Egy titkosszolgálati jelentésben bukkantak rá a Reuters munkatársai a Shenzhen Lanhao Days Electronic Technology Co Ltd. nevű cégre, amely a kínai Shenzen város egyik lakóépületébe van bejelentve, és amely kínai bankon keresztül nagy összegű iráni pénzeket kap. Ilyen típusú tranzakciókkal finanszírozzák az Iráni Forradalmi Gárda elitrészlegének, az al Kudsz Brigádoknak működését.
Az al Kudsz Brigádok olyan szervezeteknek biztosít fegyvereket és kiképzést, mint a libanoni Hezbollah, a Hamász és iraki síita milíciák, de komoly része van a szíriai kormány fegyvereseinek ellátásában is. Az al Kudsz Brigádokat az amerikai kormány 2007-ben terroristákat támogató szervezetként vette nyilvántartásba, 2011-ben az EU is hasonlóan döntött – írja a Reuters.
A most napvilágot látott jelentés szerint az Iráni Központi Bank számlákat vezet a kínai Kunlun Banknál. Az al Kudszhoz tartozó iráni cégek, mint például a Bamdad Capital Development Co., indítják az átutalásokat a bankon keresztül, vagy akár közvetlenül a Kudsz birtokában lévő más cégeknek, vagy olyan, szintén a Kudsz birtokban lévő, de Kínában bejegyzett társaságoknak, mint az említett Shenzen Lanhao is.
A gyanús tranzakciók ismét felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok által bevezetett, Iránt sújtó szankciókat bizony meg lehet kerülni.
És bár az amerikai pénzügyminisztérium már 2012-ben megbüntette a Kunlun Bankot, amiért az Iráni Forradalmi Gárdához köthető pénzeket mozgat, az al Kudsz Brigádokról eddig nem történt említés.
A jelentés szerint a Kunlun Bank által kezelt pénzeket később más tranzakciókban és befektetésekben is felhasználják Kínában és más országokban. A jelentés kiemeli Irán és Kína kapcsolatát, hiszen Irán Kína harmadik legnagyobb olajbeszállítója, ezzel Kína az iszlám állam legnagyobb olaj-ügyfele egyben.
Bár pontos összegek nem ismertek, bizonyosra vezető, hogy az elmúlt évben a fentiekhez hasonló tranzakciók több százmillió dollárra rúgtak.
A nyugati országok szankcióit követően a pekingi vezetés a Kunlun Bankot szemelte ki, hogy az iráni pénzek azon keresztül kerüljenek átutalásra, így más bankok megúszhatják az esetleges büntetéseket.
Az Irán és az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína közt létrejött egyezmény sok milliárd dollár, korábban zárolt iráni tőkét oldott fel, amiért cserébe Irán megígérte, hogy felhagy nukleáris programjával.
Miután az amerikai kormányzat felmondta az egyezményt, a héten Bécsben ismét találkoznak a felek, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de szakértők kis esélyt látnak a megállapodásra.
Kína álláspontja szerint az Iránnal folytatott kereskedelmi ügyei nem ütköznek a nemzetközi jogba.
„Kína normális kereskedelmi gyakorlatot folytat számos országgal, így Iránnal is” – közölte Hong Lei, a kínai külügyminisztérium szóvivője a Reuters kérdésére, hozzátéve, hogy „ez nem ütközik a nemzetközi jogba vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéseibe és nem veszélyezteti a nemzetközi közösséget.”
Mindenképpen figyelemre méltó azonban, hogy a Shenzen Lanhao megnevezett ügyvezetője telefonon azt jelezte a Reuternek, hogy nem dolgozik a társaságnak. A cég székhelyeként megjelölt Shenzen nyugati részén található lakásban egy kínai család lakik, akik a Reuter riportereinek azt mondták, nem hallottak még a társaságról, sem pedig annak ügyvezetőjéről.
