Négynapos tengeri hadgyakorlat kezdődött az Ománi öbölben. Az iráni atomalku körüli feszültségek közepette a perzsa állam kijelentette: „a szövetségesekkel való együttműködés és az egység” megmutatja a világnak, hogy „Iránt nem lehet elszigetelni”.
Az iráni haditengerészet példa nélküli tengeri hadgyakorlatba kezdett pénteken Oroszországgal és Kínával az Indiai Óceán északi részén — írja a The Times of Israel.
A négynapos gyakorlat fő célja a régió vízi útvonalai biztonságának növelése, állítja az iráni állami televízió riportja.
Irán rendkívül feszült helyzetben találta magát, miután az Egyesült Államok visszalépett a 2015-ös atomalkuból tavaly májusban, és további gazdasági szankciókkal sújtotta az országot, melynek következtében az a szétesőben levő atomalkuban tett vállalásainak egyre kevésbé tesz eleget.
A gazdasági szankciók nyomán, mivel európai partnerei képtelenek voltak segítségére sietni, Pekinghez és Moszkvához fordult katonai összefogás reményében. Az elmúlt években ennek köszönhetően megugrottak az orosz és kínai haditengerészet képviselőinek látogatásai a perzsa országba. Az iráni televízió azt is állítja, hogy
a gyakorlat világosan mutatja: Irán nincs elszigetelődve, továbbá erődemonstráció is, válaszként a közelmúlt amerikai-szaúdi manővereire, melyhez Kína szintén csatlakozott.
“A hadgyakorlat üzenete a béke, a barátság, és a hosszan tartó biztonság az összefogáson és egységen keresztül… hatása pedig az lesz, hogy megmutatja: Iránt nem lehet elszigetelni,”
— nyilatkozta az iráni flotta vezetője, Gholamreza Tahani admirális.
A televizíós riport egy „új tengeri hatalmi háromszög” születéséről beszél.
“A tény, hogy mi látjuk vendégül ezeket a hatalmakat, azt mutatja, hogy kapcsolataink különleges pontra érkeztek, és nemzetközi hatással is bírhatnak”
— tette hozzá az admirális.
| Vu Csien kínai védelmi szóvivő előzetesen azt közölte, hogy a hadgyakorlat „el fogja mélyíteni az együttműködést a három ország haditengerészete között”. Elmondta, hogy a manővereken részt vesz a kínai haditengerészet Hszining rakétarombolója is.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, mely a Perzsa(Arab)-öbölt az Indiai-óceánnal köti össze. Ezen a szoroson át bonyolítják a globális olajexport nagy részét. (MTI) |
Irán az elmúlt héten elkezdte legújabb, gyors centrifuga modelljeinek tesztelését, újabb jelét adva, hogy a nemzetközi atomalkut, mely atomprogramjának szabályozását célozta, már nem tartja magára nézve kötelező értékűnek. Iráni tisztviselők szerint az IR-6 típusú centrifugák tízszer gyorsabban képesek dúsított uránt előállítani, mint a korábbi, IR-1 típusúak.
A perzsa állam hétfőn nehézvizes reaktorának működtetését is megkezdte.
Donald Trump amerikai elnök még júniusban katonai támadást rendelt el, miután Irán lelőtt egy amerikai drónt, majd utolsó pillanatban visszavonta parancsát. A két ország közötti feszültség szeptember 14-én mélyült el a szaúdi Aramco olajfinomító elleni támadásokkal, melyekért jemeni huti lázadók vállalták a felelősséget, Washington mégis Teheránt vádolta meg.
Az Egyesült Államok válaszként megerősítette jelenlétét az Öbölben, és szövetségeseivel hadműveletet indított az öbölmenti hajózás biztonságának védelme érdekében.
Aviv Kochavi izraeli vezérkari főnök a szerdai nyilatkozatában fájlalta, hogy Izrael „egyedül van” az Irán és közel-keleti csatlósai elleni harcban, ahogy az iszlám köztársaság egyre agresszívebbé válik a régióban. “Jobb lenne, ha nem csak mi lennénk azok, akik válaszolnak nekik.”
Erre a költői kérdésre: „Irán, Kína és Oroszország közös hadgyakorlata: mi jöhet még?” – a válasz: Góg és Magóg!
Putyin már régóta dolgozik a „Góg és Magóg fia vagyok én” kéziratán. Egyik tettel a másik után igazolja, hogy fontos kérdésekben melyik oldalon áll: ahogyan a mondás mondja: „madarat tolláról, embert barátjáról… ”
Ha valakinek még kétsége lenne: a közben-közben elhangzó üres dumának és fecsegésnek és a különböző politikusokkal való parolázásának a Kremlben meg másfelé nincs semmi jelentősége. Az oroszok nem változtak semmit Sztálin óta, sőt…
Felejtsd el Putint mint Gógot. 😀 Állítom nem ő lesz Góg.
Már ne is haragudj, de azt azért ne felejtsd el, hogy a kialakult helyzetért sokkal inkább felelős a nyugat mint az oroszok. Ugyanis Oroszország nagyon szívesen barátkozna európával és egy stratégiai szövetség az EU és Oroszország közt mind2 félnek előnyére válna. Viszont a helyzet az, hogy sem a NATO sem az EU sosem kezelte őket valódi partnerként. Amikor a 80-as évek végén a Szovjetunió szétesőben volt akkor az oroszok gaykorlatilag megegyeztek a nyugattal, hogy elengedik Kelet Európát, cserébe a NATO nem jelenik meg a határaikon, a NATO keleti nyitása korlátozott lesz. Ehhez képest gyakorlatilag az összes ex VSZ tagállamot felvették a NATO-ba és a Baltikumban is megjelent a NATO. Ezek a tárgyalások anno itt budapesten folytak és akkor történt egy külön orosz-magyar megegyezés is a rendszerváltásról. Az oroszok vállalták, hogy nem avatkoznak be semmilyen szinten, cserébe pedig a demokratikus Magyarország nem fogja felelősségre vonni a velük együttműködőket. Az EU-orosz ellentétet leginkább az USA fúrja, mivel pontosan tudják, hogy a nyugati technológia és az orosz erőforrások (humán és materiális) , igen hamar egy olyan szuperhatalmat hoznának létre amivel nem versenyezhetnek. De felteszem a kérdést , hogy szerinted mit lépne az USA, ha Kanadába vagy Mexikóba orosz rakétavédelmi rendszereket telepítenének, ott orosz támaszpontokat hoznának létre?