Ismét egy szubjektív lista, ezúttal a zsidó államot érintő legfontosabb eseményekről. Most is, mint korábban, hangsúlyozom, hogy a felsorolás rendje nem feltétlenül tükrözi az események súlyát.
1.) Izraelben 2019-ben két parlamenti választást is tartottak.
Azonban ami igazán meglepő, hogy egyik sem járt sikerrel, ugyanis egyik alkalommal se sikerült a győztes pártnak megfelelő mennyiségű parlamenti képviseleti hellyel bíró koalíciót alkotnia.
Bár még november és december tájékán volt némi esély arra, hogy vagy a Kék-Fehér Pártot vezető Beni Ganz vagy a Likudot vezető Benjamin Netanjahu megállapodik egy széleskörű koalícióban, a remény hamar szertefoszlott, így 2020. március 2-án Izrael ismét választ. Hasonló eset soha korábban nem fordult elő.
2.) Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen három vádpontban is vádat emeltek.
A korábban már megszellőztetett korrupciós ügyeket érintő pontok mindegyikében vádat emeltek a miniszterelnök ellen, aki minden bizonnyal nem fogja tudni elkerülni a bírósági tárgyalást. A kérdés a jövő évre mindössze az, hogy ezt miniszterelnökként éli majd át, vagy sem. Ez az ügy kimenetele szempontjából sem lesz mindegy.
3.) Az Egyesült Államok Izrael államának részeként ismerte el a Golán-fennsíkot.
Ezzel Amerika visszatért a reagani politikához ebben a nemzetközi jogi vitát érintő kérdésben. A Golán-fennsík Izrael számára stratégiai fontosságú, ezért reméljük, hogy a nemzetközi közösség is lassan felsorakozik majd az amerikai kezdeményezés mögé.
4.) Izraelben rendezték a 2019-es Eurovíziós dalfesztivált.
A rangos nemzetközi zenei vetélkedő rendezési jogát a zsidó állam azzal nyerte el, hogy 2018-ban az általa delegált Netta Barzilai nyerte a döntőt. Bár több ország is nemtetszését fejezte ki az izraeli rendezési joggal kapcsolatban, ami miatt a rendezvényt végül nem a fővárosban, Jeruzsálemben, hanem Tel-Avivban tartották, a lebonyolítás nagyon sikeres volt.
5.) Gázából ismét záporoztak a rakéták Izraelre.
A Hamász palesztin terrorista szervezet által irányított Gázai-övezetből 2019-ben is állandóan lőtték a rakétákat izraeli célpontokra. Márciusban kettő, májusban azonban több mint 600 rakétát indítottak, melyet júniusban lángoló papírsárkányok követtek, komoly tüzeket okozva az izraeli határon. Szeptemberben több száz rakétával folytatódott az erőszak izraeli célpontok ellen.
6.) Rekord mennyiségű, több, mint 4,5 millió turista látogatott Izraelbe.
A legtöbb látogató az Egyesült Államokból, Angliából, Németországból és Oroszországból érkezett. A 2019-es eredmény az azt megelőző évhez képest 11%-os növekményt mutat.
7.) Izrael államának lakossága meghaladta a 9 milliót.
Az évezred második évtizedének növekménye több, mint 1,6 millió. Az izraeli statisztikai hivatal közlése szerint a lakosság 74,1%-a zsidó, 21%-a arab.
8.) Júniusban Bahreinben az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta a közel-keleti béketerv pénzügyi részét.
Bár a sokak által várt politikai rész, mely érinti a vitatott területeket és egy esetleges palesztin állam kérdését is, minden bizonnyal az izraeli választások körüli fiaskó miatt még várat magára, a pénzügyi rész kellően impozánsnak tűnik.
A tervet egy nagyszabású workshop keretében Jared Kushner, Trump amerikai elnök veje és főtanácsadója hozta nyilvánosságra, és egy évtized alatt mintegy 50 milliárd dollárt befektetést tartalmaz, amely a palesztin nép jobblétét irányozza elő.
9.) Júliusban etióp zsidók tüntettek.
A zavargásokat azután indították, hogy egy rendőr lelőtt egy 18 éves etióp származású izraelit, Solomon Tekát, akiről azt gondolta, fegyver van nála. Az incidens és az azt követő felháborodások rávilágítottak az izraeli társadalomban feszülő etnikai egyenlőtlenségekre és a lappangó rasszizmusra is.
10.) Decemberben a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indított Izrael ellen.
A vizsgálat elvileg mind az izraeli hadsereg, mind a palesztin oldal által elkövetett atrocitásokat érinti, azonban félő, hogy a Fatou Bensouda ghánai ügyésznő által vezetett nyomozás nem kellően pártatlan, így az ügyésznő személye ellen mind Izrael, mind pedig az Egyesült Államok tiltakozik.
