ami miatt össztűz zúdult az Amazonra: zsidó szervezetek és az auschwitzi emlékmúzeum is kifogásolták a cég által gyártott Hunters című új sorozat egyes részeit, ahol szerintük ízléstelenül meghamisítják a holokauszt részleteit.
Így például az egyik jelenetben élő sakkbábukként használt zsidókat arra kényszerítenek, hogy a sakkparti közben öljék meg egymást. Ilyen a valóságban sosem történt meg.
David Weil producer – akinek a nagyanyja holokauszt-túlélő – azonban közölte, bár a cselekményt valós események inspirálták, nem dokumentumsorozatról van szó, és nem is akarják ezt a látszatot kelteni. Mint mondta, épp nem a valóban megtörtént szadista kínzásokat, a foglyokra erőltetett traumatizáló „játszmákat” akarták megjeleníteni.
A tízrészes széria a hetvenes években játszódik New Yorkban, ahol egy nácivadász csoport ered a bujkáló és szervezkedő bűnösök nyomába.
