„Mintha háborús övezetben lennénk” — több tucat halottja van az iráni tüntetéseknek

Teherán erőszakkal próbálja leverni magas üzemanyag árak miatt kialakult tüntetéseket. 

November 15-én az iráni vezetés bejelentette, hogy 300 %-kal megemeli az üzemanyag árakat. Ezt követően országszerte elégedetlen tömegek vonultak ki az utcára. Az iráni hatóságok keményen léptek fel a tüntetők ellen, nem hivatalos jelentések szerint több tucat ember meghalt és több száz épület leégett.

A drágulások ellen tüntetők az iráni biztonsági erők három tagjával is végeztek a főváros közelében – jelentette a helyi média az iráni Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva. Az áldozatokat szúrófegyverrel ölték meg.

Az iráni kormányzat leblokkolta a külföld felé irányuló internetes csatornákat, de a France 24 csapata még a tiltás előtt kapott információkat a helyiektől.

A francia híroldal adatai szerint legalább negyven városban tartottak demonstrációkat. A szemtanúk szerint városaik háborús zónává váltak, égnek a benzinkutak, a bankok és a kormányépületek. Van ahol még Hamenei ajatollah poszterét is meggyújtották.

Ezt az amatőr felvételt november 16-án készítették Karaj városában.

A France 24-nek nyilatkozott  egy nő, aki Teherán külvárosában volt szemtanúja a tüntetéseknek:

„Olyan, mintha háborús övezetben lennénk. Ég az egész város. Az összes bankot felgyújtották. Az emberek mérgesek, mert a rendőrség elképesztő erőszakkal reagált. Tanúja voltam a 2009-es Zöld Mozgalomnak, Teheránban, de a hatóságok reakciója összehasonlíthatatlanul durvább, mint ami akkor volt”

-mesélte a szemtanú. A nő azt is elmondta, hogy a saját szomszédságában legalább tíz holttestet látott az utcán heverni.

„Ismertem néhányat azok közül, akiket megöltek. Az egyikük az utcánkban élt. Ács volt, aki nem is vett részt a tüntetéseken. Csak állt a boltja előtt, eltalálta egy golyó és meghalt” – számolt be a borzalmakról a nő.

Irán az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy beleavatkozik az ország belügyeibe, miután Washington támogatásáról biztosította „az iráni népet” az üzemanyagár-emelkedés elleni tüntetések idején.

„Amint már csaknem másfél évvel ezelőtt is mondtam, az Egyesült Államok veletek van” – írta még szombaton egy közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Ezekkel a szavakkal „az amerikai külügyminiszter a lázadók egy csoportját támogatta” – reagált erre szintén közleményben az iráni külügyminisztérium.

„A nemes iráni nép jól tudja, hogy az ilyen jellegű képmutató megjegyzések nem az őszinte együttérzés kifejeződései” – tették hozzá.

Annak érdekében, hogy minél kevesebb hír szivárogjon ki, Iránban letiltották a külföldi oldalakat. Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője sajtótájékoztatóján ezért felszólította az iráni hatóságokat, állítsák vissza az internetszolgáltatást, valamint arra is felszólította Teheránt, tartsa tiszteletben a gyülekezési jogot.

„Soha nem volt még ekkora tüntetés az Iszlám Köztársaságban. A kommunikációs problémák ellenére, már hatvan halottról kaptunk hírt”

– számolt be Niki Mahjoub Londonban dolgozó iráni újságíró. Az olajban gazdag nyugat-iráni városokban kijárási tilalom lépett életbe.

Az iráni hatóságok nem közöltek hivatalos adatokat a halottak számáról. Az Iráni Forradalmi Gárda hétfőn bejelentette, hogy már ezer embert letartóztattak és készek „határozottan válaszolni mindenre, amely veszélybe sodorja a nemzetbiztonságot.”

Gyengülésnek indulhat Irán regionális befolyása?

Felmerül a kérdés, hogy vajon az iraki és libanoni felkelések, illetve az Irán elleni amerikai szankciók hatása megtörheti-e a perzsa állam befolyását a térségben.