Jeruzsálem ex-polgármestere Netanjahu kérésére terjesztette az amerikai megbízottak elé javaslatát, mely kedvező fogadtatásban részesült.
Izrael a közelmúltban bemutatta a Trump-adminisztráció vezető képviselőinek nagyszabású és hosszútávú gazdasági tervét, amely mintegy negyedmillió palesztin számára teremtene munkahelyet az izraeli ellenőrzés alá tartozó júdea-szamáriai (ciszjordániai) ipari zónákban, és mintegy két tucat bibliai turisztikai területet építene ki a főként evangéliumi keresztény érdeklődők számára – árulta el Nir Barkat likudos képviselő a The Times of Israel-nek.
A „Júdea és Szamária win-win gazdasági fejlesztési terve” névre hallgató javaslatot Barkat Donald Trump elnök vezető tanácsadójának, Jared Kushnernek mutatta be még a nyár folyamán, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kifejezett kérésére,
de Trump távozó közel-keleti küldöttje, Jason Greenblatt és Amerika izraeli nagykövete, David Friedman is látta, akik Barkat szerint egybehangzóan tetszésüknek adtak hangot annak tartalmával kapcsolatban.
A volt jeruzsálemi polgármester a lap kérdésére elmondta, szentül hiszi, hogy a javaslat megalapozhatja egy évszázadokon át tartó békés együttélés alapjait, és nem lepődne meg, ha részét képezné a várva-várt amerikai izraeli-palesztin béketervnek is.
“Nem a politika prizmáján keresztül vizsgáltuk meg a kérdést, hanem abból a szempontból, hogy gazdaságilag mi a legműködőképesebb megoldás” — tette hozzá Barkat.
A terv mindenesetre egybecseng Netanjahu politikai irányvonalával, mely szerint Izrael nem szünteti meg az általános biztonsági ellenőrzést Ciszjordániában, és a C terület legalább egyes részeit csatolja, azaz Júdea és Szamária 60% -át, ahol Izrael teljes polgári és biztonsági hatóságot tart fenn, és ami minden zsidó településnek is otthont ad a „vitatott státusú” területen.
“Munkahelyek + Életminőség = Béke + Biztonság” — hirdeti a javaslat.
Nir Barkat a rövid bevezetően részletesebben is kifejtette a lapnak az izraeli terveket. Az ipari zónákkal kapcsolatban elmondta: fő céljuk a C-zónában izraeliekkel együtt dolgozó palesztinok számának a jelenlegi 26 ezerről 250 ezerre való növelése volt.
A Harvard Egyetem egyik professzorával, Michael Porterrel együtt végzett kutatás hihetetlen gazdasági lehetőségekre mutatott rá mind Izrael, mind a palesztinok oldalán az izraeli technológia, vállalkozó szellem, menedzsment és tőke, valamint a palesztin munkaerő kombinálása esetén.
A tervben tizenkét ipari zóna felállítására tesznek javaslatot, mind a biztonsági kerítés közelében. „Mindegyik izraeli állami tulajdonban levő területen helyezkedne el, ami több szempontból is hasznos. Biztosítva van a termékek és a munkaerő könnyű áramlása és könnyen megközelíthető mind a palesztinok, mind az izraeliek számára. Hatékony úthálózat létrehozását is tervezzük, illetve orvosi és egyéb szolgáltatások telepítését a biztonságos zónákba, melynek előnyeit mind az izraeliek, mind a palesztinok élvezhetik majd.”
A terv bibliai turizmussal kapcsolatos részével kapcsolatban az ex-polgármester kiemelte,
„célunk, hogy felfejlesszünk legalább két tucat valódi bibliai történethez kötődő turisztikai helyet, majd ide invitáljuk a világ minden evangéliumi keresztényét, hogy eljöjjenek a Szentföldre, és meglátogassák Jeruzsálemet és minden más szent helyet. Ez a Biblia földje.”
Az alapvető inspirációt a Siló településhez kötődő régészeti park adta, ami évente mindegy 60 ezer evangéliumi látogatót vonz. „A világon pedig legalább 800 millió evangéliumi keresztény él.”
A fejlesztési tervek magukban foglalják többek között a József és testvérei történetéhez kapcsolódó Dótán-völgyét, Izrael királyságának ősi fővárosát, az Áldás és az Átok kimondásának helyeit, az ősi Silót, Bét Elt, azaz Jákób álmának helyszínét, Jézus megkeresztelkedésének helyszínét, Kumránt, a Herodiont, és a pátriarkák sírját Hevronban.
Barkat elmondta, a javaslatot késő júniusban tárta Kushner elé, épp mielőtt Bahreinbe utazott volna.
“Azt mondtam neki, tudod Jared, az általad javasolt tervet nem fogják elfogadni a palesztinok, ezért nem is fogod tudni elindítani azt. Ha mégis elindítod, nekünk rendben van, de kis hasznod fog származni a befektetésedből. Nekünk persze ez nem baj.”
— kezdte javaslata felvezetését a likudos képviselő.
“De hadd mutassam meg neked ezt a tervet. Tudod mire van szükségünk ehhez a tervhez Amerikától és a világ többi részétől? Semmire … Mindenképpen végre tudjuk hajtani, sokkal nagyobb haszonnal, aztán bármit is terveztek, megtehetitek a Palesztin Hatóság oldalán.”
Barkat, kifejezve azt a reményét, hogy az Egyesült Államok valóban bemutatja az átfogó izraeli-palesztin tervét, azt jósolta, hogy „valószínűleg bármely amerikai elnökség irányvonalánál jobban megfelel majd a Likud gondolkodásának”.
Hozzátette, precedensként hat, amikor amerikai elnök ehhez hasonló tervet tesz le az asztalra: „Szerintem most már értik a Közel-Keletet, az amerikai kormány lépviselőivel folytatott tárgyalásaim alapján úgy gondolom, elég jól tisztában vannak a kihívásokkal is.”
