Az általa megosztott cikk szerzője, Ed Husain a mérsékelt arab kormányok és Izrael javuló kapcsolatairól írt a brit The Spectatorban.
Abdullah bin Zajed al-Nahjan sejk, az Egyesült Arab Emírségek külügy- és a nemzetközi együttműködésért felelős minisztere a 4,6 millió követőt vonzó Twitter oldalán osztott meg egy cikket, amely az arab államok formálódó szövetségét támogatja Izraellel – írja a The Jerusalem Post oldalán megjelent elemzésében Seth J. Frantzman. A twitben megismételte a cikk címét: „Az iszlám reformációja, arab-izraeli szövetség alakul a Közel-Keleten”.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök válaszában üdvözölte az Izrael és több arab állam közeledését: „Eljött az ideje a normalizálódásnak és a békének” – írta.
„Új narratíva alakul a Közel-Keleten” – állítja Ed Husain a The Spectatorban szombaton megjelent cikkében, amellett érvelve, hogy egy arab-izraeli szövetség formálódik a Közel-Keleten.
„A szunnita Arab szomszédok megváltoztatják az irányvonalukat”
– írta, ellentétbe állítva az idei évet az 1960-as évekkel, amikor Izrael szomszédai megpróbálták elpusztítani az országot. „Az iszlám vezetők veszítenek vonzerejükből, egyidőben azzal, hogy Irán a teológiai fasizmusával fenyegetést jelent Izraelre és az arab világra egyaránt”.
A cikk szerint a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy míg a régióban csökken a vallási szélsőségesség, a fiatalok nyitottak az új elképzelésekre. Jólétre vágynak és néhányan új szövetségek létrehozására is nyitottak, akár Izraellel is. A cikk szerzője jelenleg izraeli látogatását tölti, és pénteken Tel-Avivban készült fényképeket twittelt. „Tel-Avivban vagyok Ibn Szína (Avicenna – a szerk.), Maimonidész és Aquinói Tamás társaságában” – írta a kiemelkedő zsidó, muszlim és keresztény filozófusokra utalva. Husain több befolyásos agytröszt munkatársaként dolgozott, többek között a Civitasban és a Wilson Központ Közel-Kelet programjában. Szerző és tanácsadó.
A cikk megosztásával az Egyesült Arab Emírségek befolyásos minisztere négymillió követője figyelmébe ajánlotta a leírt gondolatokat. Sok pozitív komment érkezett. Az Egyesült Arab Emírségek Szaúd-Arábia egyik legfontosabb szövetségesévé vált az elmúlt években, és a szélsőséges csoportok elleni küzdelmet vezette a térségben, ideértve a Muszlim Testvériséget és a teheráni rezsimet is. Az Egyesült Arab Emírségek ugyanakkor komplex helyzetben van, hiszen támogatni kívánja a toleranciát, miközben jól tudja, hogy Irán a szomszédja a Perzsa-öbölben. Az Egyesült Államoknak légi bázisa (Al-Dhafra) van az Egyesült Arab Emírségekben, és a franciák is állomásoztatnak erőket az országban a tengeri biztonság támogatására az iraki tartályhajók elleni, idén májusban és júniusban elkövetett támadások nyomán. Az Egyesült Arab Emírségekről az az általános kép, hogy az elmúlt években számos közös érdekben osztozott Izraellel.
Husain írásában megjegyezte, hogy Abu-Dzabi szorgalmazza a békés együttélést a térségben.
„Dubaiban a zsidók már évek óta imádkoznak egy zsinagógában. Izraelből, Amerikából, Ausztráliából és Európából érkező rabbik évente megrendezett nemzetközi muszlim békekonferenciákon vesznek részt”.
Szó esett egy, az USA által támogatott, Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és a térség számos más állama közötti megnemtámadási szerződésről is. Izrael 2020-ban részt vesz egy dubai kiállításon. Shlomo Amar izraeli szefárd főrabbi nemrég vett részt egy vallások közötti összejövetelen Bahreinben. Miri Regev izraeli kulturális miniszter 2018-ban az Egyesült Arab Emírségekbe ment, ugyanabban az időszakban, amikor Benjamin Netanjahu miniszterelnök Ománba látogatott. „Hamad bahreini király szintén utat mutatott az iszlám és a zsidóság közötti nyitottabb kapcsolatok felé” – írta Husain.
Vannak jelei a „vallási glasznosztynak” Szaúd-Arábiával is.
„Számos szaúdi blogger, YouTube-felhasználó és a Twitter-véleményvezér arabul dicsérte Izraelt”.
Husain utalt rá, hogy érzékelte a hangulatváltozást a térségben. Ennek része az Irán fenyegetésével és az iraki, libanoni, jemeni és szíriai jelenlétével szembeni közös érdek. „A mérsékelt arab kormányok Izraelt kereskedelmi és biztonsági partnernek tekintik”. Izrael és sok arab állam együttesen tiltakozott az Obama-kormányzat Iránnal kötött megállapodása miatt. Azt is hozzáteszi, hogy egy arab herceg nemrégiben azt kérdezte: „Ki más fog velünk együtt, közös hadművelet keretében berepüléseket végezni iráni célpontok ellen?”
Husain amellett érvelt, hogy hét évtized antiszemitizmusa után itt az ideje a tolerancia újjászületésének a térségben. Azt mondja, hogy a Korán az iszlám zsidók iránti tisztelete miatt is utat mutathat. „Elegendő történelmi és a szentírásokban lefektetett forrásunk van a muszlim-zsidó testvériségről, hogy lefektethessük a normalizálódás alapjait.” Mindez évtizedekre nyúló békéhez vezethetne.
Izraelt az Öböl-menti országokhoz és az olyan szomszédjaihoz, mint Jordánia vagy Egyiptom, számos közös érdek fűzi. Például a földközi-tengeri energiával kapcsolatos aggodalmak közelítik egymáshoz Izraelt és Egyiptomot. Az Egyesült Arab Emírségek képviselői nemrégiben görög tisztviselőkkel találkoztak, hogy aggodalmukat fejezzék ki Törökország szerepével és a líbiai válsággal kapcsolatban. Izraelnek, Görögországnak, Egyiptomnak és Ciprusnak közös érdekei vannak az energia és a part-menti földgáz kérdésében.