Zsidó cowboyokról készül film

Egy New York-i segélyszervezet segítségével jutottak el az első zsidó emigránsok a „vadnyugat” kalandos világába, ahol legendás sikereket értek el — róluk, a zsidó cowboyokról szól egy új amerikai dokumentumfilm.

Ezek remek bevándorló történetek. Megmutatják a bevándorlás arcát. Segítenek emberibbé tenni a folyamatot, és képet adnak arról, hogy mi történhet az elköteleződés, a kemény munka és a a túlélés árán. (…) Fontos, hogy közzé tegyük ezeket a történeteket, mert bár a zsidók vadnyugati történeteit gyakran marginalizálták, ezek mind meghatározzák azt, hogy miként gondolkodunk a múltunkról.

— fogalmazott Amanda Kinsey, a jövő tavasszal debütáló Jews in the Wild West (Zsidók a „vadnyugaton”) című film rendezője egy minapi beszélgetésen, amelyről a The Times of Israel is tudósított.

A New York-i Center for Jewish History intézet vendégeként az alkotó hangsúlyozta:

Habár a zsidók minden más etnikumú európai bevándorlóval egyenértékű, és tipikusan amerikai bevándorlói sorsot testesítettek meg, mégis az ő történeteik elsősorban társadalmi és gazdasági okok miatt nem számítottak egyenértékűeknek. Kinsley szerint

ezek a zsidók valódi látnokok voltak, akik a lehetőséget meg tudták ragadni és mindennek titka a családjukban és hagyományaikban gyökerezett.

Az, hogy a bajorországi migráns, Levi Strauss megalapíthatta a Levi’s világmárkát annak is köszönhető, hogy az ikonikus termék megalkotója egy volt azon 75 ezer zsidó közül, akik a rossz körülmények miatt egy zsidó segélyszervezet közreműködésével jutottak el a „vadnyugat” felfedezésre váró lehetőségeinek kapujába.

A beszélgetésen a filmes részletesen felidézte, hogy egy Jacob Schiff nevű úr tehet mindenről. Az ő vezetésével 1860 körül megalakult Manhattanben a Lower East friss európai bevándorlóktól zsúfolt, egyre bizonytalanabb életkörülményeket biztosító negyedében az a szervezet, amely expliciten arra szakosodott, hogy zsidókat közvetítsen a jobb élet reményében Amerika nyugati partjaihoz, és az onnan keletebbre eső néhány államba.

Fotó: The Times of Israel

Ez volt akkoriban kalandjaival és kihívásaival — például az aranyláz vagy a vasútépítés hőskora — az ország legmerészebb embereinek egyik elsőszámú célpontja. Olyan ismert és halhatatlan amerikai történelmi személyiségek otthona, mint Wyatt Earp a szalonok és kocsmák bűnözőinek rettegett ellenfele, békebíró és bölényvadász.

Wyatt Earpról például kevesen tudják, hogy a kaliforniai Colma zsidó temetőjében helyezték örök nyugalomra. Felesége ugyanis, a lengyel családból származó Josephine Marcus, oda temette őt, a saját szülei mellé. 

Voltak olyan tehénkereskedő üzletemberek — a maguk 100 ezer jószágot számláló, Litvániából érkezett Miller testvérek –, akikről az ismert koreográfia szerint volt tudható, hogy nemritkán lóháton kötötték meg az üzleteiket, és a „done deal” (létrejött egyezség) után saját lovaikkal – akár a cowboyok — kísérték saját új állataikat, mindezt azért, hogy az esetleges útonállók vagy nagytestű ragadozókkal szemben fel tudjanak lépni.

A legismertebb „vadnyugati” zsidó történet azonban vitathatatlanul a farmer-királyé, akit mindenki ismer, és akiről általában annyit lehet tudni, hogy sikerei mellett sokat is visszaadott a zsidóságnak: Levi Strauss volt ugyanis évekig a San Francisco-i zsidó közösség vezetője is. 

Amanda Kinsey filmjét, sok más hiánypótló emberi sors bemutatásával a téma iránt érdeklődök jövő tavasszal láthatják a mozikban, és sejtésünk szerint különböző zsidó film fesztiválokon is.

A Viszkis rabló helyett a holokausztról készít filmet Dobray György

Egy már-már elfeledett, dicső múltú filmes rendező a botlatóköveket készítő szobrászról és nemzetközi önkéntesekről forgatott filmet. A produkció jövőre kerülhet a közönség elé. Interjú.