A Fehér Ház cáfolja a brit konzervatív magazin állítását, amely szerint a török elnök egy felvett telefonhívás birtokában kapta volna meg az engedélyt az amerikai elnöktől a szíriai offenzíva megindítására.
De miről is van szó? A Spectator brit magazin „Cockburn” nevű pletykarovatában jelent meg az az információ, hogy az amerikai elnök veje, a szaúdi trónörökössel bizalmi viszonyt ápoló Jared Kushner tavaly októberben lényegében engedélyezte az uralkodónak, hogy letartóztassák Dzsamál Hasogdzsi újságírót, közvetlenül annak brutális meggyilkolása és feldarabolása előtt.
Emlékezetes, hogy a királyi körökben bennfentesnek számító újságíró a rijádi vezetés nyílt bírálójává vált. Miután az isztambuli konzulátuson Hasogdzsi ellenállást tanúsított, a szaúdi halálosztag főtárgyalója Skype-on keresztül elrendelte a meggyilkolását. A szaúdi herceg politikai felelősséget vállalt a történtekért.
A szörnyű gyilkosság részleteit a török titkosszolgálatok tárták fel, Erdogan török elnök pedig megkapta tőlük Mohamed bin Szalman és Jared Kushner állítólagos beszélgetésének leiratát,
és – a brit lap szerint legalábbis – ezzel zsarolta meg Donald Trumpot, hogy kicsikarja tőle jóváhagyását a kurdellenes offenzívához. Trump állítólag ezután jelentette be a szíriai csapatkivonás tervét, ami zöld utat adott Erdogannak.
A Fehér Ház azonban „hamis nonszensznek” nevezte a brit lap sztoriját, ami azért is érdekes, mert a Spectator úgy tudja, a Trump elmozdításán dolgozó demokraták az ukrán botrány mellett ezeket az információkat – és még hét „whistleblower”, azaz titokszivárogtató hírszerző várható információit – is fel akarják használni céljukra.
A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az SDF gerincét adó YPG-vel, továbbá az Iszlám Állam tagjaival szemben. Az offenzíva legfőbb célja az volt, hogy mintegy 30 kilométeres mélységben biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.
Október 22-én Oroszország és Törökország megállapodása nyomán megkezdődött az orosz-török közös járőrözés az északkelet-szíriai határövezetben, az oroszok segédkeztek a kurdok és fegyverzetük 30 kilométeres visszavonásában is.
Ugyanaznap Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy, az addiginál élesebb hangú nyilatkozatot tett: megvédte a Trump-adminisztráció észak-szíriai csapatkivonásra vonatkozó döntését, de közölte, Erdogan offenzívája Trump szándékával teljesen ellentétesen történt, olyannyira, hogy akár katonai akcióra is készek a török erők ellen, ha azok veszélyeztetnék a kurdokat.
Ide kapcsolódik, hogy újabb érdekes információ bukkant fel Erdogan elnök és az Iszlám Állam terrorszervezet eddig is ismert kapcsolatáról, ami más fényben láttatja Ankara ISIS-ellenes retorikáját.
Eddig tudni lehetett, hogy a török titkosszolgálat 2012 óta erőforrásokkal és pénzzel segítette az iszlamista gyilkosokat, a török határőrség pedig hagyta, hogy az ISIS által beszervezett ügynökök átáramolhassanak Szíriába és Irakba. Most pedig az ISIS egyik parancsnoka állította, hogy maga Erdogan adott parancsot az ISIS-nak 2014-ben arra, hogy a terroristák támadást hajtsanak végre a többségében kurdok lakta észak-szíriai Kobane városa ellen.
A Morning Star című brit baloldali lapban megszellőztetett információ szerint erről a kurdok által tavasszal elfogott Taha Abdurrahim Abdullah, a nemrég Amerika által megölt ISIS-vezér, al-Baghdadi bizalmasa beszélt egyik kihallgatása során. Ráadásul – ha hinni lehet neki – a terroristák még ódzkodtak is a feladattól, mert Damaszkusz felé akarták venni az irányt akkor, nem a kurd város felé.
A támadás során a város 70 százaléka elpusztult, 300 ezer ember elmenekült a térségből.
