Juhász Árpád klímakutató szerint túlzó a sajtóban használt ítéletnapi gleccser megnevezés a vártnál gyorsabban olvadó antarktiszi Thwaites-gleccserre.
Az M1 aktuális csatornán kedden a klímakutató hangsúlyozta, hogy a híresztelésekkel ellentétben a gleccser elolvadása nem egy hirtelen, özönvízszerű katasztrófával fog járni, hanem a olvadásával arányosan, milliméterről milliméterre emelkedő tengerszint-emelkedéssel.
A Thwaites-gleccserről eddig az derült ki, hogy alsó rétegeit olyan mértékig erodálta a tengervíz, hogy az teljesen elvékonyodott és így fenn áll leszakadásának veszélye – emlékeztetett.
Elmondta: eddig is történt olyan, hogy a tenger sekély vizein kialakult jégtáblák leszakadtak, csak ebben az évezredben háromszor, ebből pedig az egyik tábla tömege nagyjából akkora volt, mint egy magyar megye.
A műholdak segítségével már azt is megállapították a kutatók, hogy a gleccserekből leszakadó kisebb darabok – gleccserszilánkok – a sarkvidéken maradnak és az óramutató járásának megegyező irányba egy „körkörös táncba” kezdenek, tehát nem jutnak el egyre melegebb régiókba – tette hozzá Juhász Árpád.
Kicsit zavaros az MTI hire, avagy a bulvár elpusztít mindent, amit a szájára vesz.
Ha a víz alulról erodálja a gleccsert, akkor az már nem gleccser, hanem parti selfjég. Ha úszik a vízen, akkor az olvadása pontosan 0 milliméterrel emeli a tengerszintet. Ha a szárazföldi talapzaton levő jég olvad, az viszont növeli a tengerszintet. A gleccser nem csúszik bele csak úgy az óceánba. Fent képződik friss jég, aminek a súlya nyomja a lenti jeget a víz felé, a vízbe. Az persze nem valószínű, hogy a talapzaton képződő és a vízben felolvadó jég mennyisége pontosan megegyezne.
Juhász Árpád pedig geológus és nem klímakutató.