Oroszország tovább élezi az amúgy is érzékeny diplomáciai viszonyt Varsóval: a védelmi miniszter legutóbb arról írt, hogy a lengyel ellenállók annak idején „zsidókat semmisítettek meg”.
Nem lankad az orosz-lengyel diplomáciai viszály, aminek lángját pénteken Oroszország védelmi minisztere lobbantotta fel újra, mikor a tárcavezető Varsó szovjet elfoglalásának évfordulójára emlékezett.
Nyilvános bejegyzésében az 1944-es varsói felkelést irányító lengyel ellenálló csapatokat vádolta a „zsidók megsemmisítésével”, és náci koncentrációs táborokról készült képek mellett különböző dokumentumokat, szovjet beszámolókat tartalmazó felületet osztott meg.
„A dokumentumok azt igazolják, hogy az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) megsemmisítette az életben maradt ukránokat és zsidókat a városban, miközben olyan szovjet tiszteket tartott fogva, akik megmenekültek a német börtönökből”
— írta a minisztérium vezetője. Történészek máig vitatkoznak a Honi Hadsereg szerepén, de leginkább az a konszenzus, és a Jad Vasem is azt írja, hogy a Hadsereg segítette a zsidókat, a gettólázadás és az 1944-es varsói felkelés idején is.
Szintén pénteken, Lengyelország külügyminisztériuma is megszólalt a témában, és „felszabadítás szabadság nélkül” címmel indított kampányt a Twitteren, azt állítva, hogy a Vörös Hadsereg megérkezése nem hozott valós szabadságot Lengyelország számára az 1940-es évek közepén.
A The Times of Israel emlékeztet: az ellenállási mozgalom szerepe kiemelten érzékeny témának számít Lengyelországban, ahol a Honi Hadsereg katonáit hősként ünneplik.
Mint nemrég beszámoltunk róla, a lengyel vezetőket feldühítették Vlagyimir Putyin közelmúltban tett megjegyzései is, amelyek szerint a második világháború kitörésében Lengyelországnak is volt felelőssége.
Az Európai Parlament ugyanis szeptemberben hozott egy határozatot, amely az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop paktumot hibáztatta a második világháború nyolc nappal későbbi kitöréséért. Putyin az EP állásfoglalását „minden alapot nélkülöző és szégyentelen hazugságnak” nevezte, és azzal vádolta Lengyelországot, hogy a háború alatt összejátszott Hitlerrel.
„Ez nyilvánvaló a dokumentumokból, levéltári anyagokból” – állította Putyin Moszkvában, a Védelmi Minisztériumban mondott év végi beszédében. Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban Putyin állításait történelemhamisításnak nevezte, és utalt a Szovjetunió és a náci Németország közötti szövetségre Lengyelországgal kapcsolatban.
A megromlott kapcsolat egy izraeli emlékkonferenciát is érint. Jeruzsálemben január 23-án, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából, a Jad Vasemben tartják meg a Holokauszt Világfórum megemlékezést. A meghívott államok képviselői közül beszédet a szervezők kérésére a házigazda izraeli vezetők, a II. világháborús szövetséges hatalmak képviselői, valamint a német elnök fog tartani.
A rendezvényen való részvétel visszaigazolását halogató Andrzej Duda lengyel elnök nemrég egy sajtótájékoztatón bejelentette: nem vesz részt a megemlékezésen, azzal indokolva távolmaradását, hogy míg Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok vezetői beszédet mondhatnak, Lengyelország nem kapott ilyen felkérést.
A lengyel elnök bojkottja sokak szerint csak ürügy volt a távolmaradásra: a valódi ok egyrészt a lengyel-orosz vita, másrészt a hűvös lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatokban keresendő.
https://neokohn.hu/2020/01/08/putyin-miatt-bojkottalja-a-lengyel-elnok-az-izraeli-auschwitz-megemlekezest/