Irán, Kína és Oroszország közös hadgyakorlata: mi jöhet még?

Négynapos tengeri hadgyakorlat kezdődött az Ománi öbölben. Az iráni atomalku körüli feszültségek közepette a perzsa állam kijelentette: „a szövetségesekkel való együttműködés és az egység” megmutatja a világnak, hogy „Iránt nem lehet elszigetelni”.

Az iráni haditengerészet példa nélküli tengeri hadgyakorlatba kezdett pénteken Oroszországgal és Kínával az Indiai Óceán északi részén — írja a The Times of Israel.

A négynapos gyakorlat fő célja a régió vízi útvonalai biztonságának növelése, állítja az iráni állami televízió riportja.

Irán rendkívül feszült helyzetben találta magát, miután az Egyesült Államok visszalépett a 2015-ös atomalkuból tavaly májusban, és további gazdasági szankciókkal sújtotta az országot, melynek következtében az a szétesőben levő atomalkuban tett vállalásainak egyre kevésbé tesz eleget.

A gazdasági szankciók nyomán, mivel európai partnerei képtelenek voltak segítségére sietni, Pekinghez és Moszkvához fordult katonai összefogás reményében. Az elmúlt években ennek köszönhetően megugrottak az orosz és kínai haditengerészet képviselőinek látogatásai a perzsa országba. Az iráni televízió azt is állítja, hogy

a gyakorlat világosan mutatja: Irán nincs elszigetelődve, továbbá erődemonstráció is, válaszként a közelmúlt amerikai-szaúdi manővereire, melyhez Kína szintén csatlakozott.

“A hadgyakorlat üzenete a béke, a barátság, és a hosszan tartó biztonság az összefogáson és egységen keresztül… hatása pedig az lesz, hogy megmutatja: Iránt nem lehet elszigetelni,”

— nyilatkozta az iráni flotta vezetője, Gholamreza Tahani admirális.

Irán rakéták telepítésére használja az iraki káoszt

Amerikai források szerint Irán olyan rakétákat telepített Irakban, amelyek veszélyt jelenthetnek Izraelre és a közelben állomásozó amerikai csapatokra. 

A televizíós riport egy „új tengeri hatalmi háromszög” születéséről beszél.

“A tény, hogy mi látjuk vendégül ezeket a hatalmakat, azt mutatja, hogy kapcsolataink különleges pontra érkeztek, és nemzetközi hatással is bírhatnak”

— tette hozzá az admirális.

Vu Csien kínai védelmi szóvivő előzetesen azt közölte, hogy a hadgyakorlat „el fogja mélyíteni az együttműködést a három ország haditengerészete között”. Elmondta, hogy a manővereken részt vesz a kínai haditengerészet Hszining rakétarombolója is.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, mely a Perzsa(Arab)-öbölt az Indiai-óceánnal köti össze. Ezen a szoroson át bonyolítják a globális olajexport nagy részét. (MTI)

Irán az elmúlt héten elkezdte legújabb, gyors centrifuga modelljeinek tesztelését, újabb jelét adva, hogy a nemzetközi atomalkut, mely atomprogramjának szabályozását célozta, már nem tartja magára nézve kötelező értékűnek. Iráni tisztviselők szerint az IR-6 típusú centrifugák tízszer gyorsabban képesek dúsított uránt előállítani, mint a korábbi, IR-1 típusúak.

A perzsa állam hétfőn nehézvizes reaktorának működtetését is megkezdte.

Donald Trump amerikai elnök még júniusban katonai támadást rendelt el, miután Irán lelőtt egy amerikai drónt, majd utolsó pillanatban visszavonta parancsát. A két ország közötti feszültség szeptember 14-én mélyült el a szaúdi Aramco olajfinomító elleni támadásokkal, melyekért jemeni huti lázadók vállalták a felelősséget, Washington mégis Teheránt vádolta meg.

Az Egyesült Államok válaszként megerősítette jelenlétét az Öbölben, és szövetségeseivel hadműveletet indított az öbölmenti hajózás biztonságának védelme érdekében.

Aviv Kochavi izraeli vezérkari főnök a szerdai nyilatkozatában fájlalta, hogy Izrael „egyedül van” az Irán és közel-keleti csatlósai elleni harcban, ahogy az iszlám köztársaság egyre agresszívebbé válik a régióban. “Jobb lenne, ha nem csak mi lennénk azok, akik válaszolnak nekik.”