Hajnalban feloszlott a brit parlament

A brit választási törvény értelmében a parlament a választás időpontja előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Ez szerdán, brit idő szerint nulla óra után megtörtént, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választás valójában már javában zajló kampánya.

Johnson erről szerdán hivatalosan értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt. Ezután jelentette be formálisan, a Downing Streeten elmondott beszédében a választási kampány kezdetét, jóllehet a kampány valójában már jó ideje zajlik.

Boris Johnson a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt szerda délután elmondott hivatalos kampánynyitó beszédében kijelentette: nem akarta ezt a parlamenti választást, mint ahogy „senki sem akar igazán előrehozott választásokat tartani decemberben”.

A kialakult helyzetben azonban

nem maradt egyéb lehetőség, a parlament ugyanis „a bénultság állapotába jutott”,

a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás óta eltelt három és fél évben „mozgásképtelenné vált” és a képviselők nem hajlandók véghezvinni a Brexitet, figyelmen kívül hagyva a választóktól erre kapott megbízást – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson: „Ha megnyerjük a választást, december közepére meglesz a Brexit-megállapodás”

„Mélységesen sajnálatosnak” nevezte, hogy korábbi ígéretei ellenére az Egyesült Királyság nem lépett ki az Európai Unióból a csütörtökön lejárt előző határidőre.

A brit miniszterelnök hivatalos kampánynyitó nyilatkozatában úgy fogalmazott:

„észbontó”, hogy a parlament a minap megszavazta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, utána viszont a Brexit halasztására voksolt.

Johnson ezzel arra utalt, hogy az alsóház a Brexit-egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű vitájára és ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes – a kiegészítő jogszabályokkal együtt 400 oldalas tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó – kormányzati menetrendet.

A kormányfő kijelentette:

ha az eddigi parlamenten múlt volna, az Egyesült Királyság még január 31-én sem lépne ki az Európai Unióból, és ez katasztrofális hatást gyakorolt volna a politikába vetett bizalomra.

A brit kormányfő szerint két választási lehetőség van: vagy a kormányzó Konzervatív Párt, amely győzelme esetén januárban véghezviszi a Brexitet, és ezzel „több százmilliárd fontnyi befektetésre váró tőkét” vonz az országba, vagy Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, aki „(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) oldalára állt”, amikor Oroszország „elrendelte” egy volt orosz-brit kettős hírszerző ügynök, Szergej Szkripal megmérgezését a délnyugat-angliai Salisburyben.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában megjelent kampánynyitó írásában úgy fogalmazott:

a Corbyn vezette Munkáspárt olyan zsigeri gyűlöletet táplál a profitorientált vállalkozások iránt – és ebből adódóan olyan féktelen adóemelésekbe kezdene -, hogy azzal az egész ország jólétének alapjait rombolná le.

Johnson szerint a Munkáspárt „olyan élvezettel és bosszúszomjjal mutogat” egyes vállalkozókra, amilyenre a sztálini kuláküldözések óta nem volt példa.

Corbyn: „Nincs miért félniük a zsidóknak, ha győzünk”

A brit Munkáspárt vezére azután mondta ezt, hogy kiderült: a zsidó szavazók túlnyomó része nem lenne hajlandó támogatni az antiszemita botrányoktól hangos pártot.